Kövesse velünk a túlóra ellen tiltakozókat az Index élő videoközvetítésében: A tüntetés első négy órájáról készült közvetítésünket itt tudja megnézni: Kormányellenes tüntetés Budapesten - élő adásunk első része
A másik két felszólaló azt hangsúlyozta, hogy a történelem során a mindenkori globalista világhatalom határozta meg Oroszország életét, már az 1850 es évektől kezdve. A tüntetésen egy férfi és egy nő próbálta porovkálni az egybegyűlteket, de lecsillapították őket. Hunhí (neva, Molotov) Forrás: Tovább a cikkre »
De a tüntetőket nem a rabszolgatörvény vitte utcára, hanem az előző kilenc év. Kérdés, mit érhetnek el a Fidesz-kormánnyal szemben. 2018. 13. 17:16 Késő éjszakáig tüntettek a fővárosban, a Kossuth téren és a Nyugatinál is összetűzés volt a rendőrök és a tüntetők között A Kossuth téren indult csütörtökön az újabb, a túlóratörvény elleni demonstráció. A tüntetők előbb a Margit hidat és a Lánchidat zárták le, aztán a Kossuth téren dobálni kezdték a rendőröket, ott késő este is összefeszülnek a felek. Hírklikk - Ellenzéki tüntetés Putyin ellen, Ukrajna mellett - élő. Később a Szalay utcában és a Nyugati téren is összetűzések voltak. Végül éjszaka a Király utcánál állították meg őket a rendőrök, akik ismét könnygázt vetettek be. Többek között a Momentum alelnökét is előállították. 2018. 15:32 TASZ: Jogellenesen vetett be könnygázt a rendőrség a tüntetők ellen Eldurvult a Kossuth téri tüntetés szerda este, a tüntetők dulakodtak a rendőrökkel, majd dobálták őket, a rendőrök válaszul többször is könnygázt vetettek be. Helyszínen lévő kollégáink beszámolói szerint előzetesen nem figyelmeztettek erre, és semmilyen felszólítás nem hangzott el.
A 2006-2007-es rendőrattack – illetve a kormányváltás – óta mindig nagyon odafigyeltek arra, hogy türelmesek legyenek a tüntetőkkel. Rendkívüli ÉLŐ - Tüntetés Budapesten! Irány az MTVA székház! [+18] - YouTube. Ez most nem jött össze, többször nem voltak urai a helyzetnek. Összefoglalónk a több mint félnapos tüntetésről. 2018. 01:15 Lángok a Kossuth térnél: máglyát gyújtottak a tüntetők Nagyon nagy a rendőri készültség, fél 1 körül kezdték kiszorítani a tüntetőket a Kossuth térről.
A helyzet kényességét fokozza az, hogy a tüntetők jelentős hányada hallani sem akar arról, hogy környezetkímélőbb megoldásokat alkalmazzanak. A radikális "farmerek védegylete" névre hallgató szervezet vezetője a nitrogénkibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket például "nonszensznek" nevezte. A címlapkép forrása: Oscar Brak/NurPhoto via Getty Images
tüntetés
Putyin, Putyin! – ezeket a kifejezéseket skandálta a téren lévő csoport. Az egyik szónok szerint fuldoklanak a nyugati propagandától, ráadásul csak azért, mert kiállnak az oroszok ellen. Szóba jött a pénzügyi háttérhatalom is, amely a szónokok szerint NATOT használja fel, hogy befolyást szerezzen az orosz erőforrások felett. Egyszóval az összes világméretű összeesküvés elméletes toposz elhangzott, amit csak el lehet képzelni. Mint például az egyik beszédben a ballisztikus rakéták becsapódási sebessége, amely a beszélő szerint 'másodpercenként 3. 5 és 7. Tüntetés budapest elo lol. 5 "kilométer" között van'. Tehát ha Ukrajna belép a NATO-ba és ott nukleáris robbanófejeket telepítenek, az mennyire veszélyes az oroszokra… "Fúj Zelenszkij" – kiabálták… Putyint mentegették, hogy a háborút azért indította el, mert kényszerhelyzetbe került, felszólították a világot, hogy vegyék komolyan Oroszországot és az orosz érdekeket… Eközben az Ukrajna melletti kiállásról és az orosz agresszió elítélésről szóló demonstráció nem messze innen, a Vértanúk terén folytatódott, ukrán és magyar nyelvű beszédekkel, és jóval több résztvevővel.
Czencz János CZENCZ JÁNOS (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) festőművész Középiskoláit Sopronban és Győrött végezte, majd néhány évig tanítóskodott. 1907 és 1912 között festészeti tanulmányokat folytatott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Edvi Illés Aladár, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar voltak. Művészi látókörének szélesítésére tanulmányutakat tett Olasz- és Németországban, valamint Hollandiában és Svájcban is. 1908-ban, alig 23 évesen már kiállítása volt a Műcsarnokban, és első sikerét is itt érte el, amikor 1913-ban "Tükör előtt" című kompozíciójával elnyerte a Halmos Izor-pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című festményéért Rudits-díjat kapott. 1921-ben "Marcella" című alkotásáért megszavazták a Képzőművészeti Társulat nagydíját, amelyet csak "beérkezett művész"-nek ítélhettek oda. A két világháború közötti időszak népszerű festője volt: sok gyűjteményes kiállításon való részvétele mellett önállóan is a közönség elé tárta műveit Pécsett (1925), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szombathelyen (1931), Győrött (1935), Sopronban (1936) és Debrecenben (1941).
A művészet győztes jövőjébe vetett erős hite legyőzte a fáradalmait. – Dr. Mészáros Gyula "Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 – 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején – mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzőművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, – a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.
Hosszú évtizedekig Budapest volt az otthona, a második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti műtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett műterme és lakása. Műveit számos bel és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, a Magyar Galériában tizenegy alkotása van. Képei megtalálhatóak a szekszárdi megyei könyvtárban, a Wosinsky Mór Múzeumban, a soproni List Ferenc Múzeumban és más közintézményekben. Bővebb információk tevékenységéről: Czencz János Emlékmúzeum és Népművészeti Szoba. 7149 Báta, Fő u. 17. telefon: 06 74 490 – 704 Galéria
Irodalom: Egy ostffyasszonyfai festőművész sikere. In: Új Kemenesalja, 1913. dec. 28. () p. 3. Fóth Kálmán: Czencz János - a vasi festőművész. In: Vasvármegye, 1925. jan. 13. 2. Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., 1943. Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából: 1986. január 14-től március 31-ig. Szekszárd, Művészetek Háza, 1986. 12 p. (A Szekszárdi Művészetek Háza kiállításai 6. ) Ikonográfia: Czencz János képeinek tematikus galériája az Interneten N. T.