Egy viszonylag kis területen belül rendkívüli módon változatos állat- és növényvilágot lehet találni, tekintettel arra, hogy a területen van kontinentális alföldi sztyeppei tó, szub-mediterrán dombok és szub-alpin hegyek, valamint magashegységek. Ezek az eltérő klimatikus feltételek gazdag, Európában egyedülálló természeti jellegzetességeket hoztak létre. A Fertő vidék talajának és vizének sótartalma egy másik olyan elem, amelyik hozzájárul a Fertő tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez. A sósvízi élőhelyeket ugyanis egész Európában a tenger közelében lehet megtalálni, ugyanakkor kontinentális sósvizek csak Európa keleti részére és a Kárpát-medencére jellemzőek. Nagy a baj: még az idén kiszáradhat a Fertő-tó | Nap Híre. A Fertő vidék legsajátságosabb tulajdonsága mindazonáltal a náddal borított nagy felszín, a hozzávetőlegesen 80 sósvizű halastó, és a dombvidéki szőlők, ugyanis a területet hosszú időre visszatekintő bortermelési hagyományok jellemzik. A tó 315 négyzetkilométeres területének 56 százalékát nádas borítja. A 75 négyzetkilométernyi magyar tórészen a nádasok aránya ennél is nagyobb, 84 százalék.
Az Unciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Magyarország" kategóriába tartozó lapok A következő 53 lap található a kategóriában, összesen 53 lapból.
A Soproni-hegység és a Fertő tó vidéke változatos tájak káprázatos kaleidoszkópja. Az országnak ebben a pici csücskében, néhány tíz négyzetkilométeren nagyon különböző természeti látnivalók sorakoznak egymás mellett. A soproni Sörházdombi-kilátóból hófödte csúcsokat is látni. A vízimadarak éneke a Fertőrákos mellől a nádi labirintus mélyére induló Fertő-Hanság Nemzeti Park kenutúrái során hallható. Osztrák lapok: Ha Magyarország nem lép, kiszárad a Fertő tó – Peca.hu. A kis szikes tavak jellegzetes világát a Fertőzugban lehet felfedezni. A fák harsogó zöldje és a fenyőillat a Soproni Parkerdő közel 400 kilométernyi jelzett turistaútjain barangolva érezhető leginkább. A borvidéki mediterrán hangulatért pedig a Sopron környéki dombok szőlőskertjeit érdemes felkeresni, és dűlőtúrák során megkóstolni Sopron jellegzetes borát, a kékfrankost. A bicajozás szerelmesei is jó helyen járnak – a Fertő tó körül több száz kilométeres kerékpáros úthálózat kanyarog, barátságos osztrák és magyar falvakat érintve. Strandokat, főúri kastélyokat, történelmi mementókat szintén bőven találni a környéken.
A Fertő tó 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Fertő-táj pedig 2001 óta a Világörökség része. A Fertő tavi strand átépítés miatt 2019 óta nem látogatható. A Fertő tó élővilága A Fertő tó a Magyarország és Ausztria között húzódó határon keresztül terül el a két ország területén; a tó területének több mint háromnegyede Ausztriában helyezkedik el. Magyarország fertő tó to english. A Fertő tó - amely hidrológiai kapcsolatban van a Dunával - a legnagyobb sóstó Európában, felülete 309 négyzetkilométer. A Fertő tavat a középkorban még, mint a Hany, Hanság legnagyobb tavát emlegették, s amely mára az egyetlen maradt. Ausztriában a kulturális tájegység magában foglalja a Neusiedler See-Seewinkel Ramsar területet is, egy olyan vízi világot, amelyet az UNESCO "bioszféra tartaléknak" tekint. A Fertő vidék Magyarországon a teljes Fertő-Hansági Nemzeti Park tájegységére, a fertőrákosi településközpontra, valamint a korábbi Nagycenki Kastély, valamint az Esterházy Kastély történelmi területére vonatkozik. A Fertő terület geológiai és geomorfológiai érdekességek egyedülálló változatosságát tárja fel; nem csak az országhatár osztja ketté, hanem számos részre osztják a klimatikus határok is.
A turisztikai attrakcióvá kialakított patinás épületegyüttesben a Fertő-táj és a Hanság természetvédelemét és gazdálkodástörténetét ismertető kiállítás, az állattartáshoz kötődő mesterségek emlékeit bemutató kiállítás és egy játszótér áll az érdeklődők rendelkezésére.
A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb. 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik. A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is. Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúdcsapatokat. Magyarország fertő tó to access our patient. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt. Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy. Vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár faj előfordul. Ez a környezet sok madár számára kínál kedvező élőhelyet. Itt fészkel a nagy kócsag, a vörös és a kanalas gém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és a barna rétihéja. A vonulási időszakban vetési ludak, nagy lilikek több tízezres csapatai állomásoznak itt.