A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket. " (Periklész) Mutasd be az athéni demokrácia kialakulásának két állomását: a szolóni és a kleiszthenészi reformokat! Kiegészítő információk: • A demokrácia kialakulásának két fázisát vizsgálhatjuk meg a források és az ábrák segítségével. Az ábrák lehetőséget adnak a timokratikus és a demokratikus rendszer összehasonlítására is. Kérdések: • Az 1. forrás alapján foglald össze, hogy milyen társadalmi feszültségek jellemezték a Szolón arkhónná választását megelőző időszakot! • Hogyan, milyen elvek alapján osztotta fel Athén lakosságát Szolón?
Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata I. 1 A város kialakulása 2. Az arisztokratikus köztársaság 3. A démosz megerősödése II. A démosz polgárjogi küzdelmének állomásai 1. Drakón arkhón 2. Szolón reformtevékenysége 3. A türannisz kora 4. Kleiszthenész reformjai 5. Periklészi virágkor III. 1 Válság és hanyatlás Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője a Pireusz). A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már a mükénéi korban is létezett. A Kre XIV-XIII században Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot 3 foglakozási csoportba osztotta: arisztokraták (eupatridák), földművesek (georgoszok), mesteremberek (demiurgoszok). A Kr. e VIII században megszűnt a királyság, megkezdődött az arisztokratikus köztársaság, mivel ezután a várost az arisztokraták irányították. Közülük kerültek ki az arkhónok Kezdetben 1, m ajd 3, v égül 9 arkhón volt. Kezdetben egész életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.
Bevezették a napi díjat, ami 2 abolosz volt. Színház látogatási jutatást kaptak. Periklész volt az athéni állam tényleges vezetője. A délosz szövetség tagállamaival elfogadtatta Athén hegemóniáját. A déloszi szövetség nem egyenrangú felek szövetssége volt, hanem Athén birodalma. Gazdasági eredményei Athén javát szolgálták. Athén felemelkedett, ennek ára a Déloszi Szövetség tagjainak, államainak szolgaságba süllyesztése volt. → Ez már előre vetette a bukás árnyékát. Államszervezet: Törvényhozói hatalom: A népgyűlés kezében volt. Hatásköre: – dönteni háború és béke kérdésekben – szövetségkötés – adók kivetése Végrehajtó hatalom: 500ak tanácsa gyakorolta. A folyó ügyek intézésére 50 főből álló bizottságot hoztak létre. Hatáskörre: – a népgyűlés elé kerülő ügyek elődöntése – ellenőrizte a tisztség viselőket – irányította az állam pénzügyeit – gondoskodott a véderő készenlétéről Bírói hatalom: Népbíroság kezében volt. Legfőbb tisztség viselők: – arkhón: sorsolták – sztratégosz: választották A nyugat történetében első ízben létezett egy államban demokratikus állam forma.
Szolón visszavonulása után az arisztokraták úgy érezték, elvesztették kedvező helyzetüket, míg a démosz vezetői kevesellték jogaikat. A türannisz (zsarnokság) kora Kre 560- 510-ig tartott. Az első türannosz, aki bevezette az egyeduralmat Peiszisztratosz volt (Kre 560-527) A szegényebb rétegekre támaszkodott. Az ellenálló arisztokraták földjeit elvette és kiosztotta a földnélkülieknek. Évi adót vezetett be, amiből zsoldossereget tartott fenn és fizette az építkezéseket. A türannoszok nagy építők voltak Peiszisztratosz Akropoliszon az Athéné templomot és Olümpiában a Zeusz templomot építette. Vidékre "kiszálló" bíróságokat hozott létre, hogy a parasztnak ne keljen bemennie peres ügyeivel. Előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal, megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken. A türannoszok hatalmuk biztosítása érdekében a démoszt támogatták Peiszisztratosz halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték, nekik már a növekvő elégedetlenséggel kellett számolniuk.
A politikai harc céljai: – adós rabszolgaság megszüntetése – törvények írásba foglalása – egész polgárság területi alapon történő besorolása – köznép egyenjogosítása Drákon árkhon /kr. e 621/ (a törvények írásba fogalása) – rögzitette a kialakult viszonyokat – szigorúan óvták a tulajdont – ingatlan vagyon alapján sorolta vagyoni osztályba a lakosságot Szolón /kr. e 640-kr. e 560/ Kr. e 594., alkotmány: fontos intézkedéseket tartalmazott, amelynek célja a társadalmi ellentétek tompítása volt. Szolón jól látta, hogy csak a gazdasági-, politikai- és családjogi reformok együtttes bevezetésével érhet el sikert. – adósrabszolgaág eltörlése – a lakoságot nem ingatlan, hanem évesjövedelem alapán osztotta csoportokba: 500 mérősök, 300 mérősök, 200 mérösők, csekély jövedelmüek – maximálta földbirtok agyságát – állami tisztséget a legszegényebbek is betölthettek – létrehozta bukét – megtiltotta a káros passzívitást – megtiltotta a hozományt Szolón reformjai tovább erősítették a démoszt. Szolón után a kr.