Így jön létre egy térben és időben képzőművészet, irodalom és színház egymásra találásából, egymásra gyakorolt hatásából egy újabb művészeti élmény. Kemény Zsófi – Csőre Gábor Egy festmény, egy költő és egy színész találkozása ez a produkció. Közös alkotás, amelyet Szinyei Merse Pál festménye ihletett. Szinye... Kinek ne kellene Zichy Mihály remekműve? - Cultura.hu. tovább az előadóra Majális rímekbe szedve | Gábor Csőre & Zsófi Kemény | TEDxDanubia Szinyei Merse Pál: Majális című festményének képi világát Kemény Zsófi költő, slammer meglepő rímekbe szedte. A hol mulatságos, hol finoman vulgáris, de mindenképpen emberi megjelenítést Csőre Gábor színművész tolmácsolja felénk zseniális előadásában a TEDxDanubia színpadán. A friss és újszerű képi ábrázolásmódnak Magyarországon semmilyen előzménye nem volt, így amikor bemutatták a nagyközönségnek, negatív kritika fogadta. A festő művészetét övező értetlenséget fokozta, hogy a korszakban szokatlannak ható, intenzív színek és árnyalatkülönbségek mellett a témához képest is túl nagynak tartották a Majálist.
Az aukció titkos favoritja egy 5, 7 millió forintért elkelt orosz dísztojás volt, de a kisplasztikák is jól szerepeltek, amelyek közül a legtöbbet, közel 2, 9 millió forintot egy francia furulyázó faunért fizettek. Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című 1886-os alkotása a szakértők várakozásainak megfelelően jelentős licitharcot kiváltva megduplázta a kikiáltási árát, és 34, 2 millió forinttal az árverés legdrágább tétele lett. Kinek a festménye a majlis tanah. Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című könyvsorozat Magyarországról szóló kötetéhez készült, többszörösen reprodukált, védett kép a fennmaradt négy Zichy illusztráció egyike. A magas ár elsősorban annak volt köszönhető, hogy hazai aukciókon nagyon ritkán találkozhatunk Zichy hasonlóan kiemelkedő minőségű, expresszív művével. A festmény értékét tovább növelte, hogy a magyar műgyűjtés-történet egyik legfontosabb gyűjteményéből, Ernst Lajos kollekciójából került ki, ezt megelőzőn pedig magának Zichy Mihálynak a birtokában volt. Mednyánszky László 1900-as évek elején született Dunajeci táj című képe lett az árverés második legdrágább, 30 millió forintos eladási árat elért tétele, amely a festő impozáns hegyvidéki tájképeinek egyike.
A 19. század utolsó harmadában kiteljesedő, egyre változatosabb magyar festészet 1870 körül Szinyei Merse Pál fő művei révén zárkózott fel a legkorszerűbb európai áramlatokhoz. Bár a művész csak időskorában jutott el Párizsba, az impresszionistákkal nagyjából egy időben, tőlük függetlenül fedezte fel a napfény forma- és színalakító szerepét kutató plein airt. Kinek a festménye a majlis 3. A komplementer- és kontraszthatások figyelembevételével és a fénytelítettséget jelző valőrök segítségével állította harmóniába a naptól átitatott, szétszórt fénybe merített színeket. Elődeivel és számos kortársával ellentétben Szinyeinél a képegységet nem egyetlen uralkodó tónus biztosítja, hanem a sokféle színfolt azonos fényereje, és tökéletesen kiegyensúlyozott kompozícióiban minden képelem ember és természet összeforrott együttesére utal. A sokak által az egyik legszebb magyar képnek tartott Majálist akadémiai tanulmányai színhelyére, Münchenbe visszatérve festette, felvidéki kirándulásaira és a müncheni művésztársaság vidám piknikjeire emlékezve.
Ha azt mondom, skandináv krimi, legtöbben külföldi filmekre, könyvekre asszociálnak, például a Tetovált lány vagy a Q-ügyosztály sorozatra. Létezik azonban egy 2019-es magyar produkció, amely – köszönhetően a hófedte forgatási helyszínnek – ugyancsak az északi bűnügyi történetek hangulatát idézi. Még úgy is, ha mondanivalója ízig-vérig kelet-európai. Következzen a Valan – Az Angyalok Völgye.,, Most tél van és csend és hó és halál" Péter ( Krisztik Csaba) nyomozóként dolgozik Brassóban. Személyes érintettség miatt választotta a rendőri hivatást, húga, Juli ugyanis 1989 decemberében, Ceaușescu rémuralmának utolsó napjaiban, a zavargások okozta káoszban, nyomtalanul eltűnt. A fiatalember évtizedekkel később – ugyancsak decemberben – kap egy telefonhívást, miszerint találtak egy mumifikálódott, női holttestet Valan -ban, a hegyek között elterülő fenyőerdőben. Azonnal szülővárosába siet, annak reményében, hátha testvérét találták meg. Valan – Az angyalok völgye. A hely, ahova érkezik, egykor bányászok lakta település volt.
A helyszín egy erdélyi bányaváros, aminek a benyomásai formálták a forgatókönyvet. Ezzel az organikus gyártási folyamattal vált Valan a történet szerves részévé és ez az oka annak, hogy azt érzi a néző, hogy a készítők minden zegzugát ismerik az egyébként Balánbánya nevű városnak. A felsorolt alkotóelemek mindegyike jól passzol egy félrecsúszott határon túli magyar történetébe is, amit a rendező-forgatókönyvíró nagyszerűen észrevett és illesztette a filmbe. Többek között ezért is jó ritmusú Péter (Krisztik Csaba) nyomozása. A brassói detektív eltűnt lányok után kutat, gyakran alászáll a gyermekprostitúció hátborzongató világába, ahol minél több lányt igyekszik megmenteni. A ki- és felszabadított lányok a több mint húsz éve eltűnt húgára emlékeztetik, akit még nem találtak meg. Valan - Az angyalok völgye - kritika. Mostanáig. Az éjszaka közepén egy telefonhívást kap, hogy egy már mumifikálódott holttestet találtak szülővárosában, Valanban. Miután megérkezik, hamar rájön, hogy az eldugott városból évente tűnnek el kiskorú lányok, és a rendőrség még csak számon sem tartja őket rendesen.
Az indokolatlan ágyjelenettel pedig egyszerűen lehetetlen mit kezdeni, a film színvonala nem csökkent volna, ha kimarad belőle. Az angyal, mint szimbólum számos alkalommal feltűnik, az utolsó jelenetekben pedig értelmet nyer, miért is annyira jelentős. Sajnálatos módon a készítők nem rejtették el jobban a csattanót, nagyjából a félvétel egyharmadánál kiderül a végkimenetel, de attól még érdemes tovább nézni. A szereposztás autentikus, szinte száz százalékig erdélyi magyar színészekből áll, ami azért is lényeges, mert a magyar és a román nyelv folyamatosan váltakozik, attól függően, kik és milyen környezetben szólalnak meg. A forgatókönyvíró és a rendező egy személyben Bagota Béla, neki ez az első nagyjátékfilmje. Ezelőtt dokumentumfilmeket készített, illetve mint rendezőasszisztens tevékenykedett több magyar filmnél és sorozatnál ( Isteni műszak, Drakulics elvtárs, Aranyélet). A Valan-t 2019. Valan angyalok völgye kritika. novemberében mutatták be. A város neve fiktív, a valóságban egy Balabánya nevű szintén volt bányászvárosban zajlott a forgatás, valamint Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Budapesten is vettek fel jeleneteket.
A casting során fontos szempont volt, hogy a színészek románul is beszéljenek, így az elhangzó szöveg nem egy fonetikusan bemagolt valami. Ahogy a valóságban, úgy a filmben is egyik pillanatról a másikra váltanak át magyarról románra és vissza, ami jellegzetesen erdélyivé teszi a történetet (ha minden igaz, a lengyel közönségnek pl. ez kevésbé jött át, de annyi baj legyen). Valan – az angyalok völgye. A nálunk kevésbé ismert színészi gárda ne riasszon el senkit, a filmnek kifejezetten jót tesz, hogy nem a sokadik filmet látjuk ugyanattól a színésztől, színésznőtől. Az alkotókkal két alkalommal volt szerencsém találkozni és bár külön interjú ezúttal nem készült, a közös beszélgetések alkalmával úgy tűnt, Bagota Béla olyan rendező, akinek határozott elképzelései vannak, amit be is hajt a stábon, ugyanakkor nyitott minden olyan ötletre, ami előre viszi (tovább árnyalja, izgalmasabbá teszi stb. ) a cselekményt. Az idő és az anyagiak szorításában ezek nagyon fontos tulajdonságok egy minőségi produktum előállításához. Kiérezni az északi hatást, de az ábrázolt jelenség, a helyszín, a közösség, a politikai, vallási (!