). Meg kell valljam őszintén, hogy nagyon meglepődtem, amikor felkérést kaptam a szerkesztőségtől, hogy írjak a gravitációs fűtésről. Füstölögtem is magamban, hogy ma egyáltalán miért kerül még szóba ez a fűtési mód. Egy mai korszerű hőtermelő már nem is képes gravitációs üzemmódban működni, mert a csatlakozó csonkjai nem elég nagy méretűek hozzá. Kétcsöves fűtési rendszer alsó elosztó bekötési rajz példákat képek és videó. Ezek a készülékek nem tudnak elektromos energia nélkül dolgozni, tehát értelmetlen a gravitációs fűtést még emlegetni is. S ami még vele jár, nagy átmérőjű csővezetékeket kell beépíteni, hogy a gravitációból eredő kicsi hatásos nyomás (emelőmagasság) képes legyen a fűtővizet "megforgatni" a rendszerben. Az ilyen nagy méreteket már nem is lehet eltüntetni, vagyis szabadon kell szerelni, ami egyáltalán nem esztétikus. 25. Alsó elosztású kétcsöves melegvíz-fűtés A 26. ábrán látható házszerkezetben a kazántól kiindulva többféle fűtéscsővezetési módot és többféle radiátorbekötést láthatunk. A kazánoktól a fűtési előremenő és visszatérő víz az osztó-gyűjtő szerelvényekbe jut.
Annak megállapításához, a szerelési lehetőség rendszert a fűtési rendszer a saját ház, a tulajdonos nem árt megkérdezni, mit és azok jellemzőit, valamint a különbség a két egycsöves fűtési rendszert az alsó terjesztése. Vannak az alábbi szerelési rendszer fűtés radiátor minták és kötés: egycsöves "Leningradka"; kétcsöves szerkezet az alsó vagy felső vezetékek; kétcsöves kollektor (radiális vezetékek fűtés); kettős cső egyik emeleten vagy emeletes; tompított átfedés. A működési elve a kétcsöves rendszer Kétcsöves rendszer kapta a nevét, mert a hűtőközeg kerül forgalomba, és lemerült a radiátor a két vonal. A hatékonyságot biztosítja a rendszer párhuzamos, egymástól függetlenül csatlakoztassa radiátorok (olvasható: "Vezetés egy kétcsöves fűtési rendszer által otthon példák"). Fűtés a víz szivattyús keringtetésével. Ajtó-vezetékeket végigfut a kollektor. Használata a kétcsöves rendszer korlátozott, és nem lehet telepíteni minden épületben, mert ahhoz egy bizonyos infrastruktúrát. Reakcióvázlat az alsó vezetékek Az elv, hogy a funkciók a két alsó egycsöves fűtési vezetékek eltér áramkör működését a felső vezetékek az első mozgási irányában a hűtőfolyadék.
Az osztó-gyűjtő után választható polipropilén, polietilén, vagy ötrétegű (műanyag + alumíniumréteg), ill. réz csővezeték. A kereskedelemben kapható márkák bármelyikét felhasználva egy korszerű csővezetékrendszert építhetünk ki a radiátorig, ill. padlófűtést a polietilén csővezetékekből. Ezeket a vezetékeket rendszerben árulják a szakkereskedésekben, ami azt jelenti, hogy a cső + hozzávaló idomok + szerszám kölcsönzés, amivel összeállíthatják a rendszert. 26. Csővezetési és radiátorbekötési módok Ma már esztétikus osztó-gyűjtő szerelvényeket (falba süllyeszthető, csempézhető, és falon kívüli szinterezett), és könnyen összeállítható osztó-gyűjtő szerelvényeket lehet vásárolni. Puffertartály bekötése nyitott rendszerbe. A 26. ábra alsó szintjén egycsöves és kétcsöves radiátorkötési lehetőséget, a második szinten kétcsöves kötések és padlófűtés + radiátorbekötést, a harmadik szinten kétcsöves kötéseket láthatunk. A légtelenítést célszerű kis ellenállású, valamint nagy térfogatú légedényekkel megoldani. Mivel az előremenő- és a visszatérő vezetékek ellentétes áramlási irányúak, a vezetékek egymástól egyre nagyobb távolságban fognak haladni, ami esztétikai szempontból nem kedvező.
A kiválasztással itt már kevesebb a probléma, hiszen a kereskedelmi forgalomban egyetlen méret (1/2") és elsősorban az ábrán is látható axiális kivitelű felsőrész alkalmazása terjedt el. A megoldás a 90-es években nyert teret. A gyakorlatban jellemzően használt csőanyagok: vörösrézcső, műanyagcső, lágyacélcső, többrétegű (alu-műanyag) cső. Csővezetés jellemzően a padlószerkezetben. Komplett külsőoldali fűtőtest bekötés, egycsöves fűtési hálózatokhoz A szerelvény az előbbiekben leírt előnyös tulajdonságokon túlmenően széles körben lehetővé tette a vízszintes elosztású, egycsöves fűtőkörök egyszerű kialakítását. A hidraulikusan sorba-kapcsolt fűtőtestekből álló fűtőkörök lehetővé tették az energiafelhasználás szempontjából kedvező helyiségcsoportos vezérlést és szabályozást. (Az azonos időszakban használt helyiségeket, pl. a nappalit, a konyhát, a fürdőszobát látjuk el az egyik fűtőkörrel, a hálószobákat egy másikkal. Így lehetővé válik az éppen nem használt helyiségcsoport léghőmérsékletének csökkentése, vagy akár a fűtés időszakos szüneteltetése is. )
Arányt nem tudok írni, volt ahol ezt megcsinálták és volt ahol nem, a mérés alapján történő elszámolást ezeken a helyeken fűtési költségmegosztókkal biztosítják. ) Ennek keretében a szükséges hőszigeteléseken, nyílászárócserén túlmenően sok helyen átalakítottak-összevontak lakásokat, a magas épületekről emeleteket bontottak le, zöldtetőt készítettek, önálló tartószerkezetű nagy erkélyeket létesítettek, a földszinti lakásokhoz kertet kapcsoltak – szóval jóval emberibb, élhetőbb lakókörnyezetet alakítottak ki, ahogy ezen a két jellemző külső képen látható. No de térjünk vissza a fűtéshez. Ezeket a háromjáratú szelepeket és a komplett szerelési szetteket még ma is gyártják, az Oventrop például NÁ15 és NÁ20 méretben, 600 és 1000 mm magas lapradiátorokhoz illesztett átkötő szakasz hosszal – de külön kérésre szállították már kifejezetten a RADAL radiátorok csonktávolságához illesztett mérettel is. Vagyis Magyarországon is lehet a fűtési rekonstrukcióknál ilyen megoldást alkalmazni, eladtak már néhány ezer darabot ezekből a szettekből.