A jogosultsági időbe beleszámít a a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Ha volt kolléganője a fent megnevezett időszakban rokkantsági nyugdíjat kapott, melyből nyugdíjjárulékot nem vontak, így amennyiben ebben az időszakban a béréből sem vontak járulékot, akkor az az Ön által felvázolt helyzetet eredményezheti. Amennyiben bejelentett munkahelyen dolgozott, béréből nyugdíjjárulékot kellett vonnia a munkáltatónak.
Nem csak 2007-től van valami szabály? – kérdezte olvasónk. A megkeresésben említett időszakban érvényes magyar társadalombiztosítási jogszabályok meghatározták, hogy a sajátjogú nyugdíjas személynek – ideértve 2011. december 31-éig a rokkantsági nyugdíjast is – a nyugdíj melletti keresőtevékenysége után 2006. december 31-éig nem kellett egyéni járulékot fizetnie, ezért járulékfizetés hiányában arra az időszakra szolgálati idő sem ismerhető el. 2007. január 1-jétől kezdődően a saját jogú nyugdíjas önkéntesen, 2007. április 1-jétől pedig kötelezően fizetett járulékot a nyugdíj melletti keresőtevékenységéből származó keresetei után, ezen járulékfizetés ellenében azonban nem nyugdíjra jogosító szolgálati időt, hanem a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A paragrafusa szerinti nyugdíjnövelésre szereztek jogosultságot a nyugdíjas munkavállalók. Az előzőek alapján tehát jogszerű, hogy a nyugdíjfolyósítási szerv a rokkantsági nyugdíj mellett 1999 és 2010 között fennállt biztosítási jogviszonyokat nem ismeri el nyugdíjra jogosító szolgálati időnek.
Volt kolléganőmet rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett foglalkoztattuk - minden szabályt betartva, hogy a rokkantsági nyugdíj folyósítása is megtörténjen - 2006 - 2011. évig. Illetménye után természetesen megfizette a dolgozó és a munkáltató is az adót és járulékokat. Rokkantsága 2011. évben megszűnt. Azóta is dolgozik teljes munkaidőben. A Nyugdíjbiztosítótól megkapta most adat egyeztetésre a szolgálati idejét, azonban a rokkantsági nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj ideje alatti munkaviszonyát nem igazolták. Sajnos nem találtam meg a jogszabályt kérdésére - mivel olyat találtam csak, hogy mindazon idő beszámít, mely alatt járulék fizetés történt - erre az esetre is vonatkozik? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban Megállapításai helytállóak: Az öregségi nyugdíj alapját alapvetően a bejelentett fizetés képezi.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 9-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2866 […] nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát. Tehát az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő kiszámításakor továbbra is figyelembe kell venni a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának […]
Hozzátartozói nyugellátás esetén ez a tanulmányi idő az 1998. január 1-jei időpontra tekintet nélkül szolgálati időnek számít. A felsőfokú tanulmányokkal szerzett szolgálati idő a tanulmányok kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig tartó időszak, beleértve a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetén szolgálati időként legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe. Külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok időtartama szolgálati időként akkor ismerhető el, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány, oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint, illetve akkor, ha a külföldi résztanulmányok ideje a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámításra került.
2011. 18:42 kraxi80! Nekem se lenne szolgálati időm, mert betegnek születtem és Rumcájsz-nak se lenne. Felmerült egy dolog: Te rokkant nyugdíjas vagy rokkant járadékos voltál? Sajnos a lényegen nem változtat, mert egyik se jogosult rehab. járadékra! Ami felháborító! Na ilyenkor tényleg kiakadok a 100 ezres rokkantnyugdíjon, amikor a fiatalon már beteg emberek meg semmit se kapnak. Remélem igazságosan felosztják a pénzeket és Te is méltányos összeget fogsz kapni! csak attól félek, hogy a már megállapított járadékokokat nem fogják emelni, pedig ha valakinek kellene, akkor az Te lennél. 2011. 18:45 Icike42! "A véglegesek között volt az összes egri orvos által leszázalékolt is, erre alapozva lesz szúrópróbaszerűen mindenki. " Ezt hol olvastad? Én nem oda tartozom. 2011. 18:46 HírTv 8:05 Rájátszás! Soltész ismét karattyolni fog! :) TamasHungarian 2011. 18:47 DE most azt se értem, hogy a járadék fix 57 ezer lesz, de aki meg 100%-os, az kapja továbbra is az eddigi 40 ezret adott esetben pl?? Vagy rájuk is vonatkozik a fix 57 ezer?
Így nyilvánvalóan nagyon fontos, hogy az ügyfél mikor veszi át az elküldött megbízólevelet. Hogyan történik az elektronikus kézbesítés? A NAV által küldött adóügyi iratok kézbesítése a gyarorszá honlapon keresztül elérhető Ügyfélkapu útján történik. A kézbesítés pedig nem csupán az ügyfél adóhatóságnál regisztrált meghatalmazottja – például könyvelője – részére történhet, hanem közvetlenül az ügyfél részére is. Kézbesítési vélelem – Adószakértő, adótanácsadó | ADÓKLUB. Utóbbi esetben a cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője) Ügyfélkapu elérhetőségére történik a kézbesítés. A kézbesítés úgy történik, hogy a küldött iratot az adóshatóság elhelyezi a címzett Ügyfélkapu elérhetőségén. Amikor pedig a címzett az iratot megnyitja, illetve számítógépére letölti, akkor a rendszer visszaigazolást küld erről az adóhatóság részére, és a küldemény ebben az időpontban kézbesítettnek minősül. Kézbesítési vélelem Nem jelent megoldást, ha az Ügyfélkapun keresztül küldött iratot nem vesszük át, mert a törvény kézbesítési vélelmet állít fel erre az esetre. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság két alkalommal kíséreli meg az Ügyfélkapun keresztül való kézbesítést, azaz két alkalommal helyezik ez az iratot az ügyfélkapu-tárhelyen.
Több ügyben tapasztaltam már azt, hogy az ügyfelek nem tudták, hogy valamilyen eljárás van ellenük folyamatban, állították, hogy nem kaptak semmilyen iratot, esetleg "rögtön" a végrehajtó találta meg őket. Hogyan lehetséges ez? A válasz az ún. kézbesítési vélelem. Ahogy ezekben az eljárásokban beszereztük az iratokat, kiderült, hogy több alkalommal is próbáltak kézbesíteni az ügyfélnek, aki azonban nem vette át a leveleket postai értesítés ellenére sem, sőt, igazából már hosszú idő óta nem a bejelentett lakcímén lakik, így nem is volt módja átvenni a leveleket. A levelek azonban kézbesítettnek minősülnek részére. Hogyan is lehetséges ez? Tájékoztató kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem tárgyában. A válasz a kézbesítési vélelem jogintézménye. Az intézmény mind a peren kívüli, mind a peres eljárásokban, közigazgatási eljársokban létezik. A lényege az, hogy ha a címzett az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha pedig a feladóhoz postai "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a címzettől a küldemény, akkor az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, tehát elindulnak a határidők (ellentmondási, fellebbezési, nyilatkozattételi határidők).
Az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. (9) Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a (8) bekezdés szerint közzétett adatokról a) a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező adózót, b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, c) az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját. " Az új kézbesítési szabályokat a saláta törvény hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott hivatalos irat tekintetében kell majd alkalmazni.
Másrészt ha nincs ez sehol megfogalmazva, tényleg szabályos, ha nem az én címemre küldi, hanem kitalál egyet, amit aztán bírói státuszban szabályos eljárásnak minősít. Egyébként ilyen az egész ügy. Elkeserítő. 2013. 27. 07:47 Abból, hogy a jogszabály szerint neked valamit kézbesíteni kell, azért következik az, hogy a helyes címedre kell kézbesíteni. 2013. 11:58 Nem kerek ez így. Nincs az a bíró, aki visszaérkezett tértivevény nélkül azt állítaná, hogy szabályos volt a kézbesítés. Ugyanígy akkor se, ha a tértivevény "ismeretlen, "nem kereste" vagy "cím elégtelennel" érkezett vissza. Ezek elemi dolgok. 2013. 28. 12:01 Az van az indoklásban, elutasítja a megdöntést, mert korábban ugyan ezen a címen átvettem. Arra nem tér ki, hogy korábban csak az ajtószám volt rossz, azonban a kifogásoltnál már egy nemlétező emeletszint is bekerült a dologba. Visszaérkezett tértivevény természetesen van, annak már csak a posta a megmondhatója, hogy miért ismeretlenhelyre költözött szerepel benne. Nem a bírót kritizálom, nyilván szabályosan jár el (bár ha elfogadja, az is az lenne).
A másodfokú bíróság a 2017. október 31-én tartott tanácsülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a minősítés tekintetében megváltoztatta, egyebekben pedig helybenhagyta. II. A jogerős ítélet ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, alapvetően arra hivatkozással, hogy a másodfokú tanácsülés időpontjában előzetes letartóztatásban volt és a tanácsülésről nem kapott "idézést". III. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt. 1. A terhelt az indítványát a korábbi Be. hatálya alatt nyújtotta be. Időközben 2018. július 1. napjától hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be. ). A Kúria – eltérő átmenti rendelkezés hiányában – a Be. 868. § (1) bekezdése értelmében az új büntetőeljárási törvényt alkalmazta. 2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja, valamint tartalmi egyezéssel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja, illetőleg a Be.