Mikor a bűntől meggyötörten A lelkem terheket hordozott Egyszer csak könnyebb lett a lelkem Valaki értem imádkozott. Valaki értem imádkozott, Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret. Jó barátom vagy testvérem? Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, aki értem csak Egyszer is imádkozott.
Mikor a bűntől meggyötörten A lelkem terheket hordozott Egyszer csak könnyebb lett a lelkem Valaki értem imádkozott. Valaki értem imádkozott, Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret. Jó barátom vagy testvérem? Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, aki értem csak Egyszer is imádkozott. – REMÉNYIK SÁNDOR (1890-1941) – Valaki értem imádkozott
2020. 04. 23. - Riedling-Kovács Szilvia Amikor bezártak az iskola kapui és nap nap után otthon ültem a laptop előtt, azt éreztem, hogy fázom. Fázom, pedig a lakásunk fűtése korszerűbb, mint a Lónyay Gimnázium kedves, ódon épületében lévő. Feljebb kapcsoltam a fűtést. Majd felvettem még egy zoknit. Egy vastagabb pulóvert és főztem teát. És fáztam tovább. Először akkor éreztem valamiféle melegséget, amikor a diákjaim házi feladatként kapott imádságai szépen sorban beérkeztek a postaládámba. Kincseim lettek. Tovább is adtam őket. Valaki értem imádkozott – Family magazin. Reggelente egyet-egyet elküldtem a tanári csoportba. Aztán teltek a napok, fogyni kezdtek a gyermeki imádságok. Pedig már kezdtük megszokni, megszeretni a szívünket melengető, könnyes reggeleket. Megkértem hát imádságos lelkű tanártársaimat, forduljanak ők is az Úrhoz, majd írják le imájukat, hogy továbbíthassam kollégáinknak, és akár a diákjainknak is. Takarjuk be együtt, később majd a szülők fohászait is elkérve, iskolánkat egy nagy, puha, színes, jóillatú, lelkünket melegítő imatakaróba.
Elég nagy kihívás lehet ebben az időszakban az is, hogy igazi rendet tegyünk magunk körül. Válogassunk, rendszerezzünk, ítéletet mondjunk mindarra, ami körül vesz bennünket. Meghagyjuk és tovább vigyük magunkkal egyrészt azt, ami igazán fontos és értékes, amihez ragaszkodunk, másrészt pedig megszabaduljunk mindattól, amit már csak megtűrtünk az életünkben. Kezünkbe veszünk egy-egy tárgyat, vissza gondolunk arra a pillanatra, amikor a mienk lett. Vers > Valaki értem imádkozott - Simple Autumn Blog. Felidéződnek az emlékek, eszünkbe jutnak azok az emberek, akiktől kaptuk őket. Rádöbbenünk arra, hogy vannak féltve őrzött kincseink, amelyektől soha nem válnánk meg. Ilyen értékként őrzök egy bordó, kötött stólát, melyet évekkel ezelőtt kaptam amerikai testvérgyülekezetünk tagjaitól. A kinti gyülekezetben ugyanis asszonyok egy része rendszeresen találkozott, közösen kézimunkáztak – sálakat kötöttek -, majd elajándékozták őket. Mindezt szolgálatként végezték, miközben ugyanis kötőtű volt a kezükben, imádkoztak azért a személyért, akinek a készülendő darabot szánták.
Mégsem hinném, hogy kudarcot vallott volna a hitünk. Nem igaz, hogy süket fülekre talált volna az a sok-sok fohász, amellyel a menny kapuján dörömböltünk értük. Az imádság igenis hegyeket mozgathat! Az elmúlt hónapokban egészen konkrétan megtapasztaltam, amikor kipróbálhattam azt is, hogy milyen a másik oldalon lenni. Ahogy híre kelt annak, hogy daganatos betegséggel küzdök, megható szeretettel kezdtek hordozni családtagok, barátok, kollégák, közeli és távoli ismerősök, sosem látott hívő testvérek az országhatáron innen és túl… Ezek az imák segítettek át a mélypontokon, a kétségeimen, vagy amikor szorongva vártam az eredményeket. Ezek tartották bennem a lelket. Ó, hányszor megtapasztaltam, hogy pont akkor gondolt rám valaki, amikor a legnagyobb szükségem volt rá! Mintha egy mennyei karmester irányította volna felülről az értem fohászkodók seregét. Vegyük komolyan az imádság hatalmát! Reményik Sándor – Valaki értem imádkozott - Imalánc.ro. Júniusi számunk több cikke is arról tanúskodik, hogy imáink soha nem vesznek kárba – még ha a látszat gyakran csal is.
(Rácz Kornélia, hittanoktató) Imatakaró - Hosszú hetek teltek már el azóta, hogy megváltozott körülmények között kényszerülünk élni. Már néhány nappal a kezdetek után hosszabb-rövidebb listák kerültek napvilágra, melyeket azért állítottak össze többen is, hogy tanácsot adjanak arra nézve: hogyan és mivel lehetne hasznosan kitölteni a rendelkezésünkre álló időt. Voltak ezek között olyanok, amelyeket - józan, paraszti eszünket használva -, mi magunk is könnyen felismerhettünk, de volt néhány egészen meglepő, extrém, sőt megdöbbentő ötlet is. A szakemberek persze óvtak bennünket attól, hogy túlfeszítsük a húrt és olyan terheket vegyünk fel, amelyek alatt összeroskadunk. Nincsenek általános, mindenkire egyformán vonatkozó szabályok – mondták -, pontosan az lenne a lényeg, hogy ebben a helyzetben is mindenki megtalálja a maga saját útját. Azt, ami számára vállalható, megvalósítható. Nem kell mindenkinek könyvet írni ez alatt az idő alatt, sem egy új nyelvet megtanulni. Sőt, talán az is túlzott elvárás, hogy bepótolja mindazt, amivel eddig elmaradt.
Misima Jukio A Krisztus születése produkció három Misima-darabra épül. A harmadik, legrövidebb, verses darabot, a Krisztus születése (Kiriszuto kótanki) címűt Vihar Judit magyarította, aki a nagy Misima-fordításköteten is dolgozott, a másik kettőt (Az út, Távolság) maga a rendező, Jámbor József. A három darab szövege a Csokonai Színház előadásában lesz először magyarul élvezhető, hiszen még az említett fordításkötetben sem szerepelnek. Interjú Jámbor Józseffel: – Kérlek, idézd fel az előadás születésének körülményeit! – Az ötletet, hogy egységes színpadi előadásként gondoljam át Misima Jukio három korai művét, Gemza Pétertől kaptam, amikor tavaly megmutattam neki Misima-drámafordításaink frissen megjelent kötetét (Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade, Napkút Kiadó, 2014). Jámbor József (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. A magyar könyvkiadás valódi ünnepe volt, hogy tizenegy japán-magyar fordító nagyszabású csapatmunkájával ez a könyv megszülethetett. Péter felütötte a vaskos kötetet, elkezdte olvasni a legendás japán író színházi műveinek rövid témaleírásokkal ellátott részletes katalógusát, amelyet a kötet szintén tartalmaz (többek között ez teszi igazán használhatóvá), és azonnal rákérdezett erre a három darabra.
Sokoldalú művész: nemcsak színészként dolgozik, de rendezőként, íróként, dramaturgként, zeneszerzőként, fordítóként is. Japán-magyar tiszteletbeli jószolgálati tevékenységet folytat, és 2004 óta kulturális nagykövetként közvetít a két nép között.
Az előzőnél kissé kiérleltebb mű benyomását kelti, és dramaturgiailag is kifejezetten izgalmas. A Krisztus születése mint drámai költemény pedig a megváltás egyetemességét hordozza. És ez itt jóval több mint a zsidó vallás messiásvárása, egy hatalmas örvény, egy nagy szent áramlat, amelyben minden és mindenki a megváltás felé halad: a görög istenek, a sinto istenek, a különböző hiedelmek szellemfigurái. Eredeti gondolat ez, és nagyon keleti. A távol-keleti emberek mindig is sokkal szélesebb horizonttal gondolkodtak a vallásról, mint az európaiak, Japánban például a lakosság nyolcvan százaléka kétvallású, buddhista és sintoista egyidejűleg. Keleten filozofikus és szellemi természetű a vallás, valamint nagyon praktikus, ezzel szemben a nyugati vallás misztikus természetű, vagyis pontosan fordítva van, mint ahogy Európában a közvélekedés tartja. A sintoizmus panteista vallás, istenfogalma, a "kami" alapvetően különbözik a miénktől. Jámbor józsef színész zsolt. Az emberinél felsőbbrendű dolgot jelent, ami lehet akár egy helyszín is: egy szirt vagy egy fenyőfa – bennük is lakhat "kami".
– erről kérdeztem a Tanárnőt. Barna Zsombor 2022. május 29.
Mesterkurzus "A legfelszabadultabb kacagás közben szoruljon el a néző torka" – Interjú Pinczés Istvánnal David Pownall Mesterkurzus című darabját mutatta be Pinczés István renezésében a debreceni színház, február 17-én. Debreceni Csokonai Színház Zongorán és az életükkel játszanak – Mesterkurzus a Csokonaiban David Pownall Mesterkurzus című daraját mutatja be a Csokonai Színház február 17-én. A darabot Pinczés István rendezi, aki huszonhét évvel ezelőtt Dobák Lívia dramaturggal világpremierként már színre vitte az angol író hangjátékát.
Fotók: Forte Társulat R: Az elcserélt legyezőkből bemutattatok az online térben egy filmváltozatot: ebben talán a várakozás időtlensége, a már-már becketti hangütés volt igazán izgalmas. HCs: A történet egy művészről szól: a festőnőről és a múzsájáról. A múzsa aktív, mondhatni konstruktív várakozásban éli a mindennapjait, ahogy vár a szerelmére, és ez a várakozás határozza meg a személyiségét. A festőnőt ez a karakter inspirálja igazán: ha nincs a másik személy, ha véget ér a várakozás, ő nem tud kiteljesedni a művészetben. Definíció | Magyar Narancs. A festőnő tehát eltitkolja a múzsa elől, hogy a szerelme megérkezett, ő pedig mindenről lemond: fest, de nem látja senki, hogy mit. Izgalmas gondolat, hogy egy alkotó lemond arról, hogy a világgal megossza a saját művészetét azért, hogy tudjon dolgozni. Taszítás és vonzás, értelmezés és értelmezhetetlenség lebeg a drámában, az egész egyfajta meditáció. R: A világítótoronyban egy japán Phaedra-sztorinak bontakozik ki a mostohaanyjába szerető fiúról, de a szövegben igazán az kötött le, ahogyan nem mondják el a mesét.