Nem véletlenül teszi idézőjelbe a "fényűzés" szót, utalva arra, hogy ez a "fényűzés" inkább csak Tolsztoj fejében létezett, és nem a valóságban. Jasznaja Poljanában nyoma sem volt semmiféle "fényűzésnek". Ám annak mítosza, hogy Tolsztoj a szökése előtt állítólag "fényűző" körülmények között élt, mind a mai napig szilárdan tartja magát az orosz köztudatban. 1882-től megfigyelés alatt állt, hitről, vallásról szóló írásait betiltották, és azt állították, megtébolyodott. A Feltámadás c. A nagy szökés könyv extrák. regénye miatt a pravoszláv egyház kiközösítette. Végül 1910 október 28. hajnalán orvosával és legkisebb lányával összecsomagolt, majd elutazott, pár napig egy remetelakban élt, aztán vonatra szállt, az asztapovói állomáson pedig le kellett szállnia, mert súlyos tüdőgyulladást kapott. Az állomásfőnök lakásán hunyt el, úticélja pedig a mai napig jóformán ismeretlen. Pavel Baszinszkij e kötetében rekonstruálta a nagy orosz író életét, kapcsolatait egyaránt, mélyen elemezve a hozzátartozói leveleit, naplóit is, hátha valahol rátalál a válaszra.
Aligha van a világnak olyan szeglete, ahol ne ismernék Lev Nyikolajevics Tolsztoj nevét. A zseniális orosz íróét, a Háború és béke, az Anna Karenyina, a Feltámadás és számos más remekmű szerzőjéét. A lét nagy kérdéseivel foglalkozó filozófusét. A mélyen vallásos, de a hivatalos pravoszláv egyházzal szembeszegülő hívő emberét. A szántóvető grófét. A prófétáét. És aligha akad bárki is azok között, akik valamelyest is ismerik Tolsztoj életét, művészetét, filozófiáját, akit ne izgatna az a furcsa esemény, amely 1910. A nagy szökés könyv youtube. október 27-éről 28-ára virradó éjszaka következett be: a 82 éves Tolsztoj gróf, néhány héttel a halála előtt, titokban elszökött otthonról, híres Jasznaja Poljana-i birtokáról. Sokszor, sokan próbálták már hol több, hol kevesebb sikerrel rekonstruálni a szökéstől az asztapovói állomáson bekövetkezett halálig terjedő időszak eseményeit, és főként: megfejteni Tolsztoj "futásának" okát és titkát. Pavel Baszinszkij, a kiváló kortárs orosz irodalmár is erre tett kísérletet 2010-ben megjelent (és magyarul 2021-ben kiadott) Szökés a paradicsomból című munkájában, amely megjelenése évében Oroszországban elnyerte a Nagy Könyv díjat.
A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban, miután összeszedték őket a lágerekből. Hitler parancsa világos volt: ha a helyzet romlik, haladéktalanul végezzék ki őket. És ezzel feszültséggel teli, már-már abszurd dráma zajlott le a hegyekben a fogvatartók és a fogvatartottak között. Ian Sayer és Jeremy Dronfield hiánypótló kötete izgalom és feszültség terén is kenterbe veri a legjobb hollywoodi produkciók forgatókönyveit, miközben bemutatja a második világháború eddig kevésbé ismert túszdrámájának történetét. Az 1963-as A nagy szökés inkább állított a tettnek és az ember megalkuvásmentes konokságának emléket, semmint a történelem valódi hőseinek. Könyv: Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból - Lev Tolsztoj élete és futása. John Sturges háborús filmklasszikusa egy szigorúan őrzött német hadifogolytáborból való rendhagyó szökés története a második világháborúban, amelyben Steve McQueen egy Triumph motorkerékpár nyergébe ül, Charles Bronsont pedig majd' összenyomják a falak.
A találékonyság az előkészületek csaknem minden összetevőjében előkerült. A foglyok maguk barkácsoltak iránytűket, hamisítottak úti okmányokat és szabtak méretükre civil ruhákat, illetve német egyenruhákat. Segítségükre volt a szükséges anyagok beszerzésében a Vöröskereszt, amely rendszeres segélyszállítmányokat vitt a táborokba. E szállítmányok többsége tartalmazott élvezeti cikkeket is, például csokoládét, kávét, illetve cigarettát. Számos német őr együttműködött a foglyokkal, a Vöröskereszttől kapott élvezeti cikkekért cserébe az őrök civil ruhákat, vasúti menetrendeket, térképeket, valamint hamisítványok alapjául használható hivatalos papírokat adtak a foglyoknak. Amikor csak tehették, a foglyok igyekezték úgy beosztani a munkarendjüket, hogy a nap 24 órájában haladjanak a munkálatok. Az ásás nehéz és frusztráló feladat volt a laza talaj miatt, és a járatok többször be is omlottak. Amikor Tolsztoj megszökött - Kultúrpara. Ennek ellenére stabil volt a haladás – a "Tom" már 80 méternél járt, amikor az őrök felfedezték. Ezzel nem érte még el az erdőt, de már mintegy 40 méterrel kívül volt a kerítésen.
Bár aprólékosan előkészítették, véres kudarc lett a híres "nagy szökés" végeredménye 2021. augusztus 16. 08:41 Múlt-kor Kemény munka A tervbe beavatott foglyok feladataik szerint voltak csapatokra osztva. A "biztonsági csapat" tartotta szemmel az őröket, különösen az úgynevezett "görényeket", akik a legváratlanabb helyeken tűntek fel átkutatni a foglyok környezetét. Sir Angus Stewart Deaton - A nagy szökés - Vatera.hu. A "biztonságiak" különféle jelzések egész rendszerét találták ki a többiek figyelmeztetésére – köhögés, egy bizonyos ablak becsukása, a figyelő kezében lévő könyv becsukása, és egyéb hasonló módszerek – ha jönni látták a "görényeket". Külön feladatot jelentett az ásásból származó törmelék feltűnésmentes elszórása. Az ezzel megbízott foglyokat "pingvineknek" hívták mozgásuk miatt, amellyel a ruhájuk alá rejtett zsákokban lévő földet apránként maguk alá szórták menet közben. A célhoz a "pingvinek" nagykabátokat viseltek, amíg az időjárás megengedte, a nyári napokon pedig a napozáshoz kiterített pokrócokban hordták ki diszkréten a szabadba a földet.