a Richard Wagner Múzeumban 2021. 07. 16. 12:39 Az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitásakor állítja ki első alkalommal A bolygó hollandi eredeti, kézírásos partitúráját a múzeum. A 414 oldalas, a zeneszerző által írt kottát a Villa Wahnfried alagsorában lévő múzeumban állítják ki – közölte az intézmény. Idén július 25-én kezdődnek az ünnepi játékok, a megnyitó előadás A bolygó hollandi lesz az orosz Dmitrij Csernyakov rendezésében. Az operát első alkalommal vezényli nő Okszana Linyiv ukrán karmester személyében. Az 1840-es A bolygó hollandi Richard Wagner negyedik befejezett operája. Wagner maga nevezte borítóján a művet "romantikus operának". A múzeum információi szerint nem tudni, mikor és hol ismerte meg a zeneszerző a bolygó hollandi legendáját. A librettó alapját Heinrich Heine Schnabelewopski úr emlékei című regénytöredékének egyik részlete adta. Mivel Wagner eredetileg azt remélte, művét a párizsi Opera számára komponálhatja, a szövegkönyv első változata 1840 májusában – Wagner művei közül egyedüliként – franciául íródott.
Az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitásakor állítja ki első alkalommal A bolygó hollandi eredeti, kézírásos partitúráját a Richard Wagner Múzeum. A 414 oldalas, a zeneszerző által írt kottát a Villa Wahnfried alagsorában lévő múzeumban állítják ki. Idén július 25-én kezdődnek az ünnepi játékok, a megnyitó előadás A bolygó hollandi lesz az orosz Dmitrij Csernyakov rendezésében. Az operát első alkalommal vezényli nő Okszana Linyiv ukrán karmester személyében. Az 1840-es A bolygó hollandi Richard Wagner negyedik befejezett operája. Wagner maga nevezte borítóján a művet romantikus operának. A múzeum információi szerint nem tudni, mikor és hol ismerte meg a zeneszerző a bolygó hollandi legendáját. A librettó alapját Heinrich Heine Schnabelewopski úr emlékei című regénytöredékének egyik részlete adta. Mivel Wagner eredetileg azt remélte, művét a párizsi Opera számára komponálhatja, a szövegkönyv első változata 1840 májusában – Wagner művei közül egyedüliként – franciául íródott. A Tannhäuser után A bolygó hollandi az a mű, melyet Wagner a legtöbbször átdolgozott.
A BOLYGÓ HOLLANDI LEGENDÁJA A pandémia alatt rendszeresen bejárják a sajtót a világtengereken bolyongó (régiesen = bolygó) személy és teherszállító hajók történetei. Kálváriájuk előbb vagy utóbb szerencsésen véget ér, "van" egy hajó azonban amelyik legalábbis a legenda szerint évszázadok óta az idők végezetéig rója az útját a tengereken, ez a bolygó hollandi. A bolygó hollandi egy 17. századi tengerészlegenda. Eszerint egy hajó arra ítéltetett, hogy az utolsó ítélet napjáig hajózzon a világ tengerein, ami egyértelmű utalás a pár évszázaddal idősebb Ahasverus-történetre. Tengerésznek lenni nem könnyű dolog. Különösen egy olyan korban, amely még kevés elméleti tudásra, sokkal inkább tapasztalatra, de főleg szerencsére építi a hajózást. És tele van misztikummal: hajóra nem léphet nő, mert bajt hoz, pénteki napon vagy tizenhárom fős legénységgel nem szabad útnak indulni, vagy például a tengeren nem szabad kiejteni a nyúl szót, csak körül írni, ha mindenképpen elkerülhetetlen. A napi napig tartja például magát, ha a hajó avatására odalendített pezsgősüveg (korábban boros) nem durran szét, a hajóra szerencsétlenséget hoz.
Ezért kérjük, vásárlás után lehetőség szerint egyeztessen átvételi időpontot. Számlaadás: van, 0% ÁFA tartalmú számlát tudunk kiállítani Garancia: 1 hét, csak és kizárólag gyári hibás terméket cserélünk. A nem rendeltetésszerű használatból keletkező meghibásodásra nem vállalunk garanciát. Kérjük, a vásárolt terméket személyes átvétel esetén ellenőrizze. Minden, a hirdetéseinkben szereplő kép- és hanghordozó eredeti kiadvány, nem másolat. Köszönjük, hogy elolvasta és tudomásul vette a fentieket a problémamentes kiszolgálás érdekében.
De vajon közülük hányan fognak más, esetleg már tényleg modern vagy kortárs tárlatokra visszatérni? A legfontosabb kérdés pedig már az egész hazai intézményrendszer felé mutat: mi a feladatuk ma, Magyarországon, a fogyasztói társadalom viszonyai közt helyüket kereső művészeti intézményeknek? A problémát legpontosabban Mélyi József vetette fel cikkében ( Múzeumügyi értesítő; ÉS, 2007. szept. 13): "A szakmai-tudományos munka és a menedzseri-marketing szemlélet közti választás kérdéséről van szó, amely nálunk az elmúlt egy-két évben elsősorban a Szépművészeti Múzeum közönségvonzó tárlatainak sikere és Baán László ( a Szépművészeti igazgatója - a szerk. Leonardo da Vinci életmű-kiállítás nyílt a Louvre-ban. ) újfajta vezetői stratégiája nyomán tematizálódott. " Profilvesztés felé? (Oldaltörés) A Szépművészeti megasikerei vonzó, de majdhogynem követhetetlen precedenst állítottak a hazai múzeumok elé. Pedig Budapesten kívül igen nagy a tét: a "fejnehéz" magyar kulturális intézményi színtéren végre megerősödhetnek-e más városokban is nagy, intézményi centrumok?
Bajazid szultánt, hogy megépíttesse a hidat Pera (mai neve: Beyoğlu) és Konstantinápoly között. Ez a levél alátámasztja azon feltevésünket, hogy ez az ember, akit napjainkban sokoldalú tudósként tartanak számon, abban az időben egy munkanélküli hűbéres volt, aki így akart munkát szerezni magának. Emberivé teszi a történetet az, hogy látjuk mennyire büszke az egyszerű ember elért eredményeire, és hogy mindezt megpróbálja az oszmán szultán értésére is adni. Leonardo da vinci kiállítás budapest. Mindez furcsának tűnhet azok számára, akik nem kísérték figyelemmel az izgalmas, de ugyanakkor rövidéletű "Da Vinci démonai" című tévésorozatot. A sorozat da Vincit olyan kalandorként ábrázolja, aki egy harcos és olyan, mint Mac Gyver. De arról is szól, hogy ő volt mindig saját maga menedzsere és ügynöke, és mindig magának próbált meg munkát szerezni. Azután egyik útja során Leonardo Isztambulba érkezik, ahol homályos kapcsolatba kerül az oszmánokkal. De nem akarom lelőni a poént. Azt azonban elmondanám, hogy ha egy nap az az ötletem támadna, hogy a legnagyobb oszmán utazóról Evliya Cselebiről készítek egy tévésorozatot, biztos, hogy fel fogok használni néhány dolgot ebből a szórakoztató sorozatból is.
E ragyogó elmék közötti eszmecserével köteteket lehetne megtölteni. Sajnálatos módon azonban da Vinci soha nem jött el Isztambulba, mert a szultán nem fogadta el az ajánlatát. Leonardo da vinci kiállítás 2021. Azonban ebben a párhuzamos dimenzióban elég szerencsések vagyunk, mert láthatjuk a da Vinci által tervezett hidat és körbesétálva megcsodálhatjuk különleges szerkezetét. Amíg mi egy tökéletes világról álmodunk, a legjobbat hozhatjuk ki abból a világból, amiben élünk. Ne vesztegessünk hát több időt, élvezzük ezt a szenzációs kiállítást! Forrás: Kollár Kata – Türkinfo