Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született Albison. Kémiai tanulmányait a bécsi Politechnikumban folytatta. Itt fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, hosszas kísérletezés után és 1836-ban szabadalmaztatta. Ezután eladta találmányát és az érte kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, Berlinbe és Hoffenheimbe. A kémia elméletéről írt könyvet 1838-ban Berlinben, amely kifejezetten a savakkal foglalkozott. Publikált a szikes talajok javításáról. Az első gyufagyár alapítása is az ő nevéhez fűződik 1839-ben Pesten. 1848-49-es szabadságharcban Kossuth megbízta őt a puskaporgyártás és ágyúöntés irányításával. Börtönben ült a szabadságharc bukása után. Szabadulása után csak a tudománynak élt. Ő volt az új személetű kémia első hazai hirdetője. 1895. december 17-én halt meg Vértesen.
Élete Adele élete MACSE | Hírek Irinyi János élete és kora. Műveltségi verseny. Versenyfelhívás A verseny meghirdetője: - PDF Ingyenes letöltés Irinyi János | Budapesti Élet Irinyi János-emléktábla – Köztérkép Huszár Erika (dalszövegíró) Hogyan írjunk történelem esszét János Bár a kor morális nagyságai mindig kiálltak mellette, Imre László professzor példák során keresztül mutatta be, hogy a közvélemény Kossuth magasba emelése mellett Görgeyben vélte megtalálni a morális ellenpólust, a nemzeti romlás okozóját. Illyés Gyula Fáklyaláng és Németh László Áruló című drámájának elemzése, a két mű ellentétes narratívájának értelmezése, Németh László a dráma megírása idején Görgeyhez hasonló lélektani alapállásának ábrázolása konkrét műveken keresztül mutatta be az "áruló, vagy nem áruló? " kérdést. Bár az 1945 utáni korszakban a hivatalos politika Kossuth szerepét hangsúlyozta, forradalmársága, királyellenessége miatt benne látva az akkori rendszerrel jobban rokonítható történelmi szereplőt, ellentétben a királypárti, konzervatív Görgeyvel, Imre László előadásából kiderült, nem kell választanunk Kossuth és Görgey között, tisztelhetjük egyszerre a szabadságharc megszervezőjét és legnagyobb hadvezérét is.
Ijjas, Gáborné (1999) Irinyi János élete és munkássága — A reformkor néhány kémiai felfedezése. In: A természettudósok, a mérnökök, orvosok az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban (az 1998. évi ankét anyaga) = Scientists, Engineers and Physicians in the 1848-1849 Revolution and War of Independence (Papers Presented at the 1998 Conference). Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből = Studies into the History of Science, Technology and Medicine. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, pp. 189-192. Item Type: Book Section Subjects: A General Works / általános művek > AZ History of Scholarship The Humanities / tudománytörténet, bölcsészet Q Science / természettudomány > Q1 Science (General) / természettudomány általában R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában T Technology / alkalmazott, műszaki tudományok > T2 Technology (General) / műszaki tudományokáltalában SWORD Depositor: ALEPH SWORD Depositing User: xGyöngyvér xNagy Date Deposited: 07 Feb 2018 12:09 Last Modified: 07 Feb 2018 18:22 URI: Actions (login required) Edit Item
Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.