Ady Endre: Az eltévedt lovas - YouTube
AZ ELTÉVEDT LOVAS Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kisértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a domb-keritéses síkon Köd-gubában jár a November. Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva. Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök. Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve. Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. (1914) Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír
1914. júliusában olyasmi történt, ami az addigi világot és rendet alapjaiban rengette meg. Olyan háború kezdődött, ahol az emberi élet értéke nullára csökkent, ahol a becsületnek és lovagiasságnak immár semmi keresnivalója nem volt. A legszomorúbb mégis az, hogy ezt az embertelenséget emberek milliói éltették, rajongtak érte, és támogatták minden erejükkel. Kevesen voltak azok, akik észrevették a nemesnek és szentnek mondott háború mögötti valódi borzalmakat és pusztulást. Az emberiség közel járt ahhoz, hogy kiirtsa önmagát, és olyan folyamatot indított el, hogy az ember állandóan retteghessen ettől a kiirtástól. Ady észrevette ezt. Ady ragaszkodott a régi rendhez, rettegett, és féltette népét, a tébolyban meg tudott maradni gondolkodó embernek. Nem nézhette tétlenül a rémségeket, de tudta, hogy fegyverrel és harccal nem lehet békét hozni, ezért elkerülve a hadsereget, tollat ragadott és írt. Petőfi lángoszlopnak vélte a költőt, lángoszlopnak, ami vezeti népét keresztül mindenen. Adynak meg kellett felelnie ennek.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
"Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök" Már csak ők maradtak. Ezt Ady fantasztikusan fokozza a "csupa" szóval, ezzel együtt fokozódik a szorongás és a félelem. A vers sugallja, hogy a kiút megtalálása az egyetlen esély a szabadulásra, de ez szinte lehetetlen, hisz nincsenek jelzések, táblák, a lovas teljesen magára hagyatott. "Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru utnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. " Adyban felmerül a kérdés, hogy valaha kitalálhat-e az ország, a lovas a bozótosból, vissza tud-e térni a helyes útra.
Legyen a vetítési alap a csarnok területe. A pótlékkulcs: 3 000 000 Ft / 1 000 m2 = 3 000 Ft / m2 "a" termékre jutó fajlagos vetítési alap 200 m2 / 100 000 db = 0, 002 m2 / db "a" termékre jutó egységköltség 0, 002 m2 / db * 3 000 Ft / m2 = 6 Ft / db "b" termékre jutó fajlagos vetítési alap 800 m2 / 500 000 db = 0, 0016 m2 / db "b" termékre jutó egységköltség 0, 0016 m2 / db * 3 000 Ft / m2 = 4, 8 Ft / db 2. Normatív kalkuláció: Ezt a módszert akkor célszerű használni, ha a technológiai folyamat jól formázható, sorozatgyártás rendszerű a termelés, stabil a munkaerő és a gépkapacitás. A műszakilag meghatározott normák segítségével történik a költségfelosztás. A normákat időszakonként felül kell vizsgálni Saját termelésű készletek értékesítése Az értékesítés során alapvetően 4 esemény könyvelését kell elvégeznünk: 1. Az árbevétel elszámolása bevételként 2. A fizetendő áfa elszámolása 3. Az értékesített termékek önköltségének elszámolása költségként 4. Saját termelésű készletek csökkenése Nézzük meg ezt egy rövid példán!
§-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az építési tevékenység azzal kezdődik, hogy beszerezzük a telket. Tehát a telek vásárlásakor már tudnunk kell, milyen célra kívánjuk használni. Ha azért vásároltuk, hogy rajta lakásokat építve eladjuk azt, akkor a telek beszerzési árát árukészletként kell kimutatni a 2-es számlaosztályban (T 261. - K 454. vagy 384. ). Általános szabály, hogy az értékesítési céllal beszerzett eszközök, valamint az ezen eszközök értékét növelő ráfordítások a készletek közé tartoznak. Az áruk közé akkor, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat. A saját termelésű készletek közé pedig akkor, ha az előbbi feltételeknek nem felelnek meg, vagy az értéknövelő munkákat az adott társaság végezte el. A lakásberuházás befejezésekor, illetve ha a beruházás a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor az év végi zárás keretében, a lakásberuházáshoz közvetlenül köthető, felhasznált erőforrásokat (anyagokat, munkaerőt, más kivitelezők által felhasznált szolgáltatásokat számlázott díjakban tárgyiasulva stb. )
A készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztá előzőeknek megfelelően az előállított termény önköltségét a készletre vételkor, vagyis a termelési ciklus befejezését követően kell megállapítani, és az Áhsz. 53. §-ának (6) bekezdése szerint a negyedéves könyvviteli zárlat keretében kell könyvelni. A 38/2013. (IX. 19. ) NGM rendelet VI. fejezete foglalkozik a saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolásokkal. E szerint:A) Késztermékek készletre vétele elszámolása1. Termelési költségek a pénzügyi számvitel szerintKapcsolódó tétel: kiadásként elszámolandó pénzforgalom esetén a költségvetési számvitelben történő könyvelésT51-56 - K1-4T6/7 K5912. Késztermék készletre vétele a pénzügyi számvitel szerintT232 T591 - K571K6/7B) Félkész termékek állományba vételének elszámolása1. Termelési költségek a pénzügyi számvitel szerint Kapcsolódó tétel: kiadásként elszámolandó pénzforgalom esetén a költségvetési számvitelben történő könyvelésT5 - K1-4T6/7 K5912. Félkész termék állományba vétele a pénzügyi számvitel szerintT231 - K571T591 K6/7CsökkenésekA) Késztermékek értékesítésének elszámolása1.
A saját termelésű készletek üzleti év folyamán történt változását pedig az évvégi és év elején meglévő félkész termékek, késztermékek különbözeteként állapítják meg. A rosszul megállapított saját termelésű készletek állományváltozása társasági adó kockázatot jelenthet. A tévesen megállapított saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) kétszeresen csökkenti az adóalapot, hogyha csökkentő tényezőként van figyelembe véve, miközben növelni kellene vele az adóalapot. Ez pedig társaságiadó-hiányhoz vezet. A könyvvezetésben ezért ügyelni kell arra, hogy az STKÁV mikor jelenjen meg bevételként és mikor költségként az eredménykimutatásban: bevételként akkor jelenik meg, ha a saját termelésű készletek záró állománya felülmúlja a nyitó állományt; költségként pedig, ha a saját termelésű készletek záróállománya kisebb, mint a nyitó állomány. Az iparűzési adó megosztása Azon vállalkozásoknak, amelyek több önkormányzat területén is rendelkeznek telephellyel, és ezáltal több önkormányzat területén is végeznek iparűzési tevékenységet, meg kell osztaniuk iparűzési adóalapjukat az egyes önkormányzatok között.
Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése és a hipa kötelezettség Tapasztalataink szerint a gyakorlatban többször előfordul, hogy a kis értékű – kétszázezer forint beszerzési érték alatti - tárgyi eszközök, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét, anyagköltségként kerülnek rögzítésre a könyvekben. Ennek háttere, hogy a társaságok egyrészt így igyekeznek egyszerűsíteni az ezen eszközökkel kapcsolatos adminisztrációt. Például, hogy ezáltal ne kelljen a tárgyi eszköz analitikában rögzíteni az eszközt. Illetve a későbbi ezzel kapcsolatos feladatokat - például a Sztv. szerinti 3 évente kötelező tárgyi eszköz leltárt. Másrészt arra hivatkozva teszik ezt, hogy a könyvekben az egyösszegű értékcsökkenés és anyagköltségként való elszámolásnak ugyanaz az eredményhatása. Így ezzel az eljárással is pont ugyanannyi eredmény és eszközérték kerül kimutatásra a beszámolóban. A kisértékű eszközök anyagköltségként való elszámolása azonban iparűzési adó szempontjából kockázatot hordoz magában, mivel az anyagköltség iparűzési adóalap csökkentő tétel!
Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van, semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy "áruvá" kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben "jogosulatlanul" számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23.
A készletek a forgóeszközök közé tartoznak.