Az épület alatt kettős pince húzódik. A pincék alapján elmondható, hogy a már említett két ház közül az északi korábban épült, a XIV. században, ugyanis a pincéjében fennmaradt egy, az eredeti fagerendás mennyezet tartó kőkonzol, ami kifejezetten a XIV. században volt jellemző. Majd a budai hu 6. A pincéket a török idők alatt, majd a XVIII. században is átépítették. Gótikus ülőfülkék, 1970-es évek ( Fotó: Molnár János/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár) A palota története a török hódoltságig bizonytalan. Főhomlokzatán, a kapu mellett kettős vörösréz emléktábla van, Nebojsa Mitrics szerb szobrász 1986-os munkáján felül szakállas férfifej látható stilizált, koronaszerű dísszel a fején, és egy szerb felirat. Alatta a következő szöveg olvasható: Ezt az épületet Zsigmond király adományozta szövetségesének Lázárevics István despotának Szerbia fejedelmének 1389-1427. Ennek az állításnak azonban nincs biztos történeti alapja. A kapuzat és a fülkék ( Fotó: Inkey Tibor/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár) Budavár ostromát viszonylag épségben vészelte át a ház, boltozatai egy része pusztult el csupán.
Aki 2010-ben őszintén remélte, hogy majd Budai (majd a Fidesz, majd Orbán) végre tényleg rendet tesz, és legalább az ilyen látványos, kanálisátmérőjű pénzcsapokat elzárja, most alighanem csalódott. Mi, többiek (vélhetően a többség) viszont lassan egy újabb listát nyitunk: ide írjuk fel azokat az ügyeket, amelyekhez – bár indokolt lenne – majd a következő kormány Budaija nem fog hozzá(f)érni.
A Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is, írta az MTI. Potzner Ferenc építész a koncepció bemutatásakor azt mondta, a Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a Királyi Palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a Főőrségi épület; addigra már állt a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is. Majd a budai hu teljes. A lovarda az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. Hasonló sors jutott a Főőrségi épületnek is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek. Az építész szerint az ostrom után a középkori erőd helyreállítása kapott elsőbbséget, így azonban a Csikós-udvar elvesztette közlekedési kapcsolatait a palotával. Kacskaringós patak, fahidacskák, vízesés és látványos sziklák szolgáltatják a páratlan dekorációt, a gyerekeknek pedig a természetes játszóteret.
Előbb áldást kér az utasaira, csak ezt követően foglalja el a sofőrülést, majd tapos a gázba Gimeskövi Károly, aki alighanem Budapest egyik legkülönlegesebb buszvezetője. Az 58 éves, mélyen hívő férfi lelkesen szól utasaihoz egy-egy állomásnál, terjeszti az Úr Jézus igéjét a szeretetről. A napokban nyilvánosságra került egy felvétel az egyik evangelizálásáról, ezt már nagyon sokan megtekintették a világhálón – írja a Blikk. "Egy fiú az egyik ilyen beszédem után odajött hozzám, az arcát könnyek áztatták. Elmesélte, hogy Ukrajnából menekült, és hogy a testvére Covidban hunyt el. Teljesen meghatódott a beszédemtől, azt azonban nem említette, hogy fel is vette a mondandómat. Másnap rengetegen hívtak, többek között a gyülekezetemből is, hogy híres lettem" – mesélte nevetne a lapnak Gimeskövi Károly, aki hozzátette: legfrissebb információi szerint már több mint félmillióan tekintették meg a róla készült videót. Vélemény: Majd a Budai - NOL.hu. Állítása szerint megérzi, amikor az utasainak szükségük van néhány kedves gondolatra.