Az ügy tárgyilagos megítélésével összefüggő kizárási ok mérlegelési körbe tartozik (itt tehát nem kötelező kizárni a bírót az eljárásból), míg az összes többi kizárási ok fennállása esetén a bírót feltétlenül ki kell zárni. Ami a perorvoslati eljárások szempontjából a bírák kizárását illeti: a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett; a perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett; a felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el, amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese ki van zárva.
A perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később került abba a helyzetbe, hogy a kérelmet elő tudja terjeszteni, akkor a határidőt a tudomásszerzéstől, illetve az akadály megszűnésétől kell számítani. Mediátor a polgári perben – A közvetítői eljárás igénybevételével rendezhető bírósági eljárások szabályai - Jogi Fórum. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével azonban perújításnak nincs helye (tehát ha az érintett öt és fél évig külföldön lakott, és csak hazaköltözése után szerzett tudomást a megtámadható ítéletről, már nem nyújthat be perújítási kérelmet). A perújítási kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani. A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. A kérelemben meg kell jelölni a megtámadott ítéletet, elő kell terjeszteni az ítélet megváltoztatására irányuló kérelmet, és elő kell adni a perújítás alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait. Ha a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, akkor ennek okait is elő kell adni.
Mint ilyen, a rendkívüli perorvoslatokra értelemszerűen igen szűk körben és szigorú követelmények mentén van csak lehetőség, szemben a fellebbezéssel, amely gyakorlatilag minden esetben adott. A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, és annak megengedhetősége felől akkor is az elsőfokú bíróság fog dönteni, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak. Mikor kerülhet sor perújításra? Leggyakoribb esete, ha a jogerős határozat megszületése után egy fél olyan tényre, bizonyítékra hivatkozik, amely az alapeljárásban nem lett elbírálva (pl. mert valaki nem tudott róla, nem volt meg a bizonyíték, de az előkerült stb. ), de ha el lett volna bírálva, akkor a perújító félre nézve nézve kedvező ítélet született volna. Msodfokú bírósági eljárás polgári perben . Ezen túlmenően a törvény további esetköröket is felsorol, melyek esetén perújítással élhetünk (pl. a bíró, a tanú stb. bűncselekményt követett el; kiderül, hogy az ügyben korábban már született jogerős döntés stb. – de ezek kevésbé gyakori esetek). A perújítás célja a jogerős határozat folytán a peres felet ért sérelem orvoslása.
Ha a másodfokú bíróság teljes megalapozatlanságot állapít meg, akkor ennek az lesz a jogkövetkezménye, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani. Részleges megalapozatlanság Részleges megalapozatlanságról akkor beszélünk, ha – a tényállás hiányos, – részben felderítetlen, – ellentétes az ügyiratok tartalmával, – helytelen ténybeli következtetést tartalmaz a tényállás. A harmadik helyen szereplő részleges megalapozatlansági ok a régi Be. Perbeli képviselet: ki járhat el a polgári perben képviselőként? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Peres eljárások - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. -ben lévő iratellenességet váltja fel. A részleges megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság reformatórius jogkört gyakorol, és küszöböli a részleges megalapozatlanságot. Ezt az alábbi módokon teheti: – a tényállást helyesbíti, – a tényállást kiegészíti. A másodfokú bíróság a tényállást helyesbíti, illetve kiegészíti – a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján, vagy – helyes ténybeli következtetéssel, vagy – a másodfokon felvett bizonyítás segítségével. Itt kell megjegyeznünk, hogy bizonyításra nemcsak a részbeni megalapozatlanság, hanem az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében is sor kerülhet, továbbá akkor, ha a fellebbezésben állított új tény vagy bizonyíték igazolása ezt szükségessé teszi.
Például a korlátozottan cselekvőképes nagykorú és a korlátozottan cselekvőképes (14. életévét betöltött) kiskorú személyesen is eljárhat a személyiségi jogaival kapcsolatos perben, illetve ilyen ügyben saját maga adhat meghatalmazást másnak. Szintén személyesen járhat el például a cselekvőképességében korlátozott nagykorú a gondokság alá helyezés megszüntetésére irányuló perben. A korlátozottan cselekvőképes személy, akkor is jogosult saját maga vagy meghatalmazottja útján eljárni a perben, ha a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint szabadon rendelkezhet. Például ilyen eset a 14. életévét betöltött kiskorú munkával szerzett jövedelmével és az ennek erejéig vállalt kötelezettségeivel kapcsolatos per. Ha a peres fél a polgári jog szerint nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel és nem érvényesek rá a fenti kivételek sem, akkor helyette a törvényes képviselője jár el a perben. Például kiskorú gyermek esetén a szülője vagy a gyámja, nagykorú esetén a gondnoka. Szintén a törvényes képviselő jár el a peres fél nevében, ha a fél nem ember.
Új gépjármű vásárlása esetén a gépjármű átírás adminisztratív részét általában a kereskedők maguk intézik, majd a járművet az okmányokkal együtt adják át a tulajdonosnak. Használt gépjármű vásárlása A gépjármű-kereskedésekben használt gépjármű vásárlása esetén is bevett gyakorlat az átírás ügyintézésének az új tulajdonostól történő átvállalása. Használt gépjármű vásárlása magánszemélytől Használt jármű vásárlása esetén először célszerű ellenőrizni a kiszemelt gépjármű adatait. Bejelentési kötelezettség Általános szabály, hogy a gépjármű-nyilvántartásban bekövetkezett adatok változását a tulajdonos, az üzembentartó (vagy meghatalmazottja) az adatok módosítására okot adó esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles kezdeményezni. Ennek elmulasztása jelentős bírság (késedelmi, mulasztási) kiszabását vonhatja maga után. Totalcar - Tanácsok - Autójogász. Az átírás elmulasztása esetében az okmányiroda intézkedik a jármű forgalomból való kivonásáról, valamint ezzel egyidejűleg értesíti az adóhatóságot az illetékfizetési kötelezettség keletkezéséről.
Ez további két problémát vet fel. Az első az utánképzés aránytalan költségvonzata. Előfordul, hogy a fent nevezett közlekedési bűncselekmények esetén a bíróság két hónap eltiltást alkalmaz pénzbüntetés mellett. Nincs lehetőség ugyanakkor helyszíni bírság kiszabására pl. Két férfi, egy eset; két bűncselekmény, három szabálysértés - Hír TV. közlekedési baleset okozása esetén, még akkor sem, ha az személyi sérüléssel nem járt. Helyszíni bírság kiszabására több hatóság is jogosult, ugyanakkor a közlekedési szabálysértések esetén gyakorlatilag a rendőr, a közlekedési hatóság ellenőre és a közterület-felügyelő élhet ennek a szankciónak a lehetőségével. Amennyiben a szabálysértés elkövetője nem fogadja el a helyszíni bírságolást, a szabályszegés elkövetését, vagy a bírság összegét vitatja, abban az esetben feljelentésre kerül sor, s a cselekmény körülményeit szabálysértési eljárás keretében tisztázzák. A helyszíni bírság összege 3. 000 Ft-tól 20. 000 Ft-ig terjedhet. A tudomásul vett helyszíni bírság összegét a helyszínen bankkártyával is meg lehet fizetni, amennyiben erre a feltételek adottak.
000-20. 000 Ft). A vagyonszerzési illeték (mértéke a jármű teljesítménye és kora alapján meghatározott ( 1990. törvény 24. § (1) bekezdés). Esetleges elem: rendszámtáblával kapcsolatos díjak (alapdíj: 1 pár új rendszámtábla 8500 Ft). A cselekmények értelmezése a kétszeres értékelés és szankcionálás alkalmazhatósága érdekében tehát egyrészt időrendi, másrészt logikai: szökés megakadályozásának hiánya (állatvédelmi hatósági eljárás) után kóborolni hagyás (szabálysértési eljárás) nem ütközik a kettős értékelés tilalmába. Útra engedés (szabálysértési eljárás) következtében kialakult veszélyhelyzet (állatvédelmi hatósági eljárás) nem ütközik a kettős értékelés tilalmába; ugyanakkor a belterületen póráz használatának hiánya [12] (állatvédelmi hatósági eljárás) és a felügyelet nélkül történő közterületre bocsátás (szabálysértési eljárás) az azonos cselekmény miatt a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Amennyiben állat embernek sérülést okoz, ott büntetőeljárásban kell vizsgálni a gondatlan testi sértés megállapításának lehetőségét, a bírósági joggyakorlat szerint akkor is, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset.
Indokai szerint az első fokon jogerőre emelkedett, így a Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolású ítélet a garázdaság vétsége és a testi sértés vétsége vonatkozásában nem tartalmaz történeti tényállást, így nem állapítható meg, hogy a terhelt bűnösségét e két bűncselekményben a bíróság milyen magatartás alapján állapította meg, így nem derül ki az sem, hogy e cselekmények minősítése megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság megtámadott ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és megjegyezte, hogy tévedett a bíróság, amikor a garázdaság vétségét és testi sértés vétségét elkövető, a tizennyolcadik életévét már betöltött terhelttel szemben az eljárást a Be. XXI. fejezete szerinti fiatalkorúak elleni büntetőeljárás szabályait alkalmazta, mivel a kialakult bírói gyakorlat szerint, ha a terhelt fiatalkorban és felnőtt korban elkövetett bűncselekményeit egy eljárásban bírálják el, a felnőtt korúakra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.