Digitális Irodalmi Akadémia Vállalkozás típusa elektronikus könyvtár Oldal típusa digitális könyvtár Elérhető nyelv(ek) magyar Alapítva 1998. június 2. Székhely Budapest V. kerülete, Károlyi u. 16. Digitalis irodalmi akademia. Származási ország Magyarország Alapító Petőfi Irodalmi Múzeum URL Kereskedelmi? nem A magyar Digitális Irodalmi Akadémia 1998. június 2-án jött létre a legkiemelkedőbb magyar írók-költők forrásértékű szövegeinek megismertetésére és elérhetővé tételére. Az alapításban Kossuth-díjas vagy a Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett írók vehettek részt. [1] Céljai közé tartozik, hogy "hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító méltó feltételek megteremtéséhez, műveiket elérhetővé tegye az Interneten. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé váljék a kortárs magyar irodalom színe-java, és a nemzeti értéknek számító jelenkori szépirodalmi művek egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban elérhető legyen az érdeklődők számára. " Összegyűjtik a tagokról készült fényképeket és ábrázolásokat, a róluk, illetve a műveikről írott publikációkat.
A feldolgozott (vagy feldolgozásra váró) szövegek köre: • kötetek, • kötetben meg nem jelent folyóiratközlések, • (indokolt esetben) kéziratok, • (az életmű szempontjából fontos) műfordítások. A szövegek feldolgozása, szükség szerinti kritikai kiadás igényű javítása a tagokkal és/vagy az általuk megnevezett irodalmi szakértőkkel folyamatos együttműködésben zajlik. Ennek köszönhetően a honlapon publikált szövegek megbízható, az eredeti, nyomtatásban megjelent változatnál is pontosabb kiadást jelentenek. A tagok életrajza, bibliográfiája, másodlagos bibliográfiája, a róluk szóló digitalizált szövegek a szerzőkkel/irodalmi szakértőkkel való egyeztetés mellett kerülnek közreadásra és rendszeres frissítésre. Ügyintézés - Digitális Irodalmi Akadémia. A Digitális Irodalmi Akadémia története: 1998 tavaszán jött létre, küldetése a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. Az Akadémia fenntartásával a kulturális kormányzat folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához.
Látogatottsága azóta megtöbbszöröződött.
Forrás: PIM
A tagság feltételei: 1998-ig Kossuth-díj, illetve Magyarország Babérkoszorúja díj (ez csak az induláskor volt megkötés), a Magyar Irodalom Házával kötött szerződésben felhasználási jog biztosítása a teljes addigi írásban publikált életmű, illetve a szerződésben megjelölt határidőig írásban publikálandó valamennyi mű korlátlan digitális közzétételére, azzal megkötéssel, hogy szerzői jogaikat más vonatkozásokban maradéktalanul megtartják, részvétel az éves tagválasztó gyűlésen. Digitális Irodalmi Akadémia | Petőfi Irodalmi Múzeum. A szerződés értelmében az írókat évente emelkedő, a mindenkori minimálbér négyszereséhez közeli havi összeg illeti meg. Korábban a tagsággal egyéb költségtérítés is járt, így Internet -előfizetés, előfizetés egy (tetszőleges, magyar nyelvű) napilapra és négy (tetszőleges, magyar nyelvű) irodalmi folyóiratra. Az Akadémia megfesteti a tagok portréját egy általuk kiválasztott festőművésszel, s azt a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezi ( elérhetőség). A DIA-szerzők könyvtára a többszöri publikációkat kivonva mintegy 1300 kötetre rúg, amiből 1200 már kint van a honlapon (2008 ősze).
A program 2000 őszétől 2006 végéig a Neumann János Digitális Könyvtár önálló projektje volt, 2007 januárjától ismét a Petőfi Irodalmi Múzeum tevékenységei közé illesztve működik. A DIA 39 taggal alakult meg, 2008 őszén a posztumuszokkal együtt 69 tagja volt, közülük 35 élő. Évente egy új, illetve az első három évben, valamint 2008-tól posztumusz akadémiai tag(ok)at) választott. 2018 márciusában 30 élő és 58 posztumusz, összesen 88 tagja, 2020 végén pedig 101 fő, köztük 34 élő tagja volt. Finanszírozása [ szerkesztés] Kezdetben, 2000. december 31-éig a Nemzeti Kulturális Alap vállalt kötelezettséget a program finanszírozására. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az NKA-n keresztül támogatta a program folytatását 2006. december 31-éig. Digitális irodalmi academia de. A DIA azóta a Petőfi Irodalmi Múzeum részlegeként működik, így annak költségvetése révén finanszírozódik. A DIA-ban szereplő szerzők havonta nagyjából a minimálbér négyszeresét kapják műveik internetes elérhetőségéért cserébe. Tagjai [ szerkesztés] A DIA működését a múzeumi főigazgató utasítása szabályozza.
Videotorium, © 2010-2022 KIFÜ, Minden jog fenntartva. Felhasználói szabályzat | Adatkezelési tájékoztató | Adatvédelmi szabályzat | Kapcsolat
Ha a haszonélvező e jogok gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek engedné át, ezt akkor teheti meg, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett nem tart igényt a birtoklásra, használatra, illetve a hasznok szedésére. Tehát a tulajdonos ebben az esetben a harmadik személyt megelőzheti e jogok gyakorlásában. Megilleti-e a haszonélvezőt a haszonélvezet tárgyának gyarapodása? A haszonélvezet terjedelme szempontjából a keletkezésének időpontja az irányadó. Haszonelvezeti jog megszüntetése. Arra terjed ki, ami a haszonélvezet létrejöttekor megvolt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a dolog később gyarapodik, akkor a haszonélvezet kiterjed-e erre gyarapodásra is? Fő szabály szerint, ha a haszonélvezet tárgya a keletkezést követően gyarapszik, akkor a növekményre nem terjed ki a haszonélvezet. Ha például a haszonélvezettel terhelt ingatlanra ráépítenek vagy azt bővítik, a haszonélvezeti jog nem fog automatikusan kiterjedni a ráépítéssel, bővítéssel érintett ingatlanrészre és tulajdoni hányadra. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak.
Kérdés: Édesanyám 2020. 09. 01-jén meghalt, a lakóingatlanon kívül minden földtulajdon édesapám nevén volt. Így édesapám, mikor anyukám meghalt mindent a húgom nevére elajándékozott. 50 éves házasság után én úgy gondolom, hogy minden közös vagyon. Azt szeretném megtudni, hogy bele foghatok-e egy perbe, mert az az érték, ami a húgom nevére lett íratva kb. Holtig tartó haszonélvezeti jog megszüntetése. 10. 000. 000 Ft. A másik kérdésem az lenne, hogy az anyai résznél kötelezhető-e a húgom arra, hogy a közös tulajdont megszüntessük a lakóingatlannal, itt neki 3/4 része van nekem 1/4. Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a az ingó vagy ingatlan. Az örökhagyó halála esetén a törvényes öröklés sorrendjében a gyermekek az elsők, a túlélő házastárs pedig haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott ingatlanon. Így az édesapja a saját részét elajándékozhatta testvérének, az édesanyja részét azonban nem. Erre tekintettel megalapozott lehet a perindítás.
2020. 12:00 Hogyha ők elakarják adni 3. félnek, megtehetem hogy nem egyezek bele, mert én nem akarom eladni, hanem bele akarok költözni? 2020. 11:41 Nem akarom az ő részét megvenni. Az enyémet szeretném használni. Persze még nincs megegyezve, hogy meddig tart egy-egy rész. Vagy hogy hol lehetne egy kerítéssel külön választani. A telek több mint 600 nm. 2020. 21. 18:33 Szinte sehogy. Nem rúgsz labdába a tulajdonjog és a haszonélvezet- fél-fél részen - együttes fennállása miatt. Ha a haszonélvező meghal, akkor a gyerekével tárgyalhatsz a fél rész átvételéről, legrosszabb esetben kérheted a közös tulajdon megszüntetését. Mire jogosult, illetve mire köteles a haszonélvező?. Gyüjts pénzt, hogy ki tudd fizetni 2020. 18:08 Tisztelettel üdvözlöm Önöket! (Kerestem, de nem találtam ugyanilyen kérdést, a segítségüket kérnénk! ) Örököltem egy házrészt 1/2 arányban, de az én részemen a tulajdonostárs haszonélvező. Tehát a fél ingatlan az övé a másik felén (ami az enyém), pedig haszonélvezeti jog van. (Édesapám az élettársával úgy egyezett meg, hogy fele-fele ház és kölcsönös haszonélvezet. )
A többlethasználati díj fizetését megtagadhatom? Vagy ebből akkor bírósági per lesz? Ezen többlethasználati díjat csak onnantól kérheti, hogy jelezte, hogy szeretné használni az ingatlant, és én ezt megtagadom? Vagy korábbról is? Ha megfordítom a dolgot, és én szeretnék az ingatlanba albérlőt hozni (akár nulla forintért akár pénzért), akkor ezt neki a tehermentes rész miatt jóvá kell hagynia? Illetve ha pénzért hozok albérlőt, akkor jól gondolom, hogy a fele bérleti díj az neki jár? 2021. 10:49 Bocs, jogos, máshol járt az eszem. Stornó. wers 2021. EUrologus: Kimondta az Európai Bíróság: kártérítéssel tartozik az állam a zsebszerződések megszüntetése miatt | hvg.hu. 10:38 " viszont a közös tulajdont megszüntetésére indíthat pert " Az 1/1 tulajdonos? 2021. 10:32 manwet, Tehát te vagy az ingatlan használója, birtokosa. " A tulajdonos az 1/2 tehermentes tulajdonjogra hivatkozva beköltöztethetne-e bárkit az ingatlanba az én hozzájárulásom nélkül? " Így nem, de felszólíthat rá, hogy tedd lehetővé, hogy ő is használja az ingatlant, hiszen csak 1/2 részre van jogosultságod. Mint birtokos, elutasíthatod ezt, ez esetben viszont követelhet többlethasználati díjat.
A haszonélvező 2 éve kórházban van ápolási osztályon. A közművek az én nevemen vannak. A haszonélvező gyerekével egyszer-kétszer sikerült már felvenni a kapcsolatot, de nem sikerült megegyezni semmiben. A kérdésem a következő: Mikor és hogyan lehet megosztatni? Mert nem tudom megvásárolni, főleg nem annyiért amennyiért ők adnák. (Kétszer annyiért, mint amennyire értékelték. ) És nem is szeretném eladni, mivel generációk óta a családé. Kötelezhetnek-e az eladásra? Meddig terjed a haszonélvezeti jog? - ADÓSZIGET. Jelenleg üresen áll a ház. A másik féllel, vagy hozzátartozóival nincs lehetőségem kommunikálni. Nagyon köszönöm a választ!
Ebbe a körbe tartozik mindaz a költség, ami a jövedelmet nem hozó dolog használatával együtt jár, például a számlák fizetése, a falfestés, tetőjavítás vagy az autó szervízben történő javítása. Szintén a haszonélvező kötelezettsége, hogy a tulajdonost értesítse a dolgot fenyegető veszélyről (például harmadik személy akadályozza a haszonélvezet gyakorlását) vagy az abban beállott kárról (beázás, tűzeset). Ezzel kapcsolatosan a haszonélvezőnek tűrnie kell, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához, illetve a kár következményeinek megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez elengedhetetlen intézkedéseket megtegye. Amennyiben rendkívüli javításra vagy helyreállításra van szükség, akkor a haszonélvezőnek fel kell szólítania a tulajdonost ezen munkák elvégzésére. Ha a tulajdonos nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a haszonélvező jogosult arra, hogy maga elvégezze ezeket a dolog értékét növelő munkálatokat. Az értéknövekedés megtérítését a haszonélvezet megszűnésekor követelheti a tulajdonostól a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.