Eltérően a megelőző évtől, párhuzamosan több helyszínen, közöttük számos vidéki városban zajlottak az események. Budapest mellett önálló programot szervezett Balatonfüred, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Komárom, Kecskemét, Miskolc és Várpalota. Budapesten az egyes zenei stílusok önálló színpadokat állítottak: alternatív zene a Gödörben, rock a Zöld Pardonban, jazz a Művészetek Palotája előtt, komolyzene a Zeneakadémia koncerttermében, utcabál a Feneketlen-tónál, blues a Zichy kastélyban. A 2010 -es évtől bevezették A Magyar Dal Fővárosa címet, amelyre Budapestet és kerületeit kivéve valamennyi város önkormányzata pályázhat. A pályázat feltételei: egyedi és izgalmas program szervezése, szükséges helyszín és pénzügyi háttér biztosítása, valamint politikamentes és a magyar dal napja szellemiségéhez méltó szervezés vállalása. A címet első alkalommal Eger, 2011-ben Nyíregyháza nyerte el. 2012 -ben kétszeresen is megtartották a rendezvényt: először augusztusban a Sziget Fesztivál "-2. " napján, a 2008-ashoz hasonló formátumban, majd ősszel Szombathely "fővárossal".
A kezdeményezéshez sok rádió és zenetévé csatlakozott, köztük a Karc FM, a Spirit FM, a Manna FM, a Magyar Katolikus Rádió, az FM103, 8 Rock Rádió, a Klasszik Rádió, a Beat Rádió, a debreceni Campus Rádió, az Érd FM, a nyíregyházi Mustár FM, a kecskeméti Gong Rádió, a Sláger TV, a Music Channel, a Zenebutik és a Dikh TV. A csatlakozó médiumok legtöbbje kizárólag magyar zenét játszik május 12-én, néhányan pedig megduplázzák a magyar arányt. Szintén részt vesz a programban hazai előadók kizárólagos játszásával több mint 100 iskolarádió a DUE Médiahálózat szervezésében. Az Él a zene! négy ismert szerzőt, előadóművészt kért fel, hogy nagykövetként népszerűsítsék a magyar könnyűzene napját, nevezetesen: Bagossy Norber t, a Bagossy Brothers Company énekese, gitárosa, Harcsa Veronika énekesnő, dalszerző, Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana énekesnője és Tariska Szabolcs dalszövegíró, énekes. - Nem volt kérdés, hogy vállalom a nagyköveti feladatokat – fogalmazott Bagossy Norbert. - Május 12-én azt demonstráljuk, hogy jöhet bármilyen baj, koronavírus vagy más, a zene, a magyar zene él és élni fog.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Káli Gábor Kocsis Zoltán hagyományt teremtett azzal, hogy születésnapján minden évben koncertet adott jótékony célra, muzsikus társait, barátait invitálva közös kamarazenélésre. Ezt a szép hagyományt elevenítette fel – először 2021-ben – az általa közel két évtizeden át vezetett Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint alma matere, a Zeneakadémia, és keresztelték el május 30-át a magyar klasszikus zene napjának.
Ősbemutatóval zárja idei évadát a Győri Filharmonikus Zenekar. Június 2-án csendül fel a Kamarazenekari bérletben a Haydn-reflexiók című program Rajna Martin vezető karmester dirigálásával. Az ünnepi esten a társulat rezidens zeneszerzője, az Erkel Ferenc-díjas Balogh Máté egy új, kamarazenekarra írott kompozícióval jelentkezik, Sinfonia Nr. 1 című mű ősbemutatóját hallgathatják meg a zenebarátok az Evangélikus Öregtemplomban 19 órától. "Ebben a nyugati régióban, közel Burgenlandhoz és Kismartonhoz a haydni klasszikus forma számunkra ismerős, otthonosan beszéljük az általa megalkotott zenei nyelvet. A 21. századi magyar zeneszerző, Balogh Máté szimfóniájával reflektál a sokáig etalonként működő haydni kifejezésmódra" - részletezi a karmester. A több tételes szimfónia a bécsi klasszika egyik legfontosabb műfaja, melynek egyik kulcsszereplője Joseph Haydn volt, aki több mint száz darabjával önálló fejezetet írt annak történetébe. A Kamarazenekari Hangversenybérlet záróprogramjába a mester - a zenei invenció legmagasabb szintjét képviselő szimfóniatermésének - 1772-ben komponált 47.