2022. április. 04. 08:48 Itthon Ilyen kevesen még nem szavaztak a magyar ellenzékre a 21. században Sokatmondó ábrát tett közzé Facebookján Török Gábor. 2022. február. 15. 11:31 Török Gábor száz mandátumot sem ad az ellenzéknek a választáson Az ellenzék egységes munkájának hiányáról, és a toronymagasan esélyes Fideszről is beszélt a politikai elemző egy választási műsorban. Értékelte Orbán Viktor szombati beszédét is. 2020. december. 10. 11:25 Török Gábor a brüsszeli "győzelemről": amikor öltönyt írnak elő a klubban, de te farmerban akarsz menni Öltönyviselési kötelezettséggel próbálta elmagyarázni az uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatot vitát. 2020. 02. 11:41 Török Gábor a Szájer-ügyről: Ez hatalmas csapás a Fidesznek A politikai elemző szerint a kormánypárt több szempontból is megszenvedi lemondott európai parlamenti képviselője, Szájer József brüsszeli "házibulis" ügyét. 2020. augusztus. 31. 13:37 Török Gábor: A gazdasági visszaesés roncsolni fogja a Fidesz támogatottságát Török Gábor politológus a blogján elemezte, hogy van-e esély kormányváltásra, s három pontban foglalta össze, mi kell az ellenzék sikeréhez, illetve mi gyengíti a Fideszt.
Még akkor is, ha a választásokat megnyeri. "Sokat veszít Orbán Viktor ezekben a napokban, még akkor is, ha a választást megnyeri" – írta Török Gábor, aki szerint Orbán Viktor "a választást – bár ezt biztosan nem tudhatjuk – valószínűleg nem veszti el". MTI Fotó: Kovács Attila A politika elemző szerint a miniszterelnök "sok dolgot elveszít" szerinte ezekben a napokban, az orosz-ukrán háború ugyanis még a választási eredményeknél is erősebben befolyásolja Orbán jövőjét a politikai elemző szerint. A kormányfő lehetséges veszteségeit három pontban foglalta össze. Először is az utcai harcos szerepében már nem mutathatja magát Orbán olyan könnyen. "Ezek után nehéz lesz majd (értsd: kevésbé lesz hiteles) a háború után újra katonásat, szabadságharcosat játszani. " A második komoly veszteség az, hogy Orbán most "elveszti a nagy stratéga, mindent több lépéssel előre látó politikus képét". A magyar-orosz kapcsolat az elemző szerint "2022-re a tizenkétéves kormányzás legnagyobb kudarca lett". A legsúlyosabb következmény Orbán számára azonban Török Gábor szerint az: "elveszti a reményt, hogy a következő ciklus könnyebb lesz, mint a világjárványos mostani.
no images were found Az idei kampány egyik különlegessége Török Gábor szerint, hogy tulajdonképpen nem látszik, hogy kampány lenne. A politikai elemző, a VISION Politics igazgatója a elmondta, hogy ez az aszimmetrikus politikai helyzet miatt van, amelyben a választáson legesélyesebb pártnak, a Fidesznek nem érdeke, hogy kockázatos kampányviták legyenek, az MSZP pedig túl nagy válságban van ehhez. Szeged esetében meglepetéseket prognosztizál Török Gábor, akivel a kis pártok esélyeiről is beszélgettünk szegedi látogatásakor, melyről blogbejegyzésében is beszámolt. – Hamarosan itt az országgyűlési választások első fordulója, április 11-e. A kampány véghajrájában vagyunk, mit mutatnak most az előrejelzések? – Három alapkérdés van a kampány kezdete óta, ami nem változott, esetleg csak a rájuk adott válasz. Szerintem az nem is volt kérdés, hogy a Fidesz több mint nagy valószínűséggel abszolút többséget szerez. A lényegi kérdés az, hogy ez a többség eléri-e a 258 mandátumot, vagyis meglesz-e kétharmad.
Bár tényleg lehetnének néha megengedőbbek, kicsit méltányosabbak, olykor hasonlíthatnának jobban egy államférfira, alapvetően rendben vannak, azt és úgy teszik, amit és ahogy tőlük elvárható. Ismétlem: a gond velünk van. S ami igazán nagy gond: mi leválthatatlanok vagyunk. Csak egy reményünk van, ugyanaz, amit 16 éve is gondoltam, akkor még kicsit más formában: a tanulás. Miért kellene változtatnunk? Mert ha nem értjük meg, ha nem tesszük meg, a politika bármire képes lehet, bármit megtehet – velünk vagy éppen ellenünk, vagy akár mindkettő egyszerre. Mindegy, hogy ki a miniszterelnök, ha nem értjük meg a játék tétjét és lényegét, nem lesz semmilyen ellenerő a politikai logikával szemben. A helyzet ugyanis az, hogy ma nincs semmi: sem szakmai, sem civil, sem baráti, sem semmilyen. Itt még az ellenerő is csak politikai lehet. Csak és kizárólag egyetlen rendezőelv létezik: a politika által kitalált és elképesztő mennyiségben adagolt rend, rendszer. Amit vagy lelkesen átveszünk, vagy egy másik politikai szereplőt támogatva aktívan ellenzünk, vagy passzívan ignorálunk.
Megragadni a pillanatot a fiatalok bátorságára volt szükség. Ez nem a csendes bölcselet időszaka volt. Hisz a legnagyobb cél a közjó, hazánk politikai és gazdasági függetlenségének elérése volt a tét, az esély. Erre a bátorságra ma is szükség lehet, ha nem is ilyen radikális formában. Egy másik nagy tanulság, hogy széles összefogással sikerült a történelmi távlatból már látható sikert elérni. Talán nem kellene ma is jobban összefogni itt a Kárpátok harapófogójában élő maroknyi honfitársunknak? Március 15.: a pesti tavasz 12 pillanata (1848) - Magyar Helsinki Bizottság. A nemzetiségeket akkor nem sikerült a forradalmunk, mondhatnám magunk mellé állítani, sőt többségük részt vett a szabadságharc ellen irányuló hadi cselekményekben. A kirekesztés ellenségeket szülhet. Az összefogás, a megegyezés, a közösség viszont a legyőzhetetlen erőnek életereje. Visszakanyarodva a történésekhez látható, hogy a reformkor politikusai után jött egy fiatal, radikális generáció, az ún. "országgyűlési ifjak", a kor olyan fiatal tehetségével a soraikban, mint Petőfi, Vasvári, Jókai, akik tenni is mertek a drámai pillanatban.
9. A forradalom kellős közepén, délben a tömeg feloszlott és a nép elvonult megebédelni. Elvégre üres gyomorral forradalmat sem lehet csinálni. 10. Ebéd után a Nemzeti Múzeumnál a "szakadó eső dacára" tízezren sereglettek egybe. Kormányzat - Külügyminisztérium - Parlamenti Államtitkárság - Az államtitkár - Beszédek, publikációk, interjúk. De nem ez a létszámcsúcs, mert a Városháza előtt délután 4-kor 15–16 ezresre hízott az izgatott sokaság, és Budára már több mint 20 ezren vonulnak át a hajóhídon át. (A Lánchíd ekkor még nincsen kész. ) Egy biztos, ekkora tömeg még nem tüntetett itt. Ez az a helyzet, amely láttán Petőfi szerint "a nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett", vagyis elfogadta a forradalmárok 12 pontos követelését, és hozzájárult Táncsis Mihály feltételes szabadlábra helyezéséhez óvadék ellenében. 11. Stancsics Mihályt (merthogy hivatalosan így hívták) ennek az engedélynek a birtokában szabadítja ki a nép a budai börtönből. Élettársával, Terézzel bérkocsiba ültetik, és a szabadítók kifogják a lovakat, és ők húzzák át Pestre a járművet.
Az alábbi elemzés szerzõje a multimediális térben megjelenõ retorikai eseményt értelmezi, vizsgálja a televíziós közvetítésbõl adódó jellegzetességeket, s kísérletet tesz a szónok nonverbális kommunikációjának elemzésére, de kizárólag retorikai-stilisztikai és tartalmi szempontból értékeli a beszéd tartalmát. Az idei év első jelentõs szónoki megnyilvánulását városunkban Gulyás László polgármester, volt MSZP-országgyűlési képviselő március 15-i beszéde jelentette. László immár sokadik alkalommal tartott szónoklatot március 15. alkalmából, de először újraválasztása óta és a korábbiakkal ellentétben most nem az MSZP, hanem az Összefogás Füzesabonyért Egyesület felkérésére. (Bár e kettő Füzesabonyban, gyakorlatilag egy és ugyanaz. Most & Itt: A király beszéde március 15-én - NOL.hu. ) A beszédet a 48-as Emlékműtől felvételről közvetítette a Füzesabonyi TV. A felkészülésrõl tudósító médiahírek elmaradtak és a beszéd beharangozását elõkészítõ médiafelületek szerencsére nem teremtettek várakozással teli kommunikációs teret. A Facebook közösségi portálon a beszéd elhangzása elõtt nem jelentek meg fotók a polgármester felkészüléséről.
Nem törekedett a szemkontaktus megteremtésére, a felolvasás miatt a retorika alapvetõ eszközét, a valódi odafordulást ezzel mellõzte. László így nem tudta maximalizálni mindazt a hatást, melyet elérhetett volna. Gesztusai nem voltak, így nem tudták segíteni a beszéd megértését, ugyanakkor nem törték meg a felolvasásból adódó monotóniát sem. A Lászlót felkészítõ kommunikációs stábnak legközelebb érdemes lenne megfontolni, hogy a polgármester, inkább egy rövidebb beszédet mondjon. (Bár akkor az már csak egy konferansz lesz. ) így egy felolvasás helyett igazi szónoklattal állhat közönsége elé. A lassú beszédtempó, az érzelemmentes hangszín, a fensőbbséges hanghordozás a szónok megszokott formáját mutatta, így ez sem hitelesítette a beszédet. TARTALOM ÉS STÍLUS Tartalmi szempontból az elhangzottakat egy újabb négy éves pangási időszakot megalapozó kampánybeszédeként értelmezhetjük, ezt erõsíti a beszéd zárlata is: "Köszönöm, hogy meghallgattak. " (Bizony sokaknak ez nagy teher volt. ) A beszéd kulcsmondata:"Hisszük és valljuk, hogy nem azért volt a rendszerváltás, hogy hagyjuk visszafelé forogni a történelem kerekét, azt szeretnénk, hogy soha többé ne dönthesse el egyetlen kormány sem, hogy mi mit szeressünk, miben kell hinnünk. "
De nemcsak egy évszázaddal későbbi forradalmak születtek a magyar társadalom 1848-as élményéből, hanem ez az élmény az egész modern magyar nemzettudat középpontjába került: ahogy augusztus 20. a magyar államiság "születésnapja", október 23. a szabad világhoz tartozó Magyarország "születésnapja", úgy március 15. a modern magyar nemzettudat "születésnapja". Azé a nemzeté, amelynek tagjai közül oly sokan, akkor is, ha a Kárpát-medencéből a világ más tájaira űzte őket a sors, azt mondták, hogy idegen földön is ezt az élményt, ezt az elkötelezettséget akarják vállalni, magyarok akarnak maradni. Azé a nemzeté, amely országunk feldarabolása után is a legfontosabb identitási kötődés azoknak a magyaroknak, akiket mai határaink meghúzói a magyar államterületen kívülre kényszerítettek. Éppen ezért a modern magyar nemzet "születésnapja" méltó alkalom, hogy emlékeztessük egymást az itteni magyarság jelentőségére és helyzetére is. Az elmúlt 20-23 év alatt fokozatosan ébredtünk rá otthon arra, hogy a világmagyarság, a diaszpóra milyen hatalmas erőforrást jelent mindannyiunk számára.