A számvitelben kevésbé jártas emberek első hallásra nem is értik, mit értenek a könyvelőink azon, ha az időbeli elhatárolás könyveléséről beszélnek nekünk. Merthogy előfordulhat, hiszen, ha cégünk van, akkor az évközi elért eredmények pontosítását célzó számításokról el kell számolni. Milyen módon? Milyen fogalmakkal találkozhatunk az időbeli elhatárolás könyvelésénél? Ezeket fogja most tisztázni a PGM Expert szakértői csapata, mert nekünk nem célunk, hogy zavarba ejtő beszélgetéseket kezdeményezzünk meglévő és leendő ügyfeleinkkel. Mi az időbeli elszámolás könyvelése? A bevételeket és a költségeket a cég kettő vagy több éves üzleti történetében olyan arányban kell elszámolni, ahogy az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Beszélhetünk aktív időbeli elhatárolás könyveléséről és passzív időbeli elhatárolás könyveléséről. Az előbbi állományba vétele növeli, az utóbbi elszámolása csökkenti az eredményt. Az aktív időbeli elhatárolás Az aktív elhatárolás könyvelése tehát növeli adott időszak tárgyeredményét.
Kérdés A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget - amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra - passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor - számos helyen olvastam - szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget. Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7252 […] számításba venni az adott időszak költségei között is. A főszabály szerint könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. Ez a bizonylat jellemzően a számla. A számlát pedig az eladó, a szolgáltató jellemzően utólag állítja ki. A számla szerinti teljesítés időszaka - szolgáltatás nyújtás esetén - vagy befejeződik a mérlegfordulónap előtt, vagy csak a következő üzleti évben.
Adott egy cég, amely 4 évre tartósan bérbe vesz egy autót. A 4. év elején egy nagyösszegű induló bérleti díjat kell fizetnie, majd havonta kedvezményes bérleti díjat. év után a bérlő joga a vevő személyének kijelölése. Az induló bérleti díjat a passzív időbeli elhatárolások között tartja nyilván, és a bérleti időszak alatt arányosan oldja fel. 2, 5 év eltelte után már nem szeretné tovább bérelni, a bérleti jogot egy másik cégnek adja át, aki fizeti tovább a havi kedvezményes bérleti díjat a 4. év végéig. A vevőkijelölési jogot is átengedi az új bérlőnek, a bérbeadó beleegyezésével. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolások közül eredmény terhére elszámolható-e a 1, 5 éves bérleti díj arányos része? Az új bérlőre át kell-e terhelni az elhatárolásban nyilvántartott összeget? Felmerülhet-e, hogy az új bérlő kártérítés formájában fizeti ki a régi bérlőnek a fennmaradó induló bérletidíjrészt? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek a régi bérlő és az új bérlő könyveiben? Válaszát előre is köszönöm!
Ilyen módon "összepontozás" nélkül, a program kezelni fogja az elhatárolt összegek (hiánytalan, teljes körű) feloldását. A program – pontosabban az automatizmus – nem támogatja az elhatárolás szembe könyvelését mérlegszámlával, bár nem is tiltja az effajta rögzítést, de alapvetően eredményszámlát vár el a másik oldalon. Az időbeli elhatárolás számlák a számlatükörben speciális IE jelleggel bírnak, mely alapja a funkció működésének. Ha időben a következő évre kell elhatárolnunk, akkor a következő éves nyitás analitikái között nyitható az Időbeli elhatárolás. Ha újra kell nyitni, akkor ez csak abban az esetben tehető meg, ha előtte a már feladott feloldási bizonylatokat visszatöröljük. Ha még nem volt feloldva, akkor a program újranyitja azokat az Időbeli elhatárolás analitikus nyitás pipa megjelölése esetén. Ha időben az előző üzleti évre kell visszahatárolnunk, akkor annyi a különbség, hogy (az időbeli elhatárolást ugyanúgy nyitni kell a KÖVETKEZŐ évre) de az előző évben a Nyitás menüpontban kell indítani a feladáshoz az Időbeli elhatárolás visszanyitás a következő évből menüpontot.
Megjelenési formája lehet a bevétel növekedéseként, vagy a költség-ráfordítás csökkentéseként. Itt mutatjuk ki: Az üzletünk olyan költségeit, ráfordításait, az adott üzleti év mérlegének fordulónapja előtt, amelyek csak a mérleg fordulópontját követő időszakra számolhatók el. Ilyen például az előre megfizetett bérleti díj, vagy szolgáltatási díj. Ezt át kell vinni a következő évre. Azokat a bevételeket, amelyek ugyan csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak. Ilyen például a tárgyidőszak kamatkövetelése az adott kölcsön után, aminek a pénzügyi rendezését csak a következő tárgyévben rendeznénk, előre elszámoljuk bevételként. Hogyan kell nyilvántartásba venni az aktív időbeli elhatárolásokat? Célszerű, megjelölni azokat a bizonylatokat, amelyek nem annak az évnek a terhelő költségeit tartalmazzák. December 31. -ével összesítő nyilvántartást (leltárt) kell készíteni a bizonylatokról, hogy a főkönyvi könyvelés számára könnyen értelmezhetők és könyvelhetők legyenek a tételek.