A nemrégiben sajtónyilvánossá vált kormányzati döntés nem érte váratlanul egyetemi karunkat. A tavalyi 140 éves centenáriumi év számos sikeres szakmai eseménye mellett a továbbfejlődés, továbblépés kérdései is átgondolásra kerültek. A Kar jövőre vonatkozó elképzelései egybeesnek a fenntartói döntéssel, melyet a Kari Tanács is egyhangúlag támogatott. A korábbi főiskolákat egyesítő és lendületesen fejlődő Óbudai Egyetem ugyanazt a fejlődési utat járta be, mint az Ybl Miklós Építéstudományi Kar. Ennek lényege, hogy az eddigi egylábú (oktatási) finanszírozás helyett - osztrák mintára - háromlábú struktúrát vezetnek be, amelyben az oktatási tevékenység mellett az infrastruktúra fenntartását, illetve a tudományos-művészeti teljesítményt ismerik el. Utóbbit fele részben a jelenlegi számok - minősített kutatók, publikációs aktivitás stb. Ybl miklós egyetem teljes film. -, fele részben a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján finanszírozzák. Mint elhangzott, a modellváltó intézmények saját tulajdonba kapják azokat a vagyonelemeket, amelyekben működnek.
Korai műve a Vas megyei Ikerváron a Batthyány-kastély átépítése, amit még Pollack Ágostonnal (Mihály fiával) együtt tervezett. A Károlyi családdal történt kapcsolatfelvétel révén jutott további kastélyok (Csurgó, Nagykároly, Fót) rekonstrukcióinak tervezéséhez és a pesti Károlyi Lajos-palota építéséhez. A következő évtizedekben Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú homlokzatai főleg jól megkomponált arányaikkal elégítették ki a kor igényeit, s a magyar építészet egészének mutattak irányt. A margitszigeti fürdőt egy évszázaddal később Ybl Ervin a nagybátyja életművének egyik gyöngyszemének nevezte. Az épület Budapest 1945. évi ostroma alatt súlyosan megrongálódott, és ezért – ötévi tanakodás után – sajnos elbontották. Szerencsére a budai vár tövében 1875–1878 között épített Várkertet és abban a Várkert-kioszk épületét most helyreállították. Ez méltó tisztelgés Ybl Miklós emléke előtt. Ybl Miklós Egyetem. A pesti Vámház (1870–1874) méretét tekintve az egyik legnagyobb Ybl-épület. A Duna-parti, 170 méter hosszú főhomlokzat jól tagolt.
Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi az építő ember szerepe a 21. században, előbb az építés fogalmát kell meghatározni. Az építés egy humán szolgáltatás műszaki tartalommal, felelősséggel a társadalom és a teljes, a természetes és az épített környezet iránt. E definíció szerint kell majd a megbízókkal is tárgyalni. A kar dékánja a következőkben arról szólt, hogy a most beiratkozott hallgatók fele biztosan külföldön fog majd dolgozni. A magyar piac ugyanis kicsi. Ybl miklós egyetem ii. Igaz, rengeteg feladat lenne itthon is, de a pénz kevés. Persze az eurót el is kell tudni küldeni. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége által készített tanulmány szerint az európai uniós források elköltésének egyik fő akadálya a következő években az lesz, hogy körülbelül 150 ezer szakmunkás és 20-25 ezer olyan mérnök hiányzik a gazdaságból, mint amilyet a Thököly úton képeznek. E szerint meg kellene duplázni a felvételi létszámot. Ez most lehetetlen, a jelenleginél többet a tanárok már nem tudnak tanítani, az iskola falai pedig nem rugalmasak.
Szereti a tiszta és jól működő alaprajzú harmonikus házakat, amelyeknél összhangban van a belső és a külső. Hisz a meglévő épített világ értékeit folytató, helyi hagyományokat tisztelő és gazdagító harmonikus építészetben. Sajtos Gábor DLA Sajtos Gábor neves múltú tervezőműhelyben, Cságoly Ferenc mellett kapta meg a szellemi alapokat és gyakorlati mesterfogásait, mit a mester tanítványaira hagyományoz. Különös gondolkodásmódjának köszönhetően neve nagyon fiatalon ismertté vált. Ybl miklós egyetem 2. Magas szintű filozófiai erővel képes a gondolatok síkját képletté és végső fokon építészeti képpé emelni. Munkáiban működik az átfogó erő, a lényegiség, mint építészeti alapelem végig hatása alatt tartja a műveit. És nem csak a műveit, hanem a szemlélőt is. Alkotásai fegyelmezett alkotót rejtenek. Szakmai pályafutásának első két évtizede alatt számos kimagasló színvonalon megépült munka szerzője, országos tervpályázatok nyertese, díjazottja. Jól beazonosítható munkáit - legyen szó családi házakról, borászatokról, egyházi épületekről vagy kulturális- és sportlétesítményekről - a tiszta, egyszerű szerkesztés, mégis egyfajta emblematikus, sokszor ösztönösen archetipikus formálási igény jellemzi, amely attitűd különös értékként van jelen a kortárs hazai építészeti palettán.
In: Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1959/3-4. Horler Miklós: Szentendre. Műszaki Kiadó, Budapest, 1960 Horler Miklós: A magyar műemlékvédelem bibliográfiája 1945-1965. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Horler Miklós: A simontornyai vár. Kandidátusi disszertáció, 1980 Horler Miklós: Simontornya, vár. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, Budapest, több kiadásban, 1983 Horler Miklós: A műemlékvédelmi gondolat kialakulása Európában. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete, Budapest, 1984 Horler Miklós: A buda-nyéki királyi villa. In: Ars Hungarica, 1986/1. Horler Miklós: A történelmi környezet jövője és a posztmodern építészet. In: Magyar Építőművészet, 1986/5. Horler Miklós: A Bakócz-kápolna az esztergomi főszékesegyházban. Szent István Egyetem - Ybl Miklós Építéstudományi Kar ( C-épület) - Budapest. Helikon Kiadó, Budapest, 1987 Horler Miklós–H. Tabajdi Márta: A simontornyai vár; Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum, Szekszárd, 1987 (Múzeumi füzetek) Horler Miklós: Építészet és örökség negyedszázaddal ezelőtt. In: Magyar Építőművészet, 1988/3.
A Simontornyán alkalmazott elvek, a középkori és reneszánsz részletek részleges, az eredetitől jól megkülönböztethető, mégis illúziókeltő rekonstrukciója a kor legsikeresebb műemléki gesztusai közé emelte a beruházást. [2] Emellett kulcsszerepet játszott a Budai Várban folyó helyreállításokon. 1972-ben ezt a munkát ő ismertethette az ICOMOS budapesti konferenciáján összegyűlt nemzetközi szakmai társaság előtt, nagy sikerrel. [3] Fontosabb szakirodalmi munkái közé tartozik a részvételével megszületett, kétkötetes Budapest Műemléki Topográfiája, Szentendre városmonográfiája, valamint a Bakócz-kápolnáról írt kötet. 130 cikk kötődik a nevéhez. Ő kezdeményezte a Magyarország építészeti töredékeinek feldolgozásával s publikálásával foglalkozó Lapidarium Hungaricum sorozatot. Fontosabb szakirodalmi munkái Szerkesztés Pogány Frigyes –Horler Miklós: A műemlékek nyilvántartása; Budapesti Városépítési Tervező Iroda, Bp., 1953 Horler Miklós (et al. 2020 díjazottjai | Ybl Miklós Díj. ): Budapest műemlékei I-II. Budapest, 1955, 1962 Horler Miklós: A budapesti műemlékvédelem kérdései.
S ehhez kapcsolódik a kérésem: egyetlen napjuk se teljen el úgy, hogy ne gyarapították volna az értékeiket, a tudásukat. Így lehet, így maradhat a felsőoktatásban eltöltött időszak életük legcsodálatosabb periódusa. Az öregdiákokat, köztük a 60 éve végzett Bernhardt Gyulát dr. Reischl Gábor főiskolai tanár köszöntötte a tisztelet és az elismerés szavaival. Balázs Gusztáv felvételei