Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. Mikor volt a kiegyezés b. márc 15. 8:12 Budapest hídja, 1850 / Fotó: Wikipédia Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korának fővárosi statisztikai adataiból, népesedési viszonyokról, nemzetiségi összetételről, foglalkozásokról közölt összeállítást korabeli források alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az MTI-hez eljuttatott közleményükben emlékeztettek: a szabadságharc kitörése előtti években Fényes Elek Magyarország leírása (1847) című művében, Palugyay Imre pedig egyházi nyilvántartások felhasználásával készült, községenként összeállított népesség nyilvántartásában tett kísérletet a lakosság összeírására és a társadalom aktuális helyzetének rögzítésére. 1850-ben teljes körű népszámlálás is volt. Mint írták, ezekből a forrásokból - megközelítő pontossággal -lehet következtetni Pest-Buda és Óbuda népesedési viszonyaira, nemzetiségi összetételére, népmozgalmi változásaira (a születések, a halálozások és a házasságkötések számára).
Nemzeti Filharmonikus Zenekar Fotó: Az Ünnepi nyitány A műsorszámok egytől egyig remekművek. Erkel? a későbbiekben ezt bővebben kifejtem? kénytelen volt együttműködni eleinte az abszolutista, később az alkotmányos rendszerben a politikai elittel. Az Ünnepi nyitány ugyan az általa létrehozott Budapesti Filharmónia Társaság alapításának 50. évfordulójára született, de a szerzőnek valahogy csak nem sikerült kihagynia a politikai felhangokat. Saját Himnusz át és fiatalon elhunyt barátja, Egressy Szózat át dolgozta fel a nagyszabású nyitányban. Hogy a magyarokat sosem kedvelő, nemzeti jelképeiket elutasító Ferenc József még ebből az ünneplésből is csak a fityiszt kapta? Annál lelkesebb volt a közönség. 10 tény a félresikerült kivégzésekről » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Hungária Liszt Hungáriá ját a balítéletek üldözik. A Hungária című 1848-ban befejezett, a szabadságot hirdető kantáta bemutatatlan maradt hosszú évtizedekig, ugyanis a szabadságharc leverése után nem adtak elő, a kiegyezéskor pedig groteszk lett volna eljátszani. Azóta sem játsszák, pedig megérdemelné.
József Attila Betlehemi királyok című műve, Ady Endre Kis, karácsonyi éneke, Kosztolányi Dezső Karácsonya olvasható a kötetben. "Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk"; "Tegnap harangoztak / holnap harangoznak" – e gyönyörű sorok mára beépültek a karácsonyi ünnepkörbe, s gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik. A Scolar Kiadó 2016 karácsonyára méltó köntösbe öltözteti a magyar költők klasszikussá nemesedett remekműveit. Az illusztrátorról: Békés Rozi 1955-ben született Budapesten. 1980-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma: MOME) könyvművészeti szakán. Azóta grafikusként, illusztrátorként és animációsfilm-készítőként dolgozik. Számos mese-, ifjúsági- és tankönyvet illusztrált, valamint évek óta saját rajzokat és művészkönyveket készít. Kosztolányi dezső karácsonyi versek óvodásoknak. A '90-es években színházi és filmes jelmez- és díszlettervezőként is tevékenykedett. Tagja a Magyar Illusztrátorok és a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának, mely csoportokkal már számos kiállításon vett részt. Többször kapott "Szép Magyar Könyv" díjat, a Magyar Illusztrátorok és a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának tagjaként pedig számos kiállításon szerepelt.
Egy barátomnak A mi kedélyünk rég kihamvadt, fagyos, hideg az ünnepünk, lelkünkre hull a téli harmat. Jeges vidékre tévedünk, és álmodunk dicsőbb valórul, s a fergeteg táncol velünk. Agyunkba duzzadozva tódul sok új, hatalmas gondolat, de a fánkról kopott dió hull. A gyertyalángunk ellohad, füstölve pattan rajt a szikra, s kékes, kialvó lángot ad. S rásüt vonagló arcainkra.