A 17 millió évvel ezelőtti miocén időszakban a Föld meleg volt és erdőkkel borított. A Xinjiang régió, amely a zsiráfoidnak otthont adott, szárazabb volt a Tibeti-fennsík déli emelkedése miatt, amely megakadályozta a vízgőz mozgását. A szárazabb éghajlat kopárabb élőhelyet teremtett, ami környezeti nyomást gyakorolhatott a Discokeryx xiezhi túlélési képességére – innen ered a nőstényekért folytatott intenzív küzdelem. Amikor a korai zsiráfok körülbelül 7 millió évvel ezelőtt kezdtek megjelenni, hasonló környezetet tapasztaltak, mivel a Kelet-afrikai-fennsík erdőkből nyílt füves területekké alakult. Ezeknek a zsiráfősöknek alkalmazkodniuk kellett, és talán ennek közvetlen következményeként alakították ki a nyakharc rítusát, az úgynevezett "nyaktekerést", hogy versenyezzenek a nőstényekért. Ennek eredményeként a zsiráf nyaka gyorsan megnőtt és fejlődött 2 millió év alatt, ami a ma ismert magas, hosszú nyakú emlőshöz vezetett. A hosszú nyak egyik mellékhatása azt is jelentette, hogy a zsiráf olyan magas lombokat is el tudott érni, amelyeket más állatok nem.
Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött? Ami Charles Darwin számára kézenfekvőnek tűnt, az azóta nagy érdeklődést váltott ki a tudományos közösségben: egyes biológusok azt vetették fel, hogy ezek a megnyúlt csigolyák nem táplálkozáshoz szolgálnak, hanem inkább fegyverekként vetik be őket a hímek a szerelemért vívott harcban. Nem minden kutató van azonban meggyőződve erről, ami pedig teret enged a vitának a zsiráf karikaturikus morfológiájának előnyeiről. Egy ősi növényevő koponyáján és csigolyáján alapuló tanulmány újabb bizonyítékokkal egészíti ki a vitát, amely arra a következtetésre jutott, hogy legalább egy zsiráfszerű állatnak valóban olyan nyaka fejlődött ki, ami alkalmassá tette azt az ütéshez.
A kutatók által készített felvételeken látszik, hogy az ugandai zsiráf vastag, izmos lábakon áll a szavannán, míg megszokott nagyságú zsiráfok haladnak el mögötte. "Sajnos semmi haszna belőle. A zsiráfok azért nőnek magasra, hogy elérjék a legmagasabb fák koronáját" – mondta el Julian Fennessy, a zsiráf védelmi alapítvány társalapítója. Mint hozzátette, ráadásul valószínűleg szaporodni sem képes a törpe zsiráf, mert fizikailag nem tud kapcsolatba kerülni egy magasabb példánnyal. Az elmúlt 30 évben mintegy 40 százalékkal, 111 ezerre csökkent a zsiráfok populációja, ezért a tudósok szerint a sérülékeny fajok közé kell sorolni őket, és vigyázni kell rájuk. A zsiráfok számának csökkenését főleg élőhelyük szűkülése és feldarabolódása okozza, mivel az emberi tevékenység, a mind nagyobb földterületek megművelése miatt kiszorulnak korábbi területeikről. Ehhez járul hozzá még az orvvadászat és a klímaváltozás is. A természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedben elkezdett javulni a zsiráfok helyzete.
A nyak hosszúsága elősegíti a nagyobb ütéseket, az extra hosszú nyak ellenfélre mért nagyobb csapásokat jelent. A háttérben a mai zsiráfok, az előtérben a 17 millió éve élt ős-zsiráfok bikái közti párharc. Forrás: CAS / WANG Yu / GUO Xiaocong A kutatócsoport a fura ősi zsiráfok vizsgálatából a nyak evolúcióját, a zsiráfok párválasztással járó versengését és az élelemért folytatott küzdelmet is magyarázni tudta, s arra jutottak, hogy a nyak a hierarchiát jelző szerv, amelynek hossza a párválasztásban játszotta a legfőbb szerepet. A vizsgált lelet egy 17 millió éves maradvány, amely az ősi zsiráf koponyájából és 4 nyaki csigolyájából állt. "A Discokeryx xiezhi-nek számos, az emlősök körében különös tulajdonsága volt, mint például a homlokán lévő kemény, korongszerű csontkinövés" – magyarázta Deng Tao professzor, a kutatás egyik vezetője. Hozzátette, ez a homlokon lévő csontkinövés egy mitológiai lény, a "kínai egyszarvúra", a xiezhi-re emlékeztette a kutatókat, ezért is kapta az őszsiráf a nevét.
Egy új kutatás szerint a zsiráf egyik elődje 17 millió évvel ezelőtt tökéletesen alkalmazkodott egy fejbeveréshez, és sokkal rövidebb nyakat növesztett. Újabb fosszíliák kerültek elő az utóbbi években, melyekből a kutatók a zsiráf hosszú nyakának kifejlődésére tudtak következtetni. A zsiráf elődjének nem volt a mai zsiráfokra jellemző hosszú nyaka. Ehelyett az ősi állat sisakszerű fejfedővel és az emlősöknél valaha látott legbonyolultabb fej-nyak ízületekkel rendelkezett a harcokhoz. A kutatók ezt a lényt Discokeryx xiezhinek nevezték el. A kínai legendák szerint a xiezhi egy mitikus, kecskére emlékeztető, egyszarvú lény. A zsiráf elődjének fosszíliáját először 1996-ban találták meg Kína északnyugati részén, a Junggar-medencében, és a kutatók azóta a Kínai Tudományos Akadémia pekingi gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézetében tanulmányozzák. Azóta több fosszília is előkerült. A tudósok eleinte nem voltak igazán biztosak abban, hogy mit is látnak, amikor a szokatlan koponyát és a négy nyakcsigolyát tanulmányozták.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
a kínálatban nagy hangsúlyt kapnak az apátság kitűnő borai. Gyakorlati tudnivalók Nyitva tartás III. 21 – IV. 30 K-V 09. 00-16. 00 V. 1-V. 30 H-V 09. 00 VI. 1-IX. 00-17. 00 X. 1-XI. 11 K-V 09. 00 XI. 12-III. 20 K-V 10. 00-15. 00 A látogatás időtartamanem korlátozott, de a pénztár zárása után1, 5 órával az apátságot a vendégeknek el kell hagyniuk. A pincészet csak előzetes bejelentkezéssel látogatható! A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható, májustól szeptemberig 9-20 óra között, októbertől áprilisig 10-17 óra között. Gyógynövényház és a Lepárlóépület március 31. –április 30. : kedd–vasárnap 11-17 óráig május 1. –szeptember 30. : hétfő–vasárnap 11-17 óráig október 1. –október 13. : kedd–vasárnap 11-17 óráig Belépő A részletes belépőjegyárakról a honlapon tájékozódhatunk. Megközelítés Pannonhalma a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es főút mellett fekszik, az M1 autópálya Győri lehajtójától 13 km-re. Légi felvétel: Civertan Stúdió,
A Pannonhalmi Bencés Főapátság két orgonája közül a főorgona hárommanuálos, pedálos, mechanikus csúszkaládás orgona 41 regiszterrel, a szentélyorgona 4 regiszteres kis pozitívorgona. Pannonhalma [ szerkesztés] Pannonhalmát és az apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította. A török hódoltság után 1802-ben foglalták el a bencés szerzetesek újra az apátságot. Mai végső formáját 1823 és 1833 között nyerte el, s ezeréves fennállása alkalmából 1996-ban a kulturális világörökség része lett. A főorgona [ szerkesztés] Története [ szerkesztés] 1985-ben az Aquincum Orgonaüzem Kft. – a Rieger Testvérek orgonagyár jogutódja – új orgonát épített az apátság kórusának, mechanikus csúszkaládás szerkezetben, 6 sor mechanikus setzerkombinációval. Kovács Gábor művezető irányításával Gál István és Mészáros Károly mesterek készítették az orgona műszaki terveit; az intonáció Mészáros Károly és Varga László munkája. 1998-ban az Aquincum Orgonaüzem a mechanikus setzerkombinációt elektromosra cserélte. Ez legalább a hatodik orgona az apátság történetében.
A bencés szerzetesség életét Szent Benedeknek (480-527), a nyugati szerzetesség pátriárkájának Regulája, valamint a koronként megújított rendi szabályzat határozza meg. A középkorban az egész Európában elterjed bencés szerzetesség 996-ban jutott el hazánkba, a prágai Břevnovból, Szent Adalbert püspöknek bencés kolostorából. Hazánkat a keresztény Európába bekapcsoló Géza fejdelem az akkori hagyomány szerint Szent Márton születési helyének közelében alapította meg az ő oltalma alá helyezett és róla elnevezett monostort. Szent Márton monostorát a 19. század elejétől nevezik Pannonhalmának. Szent István 1001-ben, a templom felszentelése alkalmával gazdag adományokkal és a montecassinoi anyakolostor kiváltságaival látja el az apátságot. Az első századokban alapvető volt a missziós gondolat, a monostor részvétele az ország kereszténnyé tételében. Szent Márton monostora a 13. század első felétől hiteleshely is. A királyoktól alapított monostorok mellett alakultak un. nemzetségi kolostorok is.