Nagyon sajnáljuk, a webáruház megszűnt. Termékkel kapcsolatos panasz vagy megrendeléssel kapcsolatos probléma megoldására van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot a e-mail címen. Megértését köszönjük!
Fotó: Wikipedia. Nemzetközi konferencia őshonos növények magjairól Nagy-Britanniától Kazahsztánig 12 ország mintegy 60 szakembere vesz részt azon a nemzetközi konferencián, melyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szervez Vácrátóton. A február 24-én kezdődő, kétnapos rendezvény célja, hogy a külföldi magbanki tevékenységben élen járó intézmények szakemberei megosszák tapasztalataikat a Pannon Magbank további fejlesztése és hazánk határain túlra történő kiterjesztése érdekében. Magyarok az IPBES-ben 2012 áprilisában a Nobel-békedíjjal kitüntetett, klímavédelemmel foglalkozó IPCC mintájára megalakult az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services). A biodiverzitást és az ökoszisztéma szolgáltatásokat fókuszba állító szervezet 2013 decemberi tanácskozásán két magyar szakértő – Báldi András és Pataki György – is részt vett. Új programsorozat indul a magyar könnyűzene legvagányabb arcaival az A38 Hajón – Az A38 Hajó blogja. Az esemény kapcsán Báldi Andrással készítettem interjút. Publikációs életképesség elemzés: korlátozott növekedés?
A műsort egy beszélgetés egészí tki Grecsó Zoltán koreográfussal. Március 8-án Váth Máté és Herkovics Eszter Adria táncművészek, a klasszikus- és neoklasszikus tánc mesterei, valamit Kertész Endre csellista közös előadása elevenedett meg a Hajó koncerttermében. Flora magyar blogfa.com. A bemutató után Grecsó Zoltán koreográfus beszélgetett a művészekkel a közös munka kreatív és személyes kihívásairól, melyhez szakértőként csatlakozott Velekei László, a Győri Balett igazgatója. Zene x Látvány A Hajógyár és az A38 Hajó a programsorozat ezen epizódjait kortárs vizuális művészek és designerek progresszív projektjeinek bemutatásának dedikálja, mely első, március 15-i eseményén Solére (Szigeti Zsófi) Dárdai Blankával és Poprádi Flórával beszélget a divat és a zene kapcsolódásáról. A zenés portrébeszélgetést DOÓR és BRENKA produkciója és Poprádi Flóra divattervező és Cukovy bemutatója teszi színesebbé. Az estet OIEE, Kocsis Bence klub zene és pop határán mozgó elektronikus projektje zárja. Zene x Szöveg A programsorozat harmadik műfaji egysége magyar zenei életműveket, magyar zenészek nevét jegyző irodalmi műveket boncolgat az épp porondon forgó kötetek és művek szerzőivel, egy akusztikus afterkoncerttel mélyítve a programok meghittségét.
Ám talán még a gyűjtésben részt vevők... 2021. augusztus 3. Az ágyban fekszem és kibámulok az ablakon. Pihenés közben pillantom meg, hogy a harmincéves, udvari nyírfán fakopáncsok szorgoskodnak. Pár nap múlva egy nagy kupac kivájt fatörmelék és egy odú látványa fogad. Balkáni fakopáncsok (Dendrocopos syriacus) döntöttek úgy, hogy idei fészekaljukat... 2021. június 13. Flora magyar blogja magyar. A Balaton-felvidéknek kevéssé ismert, értékes gyöngyszeme a Badacsonyörs területén található Folly Arborétum. Egy erre járó neves német szakember sok évtizeddel ezelőtt egyenesen ékszerdoboznak nevezte! 2021. május 27. E pannon bennszülött növényünk tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. Csak Magyarországon él, kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is "átlépi", és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Mészkedvelő faj, a nyílt... 2021. május 18. Az elmúlt évben a Magyar Rovartani Társaság az Év rovara szavazáskor a három "versenyzőt" egy különleges szempont szerint, a más fajhoz való hasonlóságuk alapján nevezte meg.
"Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, mert elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! " (5Móz 30, 19) Én a gyomromban érzem először az érzést, összerándul és nem tud már ellazulni. Ezután megfeszülnek az izmaim, összepréselem az ajkam, hunyorítok, tudatosan igyekszem lassan és mélyről lélegezni, a szívem a fülemben dobog, gyorsan döntök, de sok esetben gyorsan át is gondolom, hajlamos vagyok a kapkodásra és a türelmetlenségre. Ilyen, amikor feszültség alatt vagyok. Flora magyar blogja youtube. Az előző év végén több embertől is megkérdeztem a beszélgetéseink során, hogy hogyan viselik… Még jóval a háború, sőt a Covid előtt beszélgettünk a férjemmel arról, hogy mennyire el tudja rontani a kedvem, amikor túl sok hírt olvasok online vagy megnézem a híradót. Rögtön hozzá kell tennem, hogy én alapvetően nem azok közé tartozom, akik a társadalom összes problémáját a médiára, vagy még inkább a közösségi médiára fogják – és ebben az esetben sem erről van szó.
Napok óta tétovázik az idő a hideg-meleg, napos és felhős között. Nem mondom, eléggé megviseli az ember kedélyét. Nem lehet tudni, mikor moshat, teregethet ki, megterítheti-e a terasz kis piros asztalát vagy futva (! ) kell majd mindent menteni az utolsó pillanatban... A csütörtök esti vacsorára már régóta készültem, egyeztetve a meghívottakkal a megfelelő időpontokat, megtervezve a bevásárlás, főzés és az utolsó pillanatban elvégezhető feladatok sorrendjét. Közbe kellett iktatnom egypár orvosi időpontot, társulati összejövetelt is. Ha hozzátesszük, hogy a valaha (még 50-60 éves koromban is! Flora magyar blogja: Hirtelen inspiráció - vagy az mindig váratlan?.... ) könnyedén és gyorsan rögtönző énem felett eljárt néhány év (és súlyos betegség), talán könnyebben megérthető, ha időnként egy kanál vízbe is belefulladok... Végül is öten ültünk az asztal körül: teraszom megépítője, A. és barátnője Jeanne, akik ketten teszik ki majdnem az én korom felét (kicsit többet, ne legyünk magunkkal túl irgalmatlanok! ), valamint két barátnőm, Evelyne és Cathy. Szerettem volna megköszönni nekik a közreműködést a terasz újjászületésében, a meglepetést, mellyel Magyarországról hazatértemkor vártak, hogy megkönnyítsék "földetérésemet" és az érkezés valóban hazatérés legyen.
A dinotefuran és a nitenpyram nem új szer, csak ritkábban használják, ezért ritkábban is mérik. Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek. Az átfogó áttekintéshez azonban ezeket is bevonták a vizsgálatba - mondta Gaetan Glauser, a tanulmány vezető szerzője. Jelenleg viták folynak arról, hogy a szulfoxaflor és a flupiradifuron a neonikotinoidok közé sorolandók-e. "Az első tudományos kutatások kimutatták, hogy ezek a molekulák ugyanolyan hatásúak, mint más neonikotinoidok, és a rovarok idegrendszerét is épp úgy befolyásolják" - fejtette ki Glauser, aki szerint ahelyett, hogy 20 évet várnánk a hatások tesztelésével, ésszerűbbnek tűnik a megelőzés elvével élve az új molekulákat is a neonikotinoidok közé sorolni. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, amely így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen.
Tudomány 2019. 02. 24. MTI National Geographic Magyarország Bizonyos neonikotinoidok akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben. Forrás: Profimedia, BSIP A svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából kiderül, hogy ezeknek a növényvédő szereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére. A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Éveken át megmaradnak a mézben a neonikotinoidok | National Geographic. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban – ez esetben a mézben – lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédő szerek pontos elemzését. "Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm per grammonkénti koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét" – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Tech: 40 hónapon át megmarad a mézben a káros szer, ami méhekre és emberekre is rosszul hat | Ennek alkalmazása ugyanis kötelező, hogy a csávázott vetőmagokról... A győr-szabadhegyi iskola korábbi igazgatója is meghalt a mezőörsi balesetben | - tandíj Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek Ford focus motorolaj típus review Óraátállítás 2019 tavasz A tanulmány szerint bár az ember által fogyasztott élelmiszerekre és az állateledelekre vonatkozó európai uniós küszöbértéknél alacsonyabb mennyiségről van szó, a növényvédőszerek így is kockázatot jelenthetnek az egészségre. "Az átlagos koncentráció – a mézekben – 1, 8 nanogramm volt grammonként, míg az élelmiszerekre vonatkozó küszöbérték 10 és 50 nanogramm között mozog grammonként, molekulától függően" – mondta Alexandre Aebi, az egyetem kutatója. Károsítják a méheket a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek. "Ugyanakkor muszáj figyelembe vennünk, hogy napi szinten fogyasztunk mézet. Ezért fontos, hogy tanulmányozzuk egyrészt ezen alacsony dózisok hosszú távú hatását, másrészt a különböző szerek együttes jelenlétéből fakadó koktéleffektus következményeit".
A háttérben egyértelműen gazdasági érdekek állnak, míg Franciaország, Írország, Szlovénia, Luxemburg, Horvátország, Málta (és korábban Nagy-Britannia) egyértelműen a tiltás mellett áll, a többiek csendben vagy több-kevesebb érvet felsorakoztatva ellenzik. Nem véletlenül, a vegyipari cégek lobbitevékenysége igen hatékony. Európai szinten a magyar kormány sem támogatja az érintett növényvédőszerek teljes kivonását, sőt kisebb területen kukoricára és napraforgóra, majd óriási területeken a repcére is vészhelyzeti eseti engedélyt, magyarán derogációt kért és kapott. Vagyis az európai gyakorlattal szemben, hazánk kifejezett kérésére az ország gyakorlatilag teljes területén szabad neonikotionidokkal kezelt repcét vetni. A három legfőbb hivatkozási pont: Nem bizonyított a méhpusztulás és a szóban forgó szerek közti közvetlen kapcsolat. A neonikotionidok tiltása hatalmas visszaesést okoz a termésben. A vegyszerek kiváltása csak a környezetre és az élővilágra sokkal veszélyesebb anyagokkal lehetséges.
A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is. Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. A szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket. A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást. Néhány szer károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket. A német méhek ellenállóbbak 2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta felkérte a brit ökológiai és hidrológiai központot (CEH), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket.
Hozzátette: ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. "Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve" – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója. "Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre" – fejtette ki Mitchell. © Fülöp Máté A svájci tudósok kutatása egy 2017-ben, a Science című szaklapban bemutatott tanulmányt egészített ki. Négy további növényvédőszert teszteltek: a dinotefurant, a nitenpyramot, a szulfoxaflort és a flupiradifuront. A 36 vizsgált minta 28 százaléka, tehát egynegyede tartalmazta legalább az egyik növényvédőszert. A dinotefuran és a nitenpyram nem új szer, csak ritkábban használják, ezért ritkábban is mérik őket.