Kisebb tűz és gázszivárgás volt hétfőn délelőtt a BorsodChem MCHZ vegyi üzemben az észak-morvaországi Ostraván- írja az index. Az üzemben félmillió korona kár keletkezett, amely nem tekinthető jelentősnek. Emberéletben nem történt kár, a gázszivárgás mértéke a lakosságra nem volt veszélyes. Itthon: Hatalmas lángokkal égett egy raktár Kazincbarcikán | hvg.hu. A kár mértéke olyan alacsony, hogy a balesetnek inkább környezet- és lakosságvédelmi, mint gazdálkodási szempontból érdekes. Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A katasztrófavédelem azt írja, hogy az esethez a kazincbarcikai és a miskolci hivatásos tűzoltókat riasztották, az egységek pedig megakadályozták a tűz terjedését és sikeresen elfojtották a lángokat. Tardona község önkormányzata azt írta a Facebook-oldalán, hogy a reggel átvonuló sűrű füstfelhővel kapcsolatban a rendőrség arról tájékoztatott, hogy veszélyes anyag nem került a levegőbe, valamint a térségben semmiféle korlátozó intézkedést nem kezdeményeztek.
A Donau Chemie Group ipari vegyi anyagok, például kénsav, elektrolízisből származó termékek, kalcium-karbid és környezetvédelmi termékek, derítőszerek, aktivált szén fejlesztésével, gyártásával és disztribúciójával foglalkozik. A 10 országban 900 munkavállalót foglalkoztató vállalat tavaly 257 millió euró konszolidált árbevételt ért el. MTI Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Kazincbarcika borsodchem tűz viz. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A nemzeti kötelezettségeket, célértékeket rögzítő irányelvben Magyarországnak 2020-ra 13 százalékban határozták meg a megújuló energiaforrásból termelt energia elérendő felhasználási hányadát. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Az nyilatkozva Olajos Péter azt mondta: a kitűzött célok megvalósításához mintegy 1300 milliárd forintnyi befektetésre lesz szükség. Ezt 20 százalékban hazai és uniós forrásokból, 80 százalékban a tőkepiacokról - részben nemzetközi pénzügyi szervezetek és alapok, egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) részvételével - látja finanszírozhatónak a kormány. "Hatalmas mennyiségű szabad tőke van a piacon, amely a helyét keresi. A zöld gazdaság vonzó befektetési terület lehet" - mondta Olajos Péter az, hozzátéve, hogy az államnak olyan környezetet kell teremtenie, hogy a külföldi befektetők számára megérje Magyarországon befektetni. Olajos szerint egy megújuló jogszabályra lenne szükség, és tarthatatlannak tartja azt a mai állapotot, hogy a megújuló forrásokra, a zöldenergia hasznosításra ma 120-130 jogszabály, rendelet vonatkozik. Nemzeti megújuló energia cselekvési terville. Példaként említette, hogy míg egy biomassza erőmű létesítéséhez Magyarországon 52 engedély szükséges különböző hivataloktól, Németországban ezt egyablakos rendszerben el lehet intézni.
A környezetvédelemmel foglalkozó szakmai közönség előtt tartott előadásukban a vezetők hangsúlyozták: a Kormány a cselekvési tervben egy olyan szakmai és civil egyeztetéseken megvitatott és elfogadott irányvonalat kíván felvázolni, amely az ország gazdaságpolitikai stratégiájával összhangban, a zöldgazdaság-fejlesztési kritériumoknak megfelelően nyújt segítséget a megújuló energiaforrások 14, 65 százalékos részarányának elérésére 2020-ra. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14, 65 százalék – elérését is lehetővé teszik. Ajánlások a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervhez | ENERGIAKLUB. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő.
Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése. Meghatározza továbbá azokat az egyéb intézkedéseket – mint például oktatás, szemléletformálás -, amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi feltételek alakítását segítik. A közlemény szerint a kormány minden lehetséges eszközt igénybe kíván venni a fenti célkitűzésnél magasabb megújuló részarány elérése érdekében. November végére elkészül a megújuló energia cselekvési terv. Erre lehetőséget teremthet a külső feltételek változása, például a technológiai fejlődés, a beruházási költségek csökkenése vagy a közvetlen közösségi források bővülése, a szabályozási rendszer felülvizsgálata és szükségszerű átalakítása, a támogatási rendszerek újragondolása, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése. A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Tanács 2007-ben tűzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, és ezzel párhuzamosan 10 százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot.