Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni. Athenaeum, Budapest, 2016. Keménytábla, védőborítóval, 430 oldal. Kép szerinti, jó állapotban. Kortárs skandináv regény, humor. Postai út esetén a szállításra felszámolt összeg pontosan megegyezik a feladási díjjal, ezt azonban sokszor csak a csomagolás után tudom meghatározni. A terméklapon az adott szállítási mód maximális ára látható (20 kg-ig), legtöbb esetben a szállítási díj ennél jóval kedvezőbb. Amennyiben Önnek fontos, hogy vásárlás/licitálás előtt ismerje a későbbi szállítási díj pontos összegét, érdeklődjön terméklapos üzenetben. Személyes átvétel lehetséges Pécs-Kertvárosban. Jonas Jonasson - Az analfabéta, aki tudott számolni 1. rész - Hangoskönyv - YouTube. Köszönöm, hogy időt fordított terméklapom megtekintésére. Ajánlom figyelmébe teljes kínálatomat. M-202011
A kezdetben egymásnak igencsak ellentmondó elképzelések végül egyetlen céllá fonódnak össze: megszabadítani Svédországot a nem kívánt atomfegyvertől, még mielőtt az felrobbanna, és 58 km-es körzetben mindent elpusztítana maga körül. A látszólag egyszerűnek tűnő feladat megoldása azonban némi apró események közbejövetele miatt több évtizeden keresztül várat magára. Úgy tűnik – legalábbis két eddigi regénye alapján –, hogy Jonas Jonasson valami miatt különös vonzalmat érez a robbanószerkezetek, ezek között is kiváltképpen az atombomba iránt. Első regényének, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt címűnek a főszereplője, Allan Karlson igencsak kalandos életének számos momentumát meghatározza a bombákhoz fűződő viszonya, mint ahogy Az analfabéta, aki tudott olvasni című második regényének főszereplője, Nombeko számára is okoz néhány álmatlan éjszakát a véletlenül birtokába kerülő atombomba. Na de Jonasson második regénye nem csak ebben mutat hasonlóságot az elsővel, hanem a szerző stílusa és humora vonatkozásában, sőt, az igencsak szabadjára engedett fantáziájából kibontakozó történettel sem hazudtolja meg önmagát.
Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a kiugrott CIA-s? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az "Úgy szar, ahogy van" nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lopott mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől? 2011-ben azt mondtuk Jonasson előző regényére, hogy az év legviccesebb könyve. Will Ferrell lesz az amerikai százéves ember A címszerepet Will Ferrell alakítja majd, aki producerként is közreműködik a Jonas Jonasson Száz éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című svéd bestseller amerikai megfilmesítésében. A hollywoodi filmváltozat a CBS Film gyártásában készül, a stúdió szerezte meg a regény megfilmesítési jogait.
A Szilvia szüzessége sajnos irodalmi értékét tekintve nem győzött meg engem, de mindenképpen fontos leszögezni, hogy ennek a szövegnek az esetében már önmagában az a csoda, hogy megírták. Az, hogy nekem nem tetszett nem jelent semmit, másnak meg tetszeni fog: ez a szöveg karakteresen polarizálja az olvasókat: jéghideg vagy tűzforró, langyos, középutas vélemény itt nem lehetséges. Már csak ebből a szempontból is jó, hogy a Magvető újra kiadja a Hazai életművet, de én azt mondom, hogy térjünk rá vissza később, úgy 25 év múlva. Hazai Attila: Szilvia szüzessége Magvető, 2020.
Az ilyen művészi alapállás természetszerűen egyaránt kiválthat rajongást és szélsőséges elutasítást. Pulóver című abszurd, minimalista novelláját sokan elrettentő példaként emlegették arra vonatkozóan, hogyan és mit nem szabad írni. Az elbeszélés cselekményének központjában egy házibuli áll, amelyen a meg nem nevezett főszereplő egy sertéssel fajtalankodik. Az irodalmi életben kirobbant botrány még több műve kapcsán felhabzott, és az indulatok csak nehezen csillapodtak (ami egyébként igencsak megviselte). Az író halálát követően a családja és néhány jeles magyar író közreműködésével létrejött Hazai Attila Alapítvány díjat hozott létre kezdő írók támogatására, és a Magvető Kiadó elindította a szerző köteteinek újrakiadását. Ennek a sorozatnak a legújabb kötete, a Szilvia szüzessége 28 novellát tartalmaz, és minden megtalálható benne, ami összetéveszthetetlenné teszi a Hazai-prózát. A cinizmus, a gyermetegnek ható, álnaiv narráció, az ön- és közveszélyes kegyetlenség naturalisztikus ábrázolása, a részvétlenség, a gyönyör hajszolása, a fantasztikum és az igen plasztikusan ábrázolt erotika.
Tudósítás–2003. február 4. A filmszemle kellős közepébe estet tervezni: enyhén szólva baklövés, lehet hívni túlzott magabiztosságnak, gőgnek (mit nekem te világ), naiv reménynek, meg persze színtiszta hülyeségnek is. Nem mondom, hogy e népes városban nincs arra esély, hogy dühödt filmgyűlölők és a tömeggel együtt sodródni nem óhajtók, netán elszánt irodalommániások mégis csak megtöltenek egy termet, ahol dacolva a közérdeklődéssel irodalmi est zajlik, ennek azonban - mondhatni - elenyésző a számtani valószínűsége. - Tudósítás Hazai Attila estjéről, a Műcsarnokból. Így esett, hogy az irodalmi csevejek széria második eseményére a felületes szemlélő előtt kicsinynek látszó közönség volt kíváncsi a Műcsarnokban. A szervezők és beszélgetők nagy tusa árán született döntést követően, és egyre növekvő számú publikum előtt mégiscsak fittyet hánytak az ellenszélnek. Egyetlen szeplő rontotta csupán az összképet, hogy a meghívott vendég, Hazai Attila - félvén attól, hogy összekuszálódnak a szálak, kihullik a beszélgetők kezéből a gyeplő - maga rendelkezett a kezdés, szünet és befejezés pillanatairól.
A szerző életművének második kötete 1995 után most második alkalommal jelent meg, ezúttal a Megvető Kiadó gondozásában. A 28 elbeszélésben a lehető leghétköznapibb szituációk, élethelyzetek csúsznak át abszurdba és groteszkbe, nem ritkán megütközést keltő történések során. Hazai Attila munkássága saját idejében, az 1991 és 2000 közötti évtizedben is viták kereszttüzében állt, és számomra úgy tűnik, hogy az időközben eltelt két évtized sem hozta közelebb az írásokat a befogadóhoz… Hazai Attila 1967-ben született Budapesten, az ELTE-BTK angol szakán végzett; író, műfordító volt. Első könyve a Feri: Cukor Kékség című kisregény 1992-ben jelent meg, ezt követte 1995-ben a Szilvia szüzessége, majd az életmű talán tetőpontjának tekinthető, de szintén roppant vitatott megítélésű regény a Budapesti skizó 1997-ben. 2000-ben kijött még egy novelláskötete a Szex a nappaliban; és egy regénye is A világ legjobb regénye címmel (ez utóbbit Soros Feri álnéven jelentette meg). Utána 12 év hallgatás következett 2012-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.
Az est után az addigra számossá duzzadt közönség szét is hordta a dedikált kartonokat. Hát így esett. A 34. Magyar Filmszemle idején mégis csak volt kis idő a beszélgetésre. Az már más kérdés, hogy a jelenlévők - kinek nem inge, ne vegye magára - nem éltek vagy nem tudtak élni a lehetőséggel. A filmszemlézők meg (hehe) lemaradtak korábbi filmszemlék filmjeiről, amiket ehelyütt vetítettek. A közönség hosszan (de nem végig) nézegethette, amint a Feri finomabbnál finomabb süteményeket fal a Cukorkékség című filmben, az est végén pedig a Taorminai Filmfesztiválon sikeres Rám csaj még nem volt ilyen hatással kezdő jeleneteit mustrálhatta, aztán meg elmormoghatta az orra alatt, hogy rám semmi még nem volt ilyen semmi hatással... (A sorozat következő estje: 2003. február 28. 18 óra, Műcsarnok - Vendég: Kőrösi Zoltán író. )