Célja az előkészítő bizottság megfogalmazása szerint "a magyar fizikai kutatást eddigi, a többi tudományághoz képest is messze elmaradt állapotából kiemelni, és lehetővé tenni a termékeny tudományos kutatást a fizika minden területén, melyek a tudomány fejlesztése és alkalmazása szempontjából elsősorban fontosak. " A KFKI-ban már kezdetektől igen sokszínű kutatás folyt, és nincs ez másképp ma sem a Wigner FK-ban. Mindig is jellemző volt az eredmények közvetett vagy közvetlen hasznosítása. Nem kizárólag a fizika volt itt jelen, de a különböző műszaki, sőt az élettudományok is helyet kaptak az intézetben. [origo] Hírmondó. Az egykori KFKI helyén működik ma a Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Energiatudományi Kutatóközpont. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA Wigner FK) 2012. január 1-től a korábbi MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és a korábbi MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet egyesülésével jött létre. 2019 szeptember 1-től pedig a Wigner FK az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alatt, és az MTA kiválósági központjaként működik tovább, ma az ELKH egyik legnagyobb, fizikával foglalkozó kutatóintézete.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont küldetése, hogy felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytasson hazai bázisú, valamint külföldi kutatóberendezések mellett, koordinálja a magyar erőfeszítéseket a nemzetközi kutatásban, illetve kiemelkedő eredményeket érjen el az elméleti kutatások területén. A kutatás jelenleg 34 kutatócsoportban zajlik, több mint 200 főállású kutató részvételével. A Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutatócsoportjai az optika, a lézerfizika, a kvantumoptika és kvantuminformáció területeken a fény-anyag kölcsönhatás mélyebb megértését és kontrollálását célzó "table-top" kísérletes kutatásokat folytatnak helyi laboratóriumokban, illetve a kísérleteket támogató elméleti alapkutatást végeznek.
Kutatási területe [ szerkesztés] Részecskefizika és ultrarelativisztikus nehézionfizika Anyagtudományi kutatások Űrfizika Elméleti fizika ( magfizika, részecskefizika, relativitáselmélet) Termonukleáris plazmafizika és lézerfizika Neurobiológia és nukleáris biofizika Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Wigner FK Intézetek: Az MTA Wigner FK szervezeti egységeiként működő tudományos intézetek. (Hozzáférés: 2013. nov. 11. ) arch ↑ Wigner FK Szegő Károly: Szegő Károly. ) ↑ Lovas István FSz 1992/2: Lovas István: A Központi Fizikai Kutatóintézet átalakulása. Fizika Szemle, 2. sz. (1992) 75. o. További információk [ szerkesztés] MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet. ) MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI). Wigner fizikai kutatóközpont - hírek, cikkek az Indexen. ) A magyar ürkutatás hírei.
Ezzel megkönnyítik a gyakorlati felhasználásokat is, például nanooptikai eszközök létrehozását, vagy akár olyan elektronforrások kialakítását, ahol a kibocsátott elektroncsomag időtartama a másodperc milliomodrészének a milliárdodrésze. Ezek az alkalmazások forradalmasíthatják a fizikai és kémiai kutatásokat, és elvezethetnek az elektronmikroszkópok új generációjának létrehozásához is.
2022-06-24 Két kollégánk is elnyerte idén a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.
A központ feladatai közé tartozik a ritka betegség specifikus szociális szolgáltatások, fejlesztő módszerek, információs szolgáltatás nyújtása, beleértve a rehabilitáció, oktatás, kutatás és foglalkoztatás területeit is. E központban dolgozó szakemberek képzése az idei világnap kiemelt témája. A betegeknek, a szakembereknek és a döntéshozóknak egyaránt segítségül szolgáló Mentőöv Információs Központ és Segélyvonal, amit a RIROSZ hozott létre, a központ csíráját jelenti, ezért fontos, hogy továbbra is folytathassa munkáját a ritka betegségekkel kapcsolatos általános információhiány csökkentésére. Bővebb információk a Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás Központjáról itt olvashat. Még több információ és a részletes program a rendezvény oldalán olvasható. Mi számít ritka betegségnek? Azt tekintjük ritka betegségnek, ami 2000 közül legfeljebb egy embert érint. Jelenleg 6000-8000 ilyen betegséget tartanak számon; a betegek 50-75 százaléka gyermek. Hazánkban több mint 600 000 ember érintett, mégsem tudunk róluk eleget.
A hazánkban is elérhető szűrések három típusát különböztethetjük meg: Az első a hordozóság szűrés (ORIGIN) amely a szülők által hordozott és örökíthető ritka betegségek előfordulására ad választ. A vizsgálat során olyan úgynevezett autoszomális recesszív betegségek szűrése történik, melyeket a leendő szülők külön-külön akár egész életükön át tünetmentesen hordozhatnak, de azonos kóros génhibák hordozósága esetén közös gyermekük nagy valószínűséggel (25%) beteg lesz, sőt az X kromoszómához kötött betegségeknél az édesanya hordozósága esetén a fiú utódban 50% a kialakulás esélye. A hordozóságszűrés elvégzésének ideális ideje a családtervezés időszaka. Mindkét szülőnél igazolt génmutáció hordozásának ismerete biztosítja a lehetőséget olyan genetikai módszerek alkalmazására, mint a preembrionális genetikai diagnosztika (PGD) és a beültetendő egészséges embriók megválasztása. A hordozóságszűrés már folyamatban lévő terhesség korai időszakában is elvégezhető. Ilyen esetben mindkét szülőnél ajánlott elvégezni a vizsgálatot, és ha mindkettőjükben kimutatható a betegség, akkor a várandósság során célzottan, invazív vizsgálattal (lepényszövet-mintavétel, magzatvíz-mintavétel) lehet megvizsgálni, hogy a magzatban ténylegesen kialakult-e a betegség (25%-os esély).
Európában és az Egyesült Államokban egy betegség akkor tekinthető ritkának, ha több mint 2000 emberből mindössze egyet érint. Előfordulhat, hogy egy betegség ritka egy területen, máshol pedig általános gyakoriságú. Jó példa erre a thalassaemia, a vérszegénység egy genetikai eredetű fajtája, amely Észak-Európában ritka, a mediterrán területeken azonban gyakori. Ritka betegségek ezrei léteznek. Mostanáig hat-hétezer ritka betegséget fedeztek fel és az orvosi szakirodalomban rendszeresen új betegségek kerülnek leírásra. A ritka betegségek száma függ attól is, hogy a különböző tünetek, rendellenességek besorolása mennyire részletes. Az orvostudomány mindeddig a betegséget úgy határozta meg, mint az egészséges állapottól való eltérést, amely esetében az egyedi tünetegyütteshez egyetlen kezelés társul. Az, hogy a tünetegyüttes mennyire egyedi, teljes mértékben az elemzésben használt definíciótól függ. Minél pontosabb a definíciónk, annál inkább felismerjük az apró eltéréseket. Az Orphanetben használt különböző besorolások ebből a szempontból összetettek.
A központ tevékenységének célja a ritka betegségekkel élők életminőségének javítása a területhez kapcsolódó multidiszciplináris tevékenység koordinációjával, koherens ritka betegség egészségpolitika megalapozásával. A ritka betegségek magyarországi ernyőszervezete (RIROSZ) 2006 tavaszán alakult meg nyolc alapító betegszervezet összefogásával, amelyhez azóta még 20 csatlakozott. A betegérdekek képviselete mellett a társadalmi szemléletváltást is szeretné elősegíteni a RIROSZ, mely idén a világnapi rendezvényeket február 26-án rendezte meg Budapesten. Ez a cikk 2456 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de most elavultak lehetnek.
A ritka betegségek 80 százaléka genetikai eredetű, így gyógyításukban a sejt- és génterápiás eljárások hozhatják meg az igazi áttörést. Mintegy 800 ezer ember szenved ma Magyarországon valamilyen ritka betegségben – hívja fel a figyelmet a betegségcsoportra a Novartis Hungária, Magyarország vezető gyógyszeripari vállalata a ritka betegségek világnapja alkalmából. A 6-8000 azonosított ritka betegség mindössze hat-hét százalékára létezik jelenleg olyan terápia, amellyel a kiváltó okot - amely jellemzően genetikai eredetű -, meg lehet szüntetni. Szomorú tény, hogy a ritka betegségek 50-75 százalékban gyerekeket érintenek, és előfordulási gyakoriságuk miatt diagnosztizálásuk is többször nehézkes, akár hónapokat, de éveket is igénybe vehet. A Novartisnál jelenleg három olyan sejt- és génterápiára fókuszálunk, amellyel ritka betegségek kiváltó oka szüntethető meg. Az egyik ilyen úttörő terápiánk az SMA-s betegek kezelésére szolgál, és hazánkban is sikerrel alkalmazzák már, de genetikai eredetű szembetegségre és egy ritka vérrák típus kezelésére is fejlesztettünk már kezelést – mondta el Földesi Csenge, a Novartis Hungária Orvosigazgatója.
Az SMA, vagyis gerincvelő eredetű izomsorvadás is egy ritka genetikai betegség, amely a mozgatóidegek elhalásához, az izmok elgyengüléséhez vezet. Hazánkban évente kb. 10-15 újszülött lehet érintett ebben a betegségben, amely beavatkozás hiányában továbbra is a csecsemőkori halálozás első számú genetikai oka. Kezelésére ma már több lehetőség, így génterápia is rendelkezésre áll. A korai diagnózis fontossága ugyanakkor nem hangsúlyozható eléggé, hiszen a kezelés előtt fellépő károsodás nem visszafordítható, továbbá minél később diagnosztizálják a betegséget, a betegséggel járó károsodás annál nagyobb. A korai diagnózis és az időben megkapott kezelés jelentős életminőség-javulást hozhat a betegek és családtagjaik számára. Minden új terápia, minden, a diagnosztikát megkönnyítő lépés hatalmas lehetőség az olyan ritka betegséggel élők számára, mint az SMA-sok. A ritka betegségben szenvedők számára ugyanis már a pontos diagnózis gyors felállítása is hatalmas siker és esély a teljesebb életre – tette hozzá Buday Krisztina, az SMA Izomsorvadásos Betegek Magyarországi Egyesületének elnöke.