Fotó-Videó, Okos eszközök Divat, ékszerek és kiegészítők Könyvek, Filmek és Irodaszerek Autó- és motor felszerelések Találatok a következő kategóriákból: 8 találat a(z) Szendvicssütők kategóriában a(z) "momert 2013 szendvicssuto 4 szeletes" keresésre Válassz ki egy kategóriát az elérhető szűrők megjelenítéséhez Megjelenített termékek: Navigációs előzményeim Lépjen szintet a vállalkozásával! Jutalékmentes értékesítés az első három hónapban Segítünk a termékek feltöltésében Több százezer egyedi ügyfelet érhet el a hét minden napján
Momert 2013 melegszendvics sütő, toast szendvics sütő, 4 szeletes, 1400 W-19%!! Prémium minőségű magyar gyártmányú szendvicssütő Bővebben Kezdete: 2022. 06. 23 A készlet erejéig! Részletek Momert 2013 melegszendvics sütő, toast szendvics sütő, 4 szeletes, 1400 W 13. 790 Ft helyett 11. Keresés 🔎 momert 2013 szendvicssuto 4 szeletes | Vásárolj online az eMAG.hu-n. 190 Ft-19%! Jellemzői: tapadásmentes, erős sütőlapok sütőlapok 4 szendvicshez hidegburkolat állítva kis helyen is tárolható beépített hőfokszabályzó hálózati és készenléti lámpa biztonsági szorító a fogantyún Feszültség: 230V~50Hz Teljesítmény: 1400W
Államilag támogatott hűtőgép csereprogram regisztrált partner!
Találmányai Hetvenöt éves Rubik Ernő, a bűvös kocka megalkotója | Rubik ernő talalmanyai Ma 75 éves Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója. A háború alatt, 1944-ben született Budapesten a repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult. Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított. 1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "Térbeli logikai játék" néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.
Itthon folynak az előkészületei a Rubik-kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásának. A 2012-es szándéknyilatkozat szerint a Rubik-kockát formázó múzeumot a Rákóczi híd budai hídfőjénél építették volna meg, jelenleg egy új látványtervvel és helyszínnel számoló tervpályázat előkészítése zajlik. A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kellett megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában voltak, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be. A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés ősszel megállapította, hogy a védjegy nem érvényes. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
2019. október 28. 14:10 MTI, Múlt-kor 43 éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el. A Rubik-kocka kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart. Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán. A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el.
Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "térbeli logikai játék" néven megkapta a szabadalmi oltalmat. A kocka diadalútja azonban még nem kezdődött el, ehhez át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőjén. Találmányát már 1975 márciusában átadta hasznosításra a Politechnika Ipari Szövetkezetnek, de a gyártás csak két évvel később kezdődött meg. A kockában az Országos Pedagógiai Intézet oktatási segédeszközként nem látott fantáziát, az 1978-as BNV-n ugyan elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, de a Nürnbergi Játékvásáron észrevétlen maradt. 1979-ben aztán cikket írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették. A Rubik's Cube (Rubik-kocka) 1980-81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3″-os kivitelben a később elterjedt 3, 5″-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét. Biztonsági gyufa Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is. Számítógép Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott. A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult.
Több szempontból is úttörőnek számított a munkássága, hiszen gyorsan felismerte, hogy a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, ezenkívül az organoterápiás gyógyszerek előállítása is újdonságnak számított, mivel a külföldi gyárak növényi kivonatokból gyártották készítményeiket. Az általa előállított készítmények iránt annyira megnőtt a kereslet, hogy az addigi üzeme nem tudta kielégíteni az igényeket, így felépítette az első korszerű gyógyszergyárat Magyarországon. Nevéhez fűződik például a kálcium-acetilszalicilát előállítása, amely Kalmopyrin néven vált ismert gyógyszerré Magyarországon, valamint az is, hogy a háborús körülmények között a lakosság számára olyan készítményt hozott létre, amelyik a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörélesztőt tápszerként hasznosította. A közismert Kalmopyrint 1911-ben hozta forgalomba Richter Gedeon Puskás Tivadar Puskás Tivadar 1844-ben született Pesten, tanulmányait Bécsben és a Műegyetemen folytatta, ám anyagi nehézségek miatt abba kellett hagynia őket.