Az 1990-es évek az Észak-Alföldi Régió esetében is markáns áttörést hoztak a kommunikációs szektor területén. 1995-re nagyrészt kiépült a Régió optikai vezetékes gerinchálózata, megkezdődött az analóg központok digitalizálása, az összes térség bekapcsolódott a hazai és nemzetközi távhívásba, megindult a korszerű adatátviteli szolgáltatások fejlődése és egyre nagyobb szerepet kap a nagysebességű adat-, hang- és képi információ továbbítása is. A 90-es évtizedben emelkedett a szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók száma és aránya és jelentős létszámbővülés zajlott le a Régió felsőoktatásában is. Egyetemi képzés jelenleg Debrecenben folyik, itt található az Észak-Alföldi Régió felsőfokú képzési kapacitásának fele. A Közép-Magyarországi Régió után az Észak-Alföldi Régió kutatás-fejlesztési (K+F) intézményi hálózata a második legjelentősebb az országban. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció betelepülésének és fejlődésének elősegítése (technológia-, termék- és innováció-fejlesztés) és a külföldi és belföldi tőke bevonásának ösztönzése a Régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú.
Az Észak-alföldi régió Magyarország keleti részén fekszik és három megyét (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) foglal magába. Területe 17 729 km2, ezzel az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója. Népsűrűség tekintetében a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (83, 6 fő/km2). A régió központja Debrecen. Az észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21, 7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg. Hosszú ideje az ország legelmaradottabb térségeinek egyike. A megyék közül Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen).
A természeti és táji értékek közül a Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztájaként kiemelkedik. Mellette még egy nemzeti park – a Körös-Maros Nemzeti Park – hat tájvédelmi körzet – Hajdúsági TK, Bihari-sík TK, Közép-Tiszai TK, Szatmár-Beregi TK, Kesznyéteni TK, Tápió-Hajta vidéke TK –, 19 természetvédelmi terület (köztük a Tiszaigari Arborétum TT, Zádor-híd és környéke TT, Kecskeri-puszta TT, Tiszakürti Arborétum TT), valamint további 123 helyi védettségű terület található a régióban. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak, a Tisza felső szakasza Szolnokig frekventált vízitúra útvonalnak számít. Az Észak-alföldi régió a magyarországi reformáció kiemelkedő központja: vallási értékei, műemlékei is számottevőek. Fontos turisztikai értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, a néphagyományok (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg), a népi kismesterségek, valamint a nagyrészt kihasználatlan kastélyok és kúriák, melyek hasznosítása kiaknázható lehetőséget jelentenek a jövőre nézve.
A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti. Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai látnivalóinak listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye [ szerkesztés] A megye bővelkedik műemlékekben. Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosa mellett különleges látnivalót jelentenek a megyeszerte megtalálható jellegzetes, fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút. Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai látnivalóinak listája Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. november 5. ) ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (2018. jan. 1. ) (Hozzáférés: 2018. okt. 11. ) További információk [ szerkesztés] Az Észak-alföldi Régió honlapja Az Észak-alföldi Régió hírportálja m v sz Magyarország régiói Dél-Alföld • Dél-Dunántúl • Észak-Alföld • Észak-Magyarország • Közép-Dunántúl • Közép-Magyarország • Nyugat-Dunántúl
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA Az Észak-Alföldi Régió Magyarország északkeleti részén fekszik és határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával. Területe 17729 km2, amely hazánk területének 19, 1%-át teszi ki; a magyarországi népesség 15, 3%-a, azaz 1, 56 millió fő (KSH, 2001) él itt. A Régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja. A regisztrált munkanélküliek aránya (7, 8%) az országos átlag fölött van, a munkanélküliek jelentős százaléka pályakezdő. A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Közlekedésföldrajzi szempontból a Régió kulcsfontosságú jelentőségű, csomóponti szereppel bír (vasút, közút, regionális repülőterek). Nagy jelentőségű a vasútvonal: ezen érhető el a legkönnyebben a főváros, a fővonal érinti mindhárom megyeszékhelyet és egyben a Régió legfontosabb közlekedési tengelyében halad.
Az Észak-Alföld régió mindhárom megyéje számos nemzetközi együttműködési megállapodással rendelkezik. A megyei önkormányzatok a határon átnyúló kapcsolatok építésénél egyrészt az Európai Unióhoz való közeledésre, másrészt a volt szocialista országok hasonló szervezeteivel korábban létesített együttműködések felújítására, az új viszonyoknak megfelelő partnerség kialakítására keresik a lehetőséget. Mindhárom megye önkormányzata tagja az Európai Régiók Gyűlésének (ERGY), ahol több bizottság munkájában is részt vesznek. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve Debrecen és Nyíregyháza megyei jogú városok teljes jogú tagjai a Kárpátok Eurorégiónak, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye megfigyelőként vesz részt e szervezet munkájában, viszont tagja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak.
In: Baranyi Béla (szerk. ) Észak-Alföld, 2008 Koncz Gábor: Településállomány, településhálózat, térszerkezeti sajátosságok. ) Észak-Alföld, 2008 Dancs László: Turizmus. ) Észak-Alföld, 2008 Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 611-616. A Magyar Köztársaság Helységnévtára
Kedvező árú, rögzített áras vízszerelés Csemő, akár azonnali kiszállás 06 30 571-2337, minőségi garanciavállalás, precíz munkavégzés. Ha mobil készülékén megérinti az alábbi képet, akkor rögtön tárcsázhat minket! Elektronikus levélcím: Generál kivitelezésben bonyolított vízvezeték szerelés tervezési, megvalósítási és beüzemelési munkálatokon felül éjjel-nappali gyorsszolgálati szolgáltatásokat is kínálunk! Hétvégén is várjuk hívását! Hidrofor Rendszer Kiépítése. Vízvezeték szerelés gyorsszolgálat Csemő Reggeltől estig hívható ügyfélszolgálatunk száma: 06 30 571-2337 Fontos szempontok azzal kapcsolatban, hogy miért minket válasszon vízvezeték szereléshez: A legfontosabb, hogy megbízható vízvezeték szerelők vagyunk, szaktudásunk révén biztos lehet, hogy problémáját a lehető leghatékonyabb módon oldjuk meg! A munkadíjat előre egyeztetjük, és ehhez tartjuk magunkat! Ha probléma merül fel, menet közben tájékoztatjuk. Gyorsan és ha lehet, bontás nélkül végezzük a munkánkat! Tisztaságot hagyunk magunk után, ugyanis tudjuk, hogy mi sem szeretnénk kuplerájt hasonló helyzetben a saját házunkban!
A tartály és szivattyú a védett épületen kívül vagy az épületben kap helyet. Oltóvíztároló medencék Az oltóvíztároló medencéknek számtalan típusa ismert, mint föld feletti, föld alatti, felszíni tárolók. A föld feletti lehet acéllemez vagy vasbeton tartály, a föld alattiak többnyire vasbetonból készülnek, a felszíni medencék általában szívócsonkokkal ellátott fóliával bélelt gödrök, ezekhez beépített szivattyút ritkán alkalmaznak. A felszín feletti tartályokat, ha lemez, ha vasbeton, érdemes hőszigetelt kivitelben készíteni. Hidrofor rendszer kiépítése cu. Az 1. táblázat a kétféle tartály összehasonlítását tartalmazza. A föld feletti tartályok, hozzá kapcsolódó gépházak leglényegesebb pontja az alapozás. A talajmechanikai eredmények ismeretében alkalmazott megfelelő technológia és precíz kivitelezés nélkülözhetetlen a hosszú élettartamhoz. A megfelelő műszaki megoldás megválasztása a gépházak tekintetében is rendkívül fontos. A légcsere kiszámítása, a fűtés gazdaságos és üzembiztos kialakítása, az épületfizikai tulajdonságok megválasztása komoly összhangot és mérnöki megfontolást igényel.
Egy nem megfelelően kiépített átemelő rendszer ugyanis további kellemetlen problémákat és újabb jelentős kiadásokat okozhat. Mi vár még ránk a szivattyú kiválasztás után? Nem elegendő pusztán a megfelelő szivattyút kiválasztanunk. Ha hosszútávon szeretnénk megbízhatóan üzemeltetni azt elengedhetetlen a berendezéshez szükséges megfelelő villamoskábel-méretezés, a körültekintő rögzítés, valamint a megfelelő motorvédelem ill. vízhiány védelem is. Vásárlás előtt érdemes továbbá érdeklődni a választott szivattyú jótállási- és szervizháttérről is. Vásárlóink számára olyan neves gyártók megbízható szivattyúit válogattuk össze, melyekre egyaránt jellemző az egyszerű (akár villamos szerelés nélküli) telepítés, továbbá a korszerű és könnyű üzemeltetés. Hidrofor rendszer kiépítése es. Teljeskörű garancia, országos szervizhálózat, megbízható minőség. A Gépész Webáruházban ezen kívül mindent megtalál, ami a víz-, gáz-, fűtéskiépítéshez jól jöhet: napelemek, felületfűtési- és hűtési rendszerek, gázkazánok, radiátorok, szivattyúk, csőrendszerek, bojlerek és csaptelepek széles választéka!