Augusztus 25-én, csütörtökön az MSZP négypárti, valamint az összes önkormányzati szövetséggel folytatott egyeztetést sürgetett a készülő önkormányzati törvény kapcsán. Az önkormányzati reformok szükségességéről, valamint a Budapestet és az agglomerációt is érintő lehetséges kapcsolódási pontokról tárgyalt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) augusztus 26-án. A gödöllői megbeszélésen Nagy Gábor Tamás, a BÖSZ elnöke beszámolt a szervezet megalakulásáról, felépítéséről és céljairól, hangsúlyozva a kerületek együttműködésének kiemelt szerepét, a hatékony érdekképviselet fontosságát. Az új önkormányzati törvényhez készült kommentárkötet bemutatója | Kúria. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Gémesi György, a MÖSZ elnöke "örömmel fogadta a budapesti kerületek összefogását", és jelezte, hogy céljai közösek: az önkormányzati érdekek megjelenítése és képviselete a kormányzati előkészítés és a döntéshozatal során. A két önkormányzati érdekképviselet egyetértett abban is, hogy az önkormányzati törvény tervezett módosításával összefüggésben körültekintő és összehangolt előkészítő munkára van szükség, amely magában foglalja folyamatos egyeztetést a Magyar Önkormányzatok Szövetségével és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével.
A koronavírus-járvány kezdete óta a kormány számos olyan rendeletet hozott, amely egyes értékelések szerint igazságtalan mértékben sújtotta az önkormányzatok költségvetését. Legutóbb például arról született döntés, hogy a hulladékgazdálkodás teljes rendszere állami irányítás alá kerül, ezzel pedig egy újabb bevételi forrástól estek el az önkormányzatok. A hulladékgazdálkodást érintő rendelet kihirdetésével egy napon született az a döntés is, amely megtiltotta, hogy az önkormányzati közszolgáltatók saját csatornákon keresztül, közvetlenül értékesítsék közszolgáltatásaikat, ami szintén potenciális bevételkiesést eredményezhet. December elején pedig arról határozott a kormány, hogy az önkormányzatok nem emelhetnek semmilyen helyi vagy települési adónemen. Az iparűzési adó kérdése, amely az önkormányzatok egyik legfőbb bevételi forrása, eddig nem dőlt el, de Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kötelezettség teljes elengedését javasolja a kormánynak. Karácsony Gergely főpolgármester már október elején arról beszélt, hogy Budapest csődközeli állapotba került, amelynek elkerüléséhez összesen 30 milliárd forint előre zárolt ráfordítást kell az önkormányzatnak visszavágnia.
Harmadrészt a társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatokat a településeken a jövőben is biztosítani kell. A Mötv. alapján létrehozhatóak-e a társulások járás-, vagy megyehatáron átnyúlóan? A szabad társulás elve alapján a Mötv. fejezete nem korlátozza, hogy önkormányzatok járás- vagy megyehatáron átnyúlóan is társulhassanak. A többcélú kistérségi társulásból történő esetleges kiválásról az érintett képviselő-testületek csak a felülvizsgálat után, vagy azt megelőzően is dönthetnek? A társulási megállapodások törvény által előírt – főleg a szervezeti kereteket érintő – módosulása természetesen azzal is járhat, hogy pl. valamelyik tag ki akar lépni a társulásból. Erre a Mötv. által szabályozott felülvizsgálatot megelőzően is van lehetőség dönteni, melynek során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (Ötv., Tttv., valamint a Ttv. ). A jelenleg hatályos jogszabály (Tttv. 1. § (5) és 4. § (7) bekezdései) hasonlóan a 2013. január 1-jével hatályba lépő Mötv.
A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz – amellyel egyébként számos kormánypárti polgármester is kampányolt a Fidesz mellett, mondván, lám, nem csak ígérgetni tudnak – jelentős, 1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, mindjárt szebb lesz a leányzó fekvése, s - legalábbis papíron - eltűnik a hiány egy jelentős része. Az önkormányzatok élete azonban biztosan megnehezedik. Hajdúdorognak például közel kétszáz millió forintot kell visszaküldenie szeptember végéig, amiből épületfelújítást, barna mezős beruházást, kerékpárút-építést finanszíroznának. Most majd külön-külön kell elkérniük a pénzt a MÁK-tól, s abban sem lehetnek biztosak abban, hogy az átutalás gördülékenyen megy majd.
Lelkipásztori tevékenysége során katolikus lapot alapított, hitoktatást tartott, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket, a betegeket. Jelentős összegeket juttatott jótékony célokra – 1925 karácsonyán például elajándékozta a plébánia élelemkészletének nagy részét és minden pénzét. Plébánosi szolgálata alatt magára vállalta a legnehezebb feladatokat. Káplánjaival a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében dolgozott együtt. Szívesen gyóntatott, másokat megértő hozzáállása a gyóntatószékben érvényesült a legjobban. Mint lelkivezető a mindent legyőző lelkierő kialakítására törekedett, fegyelmezettséget, igazságszeretetet igyekezett vezetettjeiben kialakítani. 1941. január 21-én kapta kézhez a pápai nuncius iratát, miszerint a Szentatya győri püspökké nevezte ki. A február 24-i püspökszentelés, amelyen nemcsak a főpapok és előkelőségek, de a szegény galbácskerti és krinolinkerti hívek is részt vettek, évtizedekig emlékezetes maradt Gyula történetében. Apor Vilmos március 1-jén érkezett Győrbe, másnap megtörtént a hivatalos beiktatás.
Tíz évvel később Baross Gábor telepen egyik idős hívemről megtudtam, hogy fiatal asszonyként ő is ott rejtőzködött a győri püspökvár pincéjében. Mire emlékszik? - kérdeztem tőle. A közel 100 éves néni annyit mondott, hogy a pinceajtóból lehallatszó kiabálásra emlékszik. 2. / Apor Vilmos püspök utolsó szavait feljegyezték: " Még egyszer üdvözlöm papságomat. Legyenek hűek az Egyházhoz! Hirdessék bátran az evangéliumot! Segítsenek romjaiból felépíteni szerencsétlen magyar hazánkat! Vezessék vissza az igaz útra szegény félrevezetett népünket! Felajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de felajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek. Felajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj a magyarokért! Istenem, Atyám, a te kezeidbe ajánlom testemet, lelkemet! Jézus, Mária, Szent József, legyetek énvelem most és halálom óráján!
Valójában úgy érzem, hogy a lelkipásztor-apostolnak szól az utolsó boldogság, a »boldogok, akiket üldöznek és akik szenvednek az igazságért«. Ez a pap boldogsága, az önfeláldozás, az életáldozat és vértanúság" – olvasható Apor Vilmos kéziratos feljegyzéseiben. Szubdiákonussá szentelése előtt ezt írta naplójába: "Életem legfontosabb elhatározása előtt állok és arra készülök. A három magasabb rend, amelyet most fölveszek, mintegy azok a szögek, amelyek Krisztus keresztjére erősítenek egész életemre. Óh, édes és szívlelendő szolgaság, amely által az ember igazzá, szabaddá és szentté lesz! " Apor Vilmost 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni segédpüspök. Működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová az 1911-ben áthelyezett Széchenyi Miklós püspök magával vitte. 1918 nyarán plébánosi kinevezést kapott Gyulára, ahol azelőtt káplánként szolgált. Úgy tartotta, "a lelkipásztor az igazi pap". Szigorú napirenddel élt, szabadidejét tanulásra és önművelésre fordította, önmagával szemben aszketikus fegyelem jellemezte, mások iránt viszont kedvesség és figyelmesség.