És persze miként egy gyilkosságnál általában kiderül, hogy a történetben van szerelem, szenvedély, hatalom, háború, nyomor, kilátástalanság és némi remény, mert az élet valahogy mégsem hagyja megölni magát. GERGYE KRISZTIÁN Szereposztás: Takehiro, a férj - Mihály Péter Masakó, a felesége - Pap Lujza Domján Edit-díjas Tajomaru, a rabló - Varga Balázs m. v. Koldus - Ticz András e. h. Favágó - Baj László Szerzetes - Madák Zsuzsanna A hangfelvételen közreműködő zenészek: Jakobovics Nikolett, Dóra Attila, Máriás Zsolt. Rashômon / A vihar kapujában (1950) - Kritikus Tömeg. Dramaturg: Madák Zsuzsanna Díszlet-jelmez: Zöldy Z. Gergely Világítás: Gibárti Tibor Ügyelő: Szilasi Attila Súgó-rendezőasszisztens: Lengyel Noémi Rendező-koreográfus: Gergye Krisztián Harangozó Gyula-díjas Bemutató: 2018. január 26. Kapcsolódó oldalak: Müller Péter: A VIHAR KAPUJÁBAN - Sajtó (5) Müller Péter: A VIHAR KAPUJÁBAN - Videók (2) Müller Péter: A VIHAR KAPUJÁBAN - Galériák (1)
FANSHOP A vihar kapujában A film összbevétele 46 808 dollár volt (). Filmes berkekben az a legenda járja, hogy ez miatt a film miatt kezdték el hozták létre a legjobb külföldi filmért járó Oscar-díjat. ( ps) Ez az első mozifilm, amelyben a kamerát egyenesen a napba fordították. ( ps) Akira Kurosawa azt állította, hogy a legnagyobb nehézséget a forgatás alatt a meztelen csigák okozták, amik folyamatosan potyogtak a fákról az erdőben játszódó jelenet felvétele során. ( ps) Toshirō Mifune azt az instrukciót kapta, hogy mozogjon úgy, mint egy oroszlán. A vihar kapujában teljes film. ( ps) A Rashomon kapu feliratát a rendező, Akira Kurosawa haláláig az otthonában őrizte. ( ps) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Kurosawa különleges, de akár azt is bátran mondhatom, hogy kimondottan jó szándékú filmes volt, hiszen témáinak középpontjában az emberség állt, s ez a megközelítés alkotta világnézete alapját korai filmjeitől fogva. A vihar kapujában. Az emberség egyetemesnek szánt koncepciója filmtémaként azonban kissé anakronisztikusnak tűnt a '60-as évek végén kialakult zavaros társadalmi helyzetben, amikor újító alkotásokkal jelentkeztek új japán rendezők, és az új generáció sok külföldi filmjét is importálták Japánba. Ebben az időszakban Kurosawa művészetére valamiféle régimódi dologként kezdtek tekinteni, ami elbizonytalanította a rendezőt: úgy tűnt, alkotói válságba került, s bár tanácstalanságát igyekezett feldolgozni a Dodeskaden ( Dodesukaden, 1970) című filmben, nem sikerült megbékélnie; 1971-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsére nem járt sikerrel, s később művészi munkáját is folytatta: 1975-ben a Szovjetunióban leforgatta a Derszu Uzala ( Dersu Uzala, 1974) című eposzt, amellyel felülkerekedett a problémáin, és továbbfejlesztette stílusát.
Nagyon szórakoztató olvasmányok ezek, a finom humor és meglehetősen vaskos, illetlenül fizikális humor, a biztos kézzel adagolt narrátori jelenlét, az utánakutatható konkrét történelmi-irodalmi vonatkozások az univerzalitás mellett – mind szépen megtámogatják egymást, a stílus pedig Gergely Ágnes fordításában domborodik.
Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó! ) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A vihar kapujában - Ericsson Stúdió - Színházak - Theater Online. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz.
"Témáinak középpontjában az emberség állt" Mindezek után ideje kijelentenünk, hogy Kurosawa erősen érdeklődött a nyugati kultúra, s úgy általában a nem-japán témák iránt. Ezen érdeklődése szembeötlő európai irodalmi forrásokból készült adaptációiban – a szerzők közt olyan írók szerepelnek, mint Dosztojevszkij, Gorkij és Shakespeare. "Kurosawa azonban többet akart az európai irodalom intellektuális világnézeténél. A filmet szórakoztató formaként továbbfejlesztette. " Nagy hatással volt rá a hollywoodi filmgyártás, különösen John Ford filmjei. A vihar kapujában film. Amit Ford a westernnel fejezett ki, az Kurosawánál az úgynevezett jidaigeki, vagyis kosztümös filmek formájában jelent meg. Ide sorolhatjuk A hét szamuráj ( Shichinin no samurai, 1954), a Rejtett erőd ( Kakushi toride no san akunin, 1958), A testőr ( Yojinbo, 1961) és a Tsubai Sanjurô (1962) című műveit. A testőr és A hét szamuráj egyébként ihletet adott Sergio Leonénak az Egy maréknyi dollárért ( Per un pugno di dollari, 1964), John Surgesnek pedig A hét mesterlövész ( The Magnificent Seven, 1960) elkészítéséhez; ez is bizonyítéka, hogy Kurosawa alkotásai hatottak az amerikai zsánerfilmek és az európai művészfilm közti kölcsönös megtermékenyítésre.
Aztán rátérnek a bizottsági tagok a második témára, amely a 2008as pekingi nyári olimpiai és paralimpiai játékok állami támogatásának elégséges, illetve – sokak szerint – elégtelen mivolta. Az ellenzék alighanem nagy dobásra készül, helyet foglal az asztal mellett Deutsch-Für Tamás, a Fidesz-kormány egykori ifjúsági és sportminisztere, ez idő szerint Orbán Viktor elnöki kabinetfőnöke is – márpedig a dramaturgia szabályai szerint ha a színpadon ott egy puska, akkor az el is sül. Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója belefog annak kifejtésébe, mennyire kiürült a köztestület pénztára, már a vagyonát éli fel az olimpiai mozgalom honi letéteményese, mert a kormány a részvétellel kapcsolatos feladatokra biztosított 430 milliós támogatást még nem folyósította, jóllehet annak átutalását – a korábbi keserves tapasztalatok birtokában – már 2007. november 20-án levélben kérték Elbert Gábor szakállamtitkártól. Elbert válasza hatásos, csak éppen mintha elsiklana Molnár felvetése felett: "A versenysport területén kiemelendő, hogy az olimpiai felkészülésre sohasem látott volumenű költségvetési forrás áll rendelkezésre a 2008. évben.
A Marvel stúdiója, amely elhozta nekünk a Vasembert, a Thort, az Amerika kapitányt és a Bosszúállókat, most egy új csapatot mutat be. A galaxis őrzői egy akciódús, izgalmas űrkaland, amely kibővíti a Marvel moziuniverzumát az egész világegyetemre. A vakmerő kalandor, Peter Quill egy ádáz kincsvadászat kellős közepén találja magát, miután ellop egy rejtélyes gömböt, amelyet Ronan, az egész univerzumot fenyegető terveket szövő hadúr is meg akar szerezni. Ahhoz, hogy kivédhesse Ronan szűnni nem akaró támadásait, kénytelen szövetséget kötni négy számkivetettel: Mordállyal, a fegyvermániás mosómedvével, Groottal, az emberszerű fával, a veszélyes és titokzatos Gamorával és a bosszú fűtötte pusztítóval, Draxszel. Mikor Quill ráébred, milyen erővel bír a Gömb, és mekkora fenyegetést jelent a kozmoszra nézve, megtesz mindent, hogy felvértezze a társait egy végső, a galaxis sorsát eldöntő küzdelemre.
Itt találod a A galaxis őrzői gyűjtemény több részes film kollekcióját, megtalálod az összes elkészült részét és azokat is amelyek még csak tervben vannak. A filmek adatlapjait megtekintheted ha az adott részre kattintasz. Szuperhős filmsorozat, amely Galaxis Őrei szuperhős csapat kalandjait dolgozza fel, és a Marvel Moziverzum (Marvel Cinematic Universe, MCU) részét képezi. A sorozatban egykori intergalaktikus törvényen kívüliek fognak össze, hogy megvédjék a Galaxist a fenyegetésektől. A csapatot Peter Quill vezeti, melynek tagja többek között Mordály a mosómedve, Drax a pusztító és Groot, egy élő fára emlékeztető lény. Film gyűjtemények
Christian Bale az egész filmben zseniális. Minden gesztusa és mimikája tűpontosan átgondolt, a karaktere pedig remekül van megírva, mert nem a látványos harcjelenetekkel operál, hanem lassú tempóban, az elmére hatva gyengíti el az ellenségét. Gorr emiatt a két összetevő miatt hátborzongató, és kifejezetten izgalmas karakter lett, akit nagyon szívesen néztünk volna még többet. Thort (Chris Hemsworth) a 2019-es Bosszúállók: Végjátékban hagytuk magára, amikor is összeállt a Galaxis Őrzőivel. Akkor a kémia a két külön filmből összeeresztett karakterek között remekül működött, a poénok tényleg viccesek voltak. Azt lehetett hinni, hogy legalább egy film erejéig láthatjuk, ahogy Chris Prat Űrlordja pozícióját féltve mókás szituációkba bonyolódik Thorral, de ez legalább elveszi a figyelmet fájdalmáról. A Szerelem és mennydörgés elején viszont mondhatni rövidre zárták ezt a párosítást, amit pár képkockában azzal magyaráztak meg, hogy Thor mellett a galaxis őrzői inkább csak statisztaként szerepelnek a harcokban, így különválnak útjaik, hogy ők is hasznosak legyenek valahol, ahol nincs ott a mennydörgés istene.
Az őrzők első találkozása - A galaxis őrzői - YouTube
Minden lehetősége megvolt az új Thor-filmnek arra, hogy valami igazán szórakoztató, látványos és eredeti alkotás legyen. A látvány sikerült, a többi része csalódás, végeredményben mégis ajánlani tudjuk. Hogy miért? Látványra az új Thor: Szerelem és mennydörgés egy kifejezetten üdítő megfogalmazása a képregényfilmeknek. A ma divatos, de közben a műfaj előtt fejet hajtó, a nyolcvanas évek stílusát idéző ábrázolás, mind színekben, mind harsányságban előidézi azt a pillanatot, amikor gyerekként a képkockákat olvasgatva a karakterek valóban megelevenedtek. Ilyen szempontból a Marvel egyik legszebb, leglátványosabb alkotása lett a Szerelem és mennydörgés. A film remekül kezd. Bevezeti a film főgonoszát, akinek érthető, átérezhető és megindító háttértörténetet adtak. Christian Bale játssza Gorr karakterét, aki sivár bolygóján minden szenvedést képes elviselni, mert hite szerint mindennek megvan az oka. Majd amikor szembesül azzal, hogy istene kegyetlen és nem csak ő, de egész népe úgy élte le az életét, hogy hajszolt valamit, ami nem létezik, bosszút esküszik az összes isten ellen.
A film egészében nem tudtam megérteni, hogy miért hozták vissza Natalie Portmannel Jane Foster (Jane Fonda? Esetleg Jodie Foster? ) karakterét. Az első két Thor-film még egy olyan érában született, amíg a rendezők nem mertek kísérletezni ebben a műfajban, hanem úgy álltak hozzá a képregényfilmekhez, mintha egy teljesen átlagos, hétköznap délutáni kábeltévére szánt nagyjátékfilmet készítenének. Nem mertek igazán nagyban gondolkodni, valódi stílust és karaktert kialakítani, nem árnyalták a főbb szereplőket, minden nagyon egyszerű volt és sablonos. Az első Thor-filmet Kenneth Branagh rendezte 2011-ben, és bár az író-rendező idén élete első Oscar-díját kapta Belfast című filmje forgatókönyvéért, ebben a moziban egészen ötlettelennek bizonyult. Sajnos a folytatás, a Thor: Sötét világ sem lett jobb, pedig azt a filmet már Alan Taylor rendezte. Már épp kezdtünk lemondani a karakterről, amikor berobban az elmúlt évek egyik legnagyobb találata, Taika Waititi, aki a kétezres évek eleje óta tevékenykedik az iparban, és az elmúlt pár évben, mint író, rendező, producer és színész is tarol.