A színészek mindketten boldog házasságban élnek – nem egymással -, viszont, mivel annak idején együtt jártak a Juilliardra, közel húsz éve barátok, játszottak már házaspárt a képernyőn, és félszavakból is értik egymást. A köztük működő kémia már önmagában garantálná a Jelenetek egy házasságból sikerét, és akkor még egy szót sem szóltunk arról, hogy Ingmar Bergman alapanyagát ezúttal az itthon is nagyon sikeres Terápia izraeli eredetijének, a BeTipul című sorozatnak, illetve A viszonynak az írója, Hagai Levi szűrte át magán (aki egyébként kétszer vált, és bár adaptációról van szó, a legszemélyesebb munkájának tartja a friss sorozatot). A középosztálybeli házasság felbomlásáról szóló eredeti tévésorozat, a Jelenetek egy házasságból 1973-ban debütált Svédországban, és igazi szenzáció lett, sőt, úgy tudni, hogy a bemutatást követő évben a válások száma is drámaian megugrott az országban. Nem is csoda, hogy Hagai Levi, a gyötrelmes, intim, megrázó párbeszédek egyik igazi mestere is közel hat évig tanakodott azon, hogyan találhatna fogást rajta egy lehetséges remake-hez.
Értékelés: 30 szavazatból Az eredeti sorozat által boncolgatott kérdéseket lebilincselő módon újravizsgáló ötrészes miniszéria egy jelenkori amerikai házaspár szemüvegén keresztül elmélkedik a szerelemről, a gyűlöletről, a vágyról, a monogámiáról, a házasságról és a válásról. Mira (Jessica Chastain) egy techcég magabiztos, ambiciózus igazgatója, akit nem elégít ki a házassága, míg férje, az intellektuális és alkalmazkodóképes filozófiaprofesszor, Jonathan (Oscar Isaac) kétségbeesetten igyekszik érintetlenül megőrizni a kapcsolatukat. A Jelenetek egy házasságból mindvégig Jonathan és Mira sokrétű személyiségét tanulmányozza: végső soron mindketten tudják, hogy a házasságukat nem egyetlen esemény vagy hiba dönti romba. Az eredmény egy radikálisan őszinte sorozat, amely a közönség számára betekintést enged két, a gyűlölet és a szeretet érzése között szétszakadó ember magánbeszélgetéseibe. Egyéb epizódok: Stáblista:
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! (2007 augusztusából) Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett äktenskap) 1973-as svéd minisorozat Rendező Ingmar Bergman Producer Lars-Owe Carlberg Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Ingmar Bergman Főszerepben Liv Ullmann Erland Josephson Operatőr Sven Nykvist Vágó Siv Lundgren Jelmeztervező Inger Pehrsson Díszlettervező Björn Thulin Gyártás Gyártó Cinematograph AB Ország Svédország Nyelv svédt + magyar (szinkron) Játékidő 167 perc Tévésorozat: 299 perc Költségvetés $ 150 000 (becsült) [1] Forgalmazás Forgalmazó Cinema 5 Distributing Bemutató 1973. április 11. 1974. szeptember 15. Eredeti adó Sveriges Television Díj(ak) 1 Golden Globe-díj Kronológia Kapcsolódó film Jelenetek a bábuk életéből (1980) További információk IMDb A Jelenetek egy házasságból (Scener ur ett äktenskap) Ingmar Bergman svéd filmdrámája, melyet 1973 -ban mutattak be.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ezen a direktor tovább csavar egyet azáltal, hogy Mirát helyezi a házasságból kilépő, a családját elhagyó lator szerepébe. Teszi mindezt úgy, hogy a viszony bejelentése előtt a feleségről szimpatikus és érzékeny nő képét festi, akin azonban már az első szcénában felfedezhetőek a vívódás jelei. Mira a 21. századi nő (egyik) megtestesülése: egy techcég sikeres alelnökeként ő a család kenyérkeresője, aki szabadon rendelkezhet (és rendelkezik is) a testével, emellett pedig nem fél újra definiálni önmagát, új életet kezdeni. Mivel a nők esetében a karrierista címkét többnyire pejoratív felhangok is kísérik, Levi megpiszkálja a nőkkel kapcsolatos legalapvetőbb prekoncepciót is: Mirának a munkájára mindig, a lányára viszont kevésbé jut ideje, második gyermeke kapcsán pedig az abortusz mellett dönt – bár nem mondja ki, az anyaság nem való mindenkinek, ahogy neki sem. A szerepcserével Levi nemcsak legitimálja alkotását, de új rétegeket is felfed. Jonathan filozófiaprofesszori állása rugalmasabb beosztással jár, így főként ő van otthon Avával, a kislányukkal.
De eddig ez vitte a pálmát! Minden házasulandónak és jelenleg házasnak is érdemes megnézni, sőt az elváltaknak is…milyen hibákat hogy ne kövessenek el. Félelmetes jelenetek vannak benne… SunflowerSz 2022. február 6., 20:10 Csak hallomásból ismerem a könyvet meg az eredeti sorozatot, úgyhogy teljesen vakon mentem elébe ennek a sorozatnak, de mondhatjuk, hogy az alapszituáció nem lepett meg. Ugyan azonosulni nem tudtam a pár problémájával, de akkor is nagyon valóságosnak és nyersnek éreztem az egészet. Ez a sorozat is az a kategória, ami olyan, mint egy érzelmi hullámvasút és rettenetesen párbeszédközpontú. Igazából Mira karaktere és megnyilvánulásai nekem eléggé idegesítőek voltak, konkrétan nála többször éreztem azt, hogy azt sem tudja mi a fenét akar. Nem mondom, hogy Jonathan ártatlan volt, de valahogy ő szimpatikusabb volt már az első pillanattól kezdve. A kapcsolatuk amúgy szerintem inkább a pusztító fajta volt, nem a támogató, segítő fajta, amire inkább szüksége lett volna mindkettőjüknek.
A fajták közötti fenológiai adatokat a Nébih Pölöskei telepén történő, 2018–2019. évi megfigyelések alapján közlöm. A Jolico nagy gyümölcsű, osztrák húsossom-fajta, gyümölcse 24-30 mm hosszú, 13-20 mm széles. Gyümölcstömege 5, 6 g (a vad húsos somok 2 g súlyúak). Cukortartalma 14%, 400-550 ppm C-vitamint tartalmaz, kicsit édesebb a vad somok gyümölcsénél. Bokra növekedési erélye közepes. Érése elhúzódó, többségében szeptemberi. Március 8-14. között kezd virágozni, éréskezdete augusztus 10-12. körül esedékes, és szeptember 12-23. közt lehet szedni az utolsó terméseket. A Kazanlak nagy gyümölcsű, bolgár som. Fajlista : tiszataviokocentrum.hu. Körte alakú gyümölcse akár 35 mm hosszú is lehet. Augusztusban hosszan érnek a bogyói. Íze savanykás, rovarkártevők nem, vagy csak nagyon ritkán károsítják. Termesztésben kis faként nevelhető, teljes magassága 4 m lesz. Mint minden som, szereti a humuszban gazdag, agyagos, kiegyensúlyozott tápanyag- és vízgazdálkodású talajokat. Virágzása március 8-14. között kezdődik, július 18-30-tól augusztus 18-22-ig érik.
Az időjárás viszontagságai azonban késleltették a fák felszedését, így ezek leszállítása már márciusra tolódott, az elültetésük pedig április elején és közepén zajlott. Pályázat útján összesen hatszáz facsemete került elültetésre, ám Sihelnik József hozzáfűzte, hogy a december elején Topolya község önkormányzata által szervezett faültetési akcióban kimaradt kocsányostölgy-csemeték is helyet kaptak ezeken a parcellákon. A tél folyamán jelentős volt a vadak által okozott kár, főleg a tölgycsemeték esetében, így, mondhatni, kapóra jöttek a kocsányos tölgyek. Nemcsak fákat, hanem cserjéket is ültettek az akció keretén belül, mint például fekete bodza, csíkos kecskerágó, vadrózsa, fagyal, veresgyűrű som, valamint tervben van még közönséges mogyoró ültetése is. Ez azt jelenti, hogy végül több mint hétszáz fa és cserje került a talajba, amelyek mind őshonos fajok példányai. Őshonos magyar fake. A növények fejlődése beindult, és a további fejlődés érdekében az egyesület tagjai szükség szerint végzik a fák és cserjék öntözését, melyek idővel olyan fajokat fognak majd magukhoz vonzani, amelyek kötődtek és kötődnek az őshonos fajokhoz.
Maga a fásítási akció még az elmúlt év végén megkezdődött. Mivel a pályázati eljárás időigényes volt, és a facsemeték beszerzése sem volt teljesen zökkenőmentes, így ezt az akciót csupán április végén sikerült teljes egészében befejezni. – Mivel nem volt meghatározva a pályázatban, hogy milyen fafajokat kapunk, így éltünk azzal a lehetőséggel, hogy őshonos fafajokat kértünk, amivel a pályázat kiírói teljes mértékben egyetértettek, és maximálisan mindent megtettek annak érdekében, hogy ezen igényeinknek eleget tegyenek. A nagyobbik parcellán még az elmúlt év végén elkezdődött a fák telepítése. Pusztuló lucfenyvesek helyére őshonos fák | Erdő-Mező. Kocsányos tölgyek, fehérnyár-csemeték, illetve nagylevelű hárs és ezüst hárs került a talajba. A kisebbik parcellára keskenylevelű kőrisek érkeztek, de mennyiségben nem lett volna elég ahhoz, hogy beültessük a területet, ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk azokat a facsemetéket, amelyeket nehezebb volt beszerezni. Száz darab kislevelű hársat és feketenyár-csemetéket terveztünk még erre a parcellára, ám a fekete nyarat, ami vidékünkön őshonos, sajnos már szinte lehetetlen beszerezni, így ezek a csemeték Hollandiából érkeztek.
Utánuk már csak a gyephavasban és a sziklás csúcsokban gyönyörködhetünk. Aszalós Réka / Ökológiai Kutatóközpont Nosztalgia és gazdasági célok Trianonnal hazánk a hegyeivel együtt elvesztette őshonos, természetes fenyőerdei nagy részét is, ezért több hullámban nagyszabású fenyvesítés indult. A fenyők, főleg a luc jó minőségű, hosszú és egyenes fája nélkülözhetetlen gazdasági szempontból, de közrejátszott egyfajta nosztalgia is a Kárpátok iránt. A telepítések elsősorban a középhegységeket érintették, majd az '50-es évektől igyekeztek kihasználni egyes fajok tág tűrőképességét: sok helyen ültettek fekete- és erdei fenyőt kifejezetten a homokos talaj megkötésére és a dolomitkopárok erdősítése céljából. Őshonos magyar far cry. Persze nem "csak úgy", az erdőgazdálkodás részeként ezeket is rendre letermelték. A siker megítélése nézőpont kérdése, de a fák bírták többé-kevésbé bírták, mígnem a klímaváltozás elkezdte sorjázni annak gyakorlati bizonyítékait, hogy ezek a fajok nem ide valók. Számukra eljött a vég Az egykorú, telepített fenyőerdők amúgy sem ellenállóak, a gyakoribbá és hosszabbá váló aszályok még inkább gyengítették az erdők immunrendszerét.
Az értékmentés Perbetén már elkezdődött egy néprajzi gyűjteménnyel, a Perbetei Életmesékkel, az értéktárral, a faluról szóló könyvekkel, a korabeli fotók összegyűjtésével. 2021-ben természeti örökségük egy szeletére, a gyümölcstermesztésre került sor. "Reményeink szerint, az értékmentés folytatódhat, megalapozva ezzel Perbete,, zöld irányvonalát". A terményeket, néhány év múlva az őshonos gyümölcsöket is, a "Perbetei Református Egyház" védjeggyel ellátva fogjuk értékesíteni, ezzel is öregbítve településünk hírnevét. Meddig vehetünk még magyar karácsonyfát? - Haszon. Hajtson hát e föld új sarjat, őshonos gyümölcsfát. Türelemre és fegyelemre nevelik a közösséget az elültetett csemeték. Kicsit olyan a fa is, a kert is, mint a lélek, ha nem gondozzuk, elvadul. Isten úgy figyel minket, ahogy a gyümölcsfáinkkal szemezünk, ha eljött a számadás ideje: "Legyetek jó fák és teremjetek jó gyümölcsöt! Jó ilyen várakozással a szívünkben élni! "– tájékoztatta portálunkat Erdélyi Zoltán református lelkész. Miriák Ferenc/Felvidé
A luc- és a vörösfenyő kedveli a magasabb hegységek klímáját, elviseli a kemény fagyokat. Az erdei fenyő pedig ugyanúgy megél a fagyos Szibériában, mint a magyar Alföld száraz, homokos területein.
Több sárga gyümölcsű fajta ismert, de jelenleg a termesztésben a Lutea található meg. A fajták között kitűnik a sárga színe mellett a koraiságával és a hihetetlenül jó ízével. Talán a legédesebb som a termesztésben lévő fajták közül! Dekoratív a termés, más piros fajták mellé dísznek is tehető. Gyümölcsmérete kisebb, mint a Jolico és a Kazanlak, de a vad fajtáknál jóval nagyobb. Fánkénti hozama is a legjobbak közé sorolja. Virágzás kezdete március 11-12., éréskezdete július 22-24., szedése augusztus 20-26. közt zárulhat. A Pancharevo nagy méretű, hosszúkás hordó alakú, igen jó ízű, piros termésű bolgár som. Még nem elég ismert, de a jövő egyik nagy fajtája lehet. Kései virágzású, nagy termésbiztonságú, és segíthet a vele egy időben érő Kazanlak megporzásában. Őshonos magyar fák fak and igf ir. Virágzás kezdete március 16-17., érése pedig július10-12., körül kezdődik és szeptember 12-23-ig tart. Ugyancsak bolgár fajta a Shan: későn virágzik, megbízható, kis növekedési erélyű ("féltörpe") som. Nagy, vagy igen nagy, hordó, majdnem gömb alakú termései vannak.