Kiindulópont: Vinye A túra hossza: 17 km Nehézségi szint: közepes A Cuha-völgy a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Ez nem is véletlen, hiszen nem nehéz terep, könnyedén bejárható és emellett gyönyörű is. Ha Zircen járunk érdemes egy kicsit errefelé is elkalandozni. A tanösvény részét képezi a az erdei tanterem, ahol a megtapasztalt élmények megvitatására is alkalom nyílik. A tanösvény egész évben ingyenesen látogatható. Cuha-völgyi Tanösvény A Porva-Csesznek és Vinye között elterülő, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a kalandos vonalon, három alagúton és két völgyhídon is áthaladó, a Cuha-patak mentén közlekedő milleniumi vasúttal is meg lehet közelíteni. A Cuha-völgyi vasút egyébként Magyarország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását. Emellett a technika és a természet harmóniáját is szépen példázza. Bakonyi túrák III. A Cuha-völgyi Tanösvény - Bakonycentrum. Milleniumi Vasút Vinyéről a P-sáv jelzésen indulunk, az Esterházy-család néhai fűrészüzeme mellett, majd rátérünk a Cuha-völgye Tanösvényre és itt folytatjuk utunkat, hamarosan elérjük a Kőpince-barlangot.. A barlang a híres bakonyi betyár Savanyó Jóska tanyája volt.
Az emelkedő nem tartogat különösebb izgalmakat. Villanyvezeték alá szegődünk, és sűrű, marasztaló bozót kísér mindkét oldalon - nyáron itt jól jön a hosszúnadrág a derékig érő csalán miatt. Mit nekünk ez a közel 8 kilométeres táv, 2-3 óra alatt lazán legyalogoljuk. Gondoltuk akkor, de aztán, ahogy egyre beljebb jutottunk a völgybe, változott az előfeltevésünk. Már az elején ízelítőt kaptunk abból, milyen az, amikor vállig ér az aljnövényzet és derékig a csalán, a fülünkbe pedig ezernyi zümmögő kis légy ad koncertet, de sem ezt, sem azt nem bántuk különösebben, hiszen ezért jöttünk, a dzsungelfílingért. Meg is kaptuk. Cuha völgy turf pmu. Ami viszont ezután várt ránk a völgyben, az minden addigi természetélményünket felülírta. A völgytalp ugyanis néhány száz méter után kiszélesedett, és elkezdett a kidőlt fák miatt nehezedni a terep. Erre rátett még egy lapáttal, hogy néhol nem csupán egymásra dőlt faóriások kusza halmaza hevert a lábunk előtt, hanem leomlott, mohás sziklatömböket is kellett kerülgetni. A túrázás sava-borsát, a gyönyörű őserdei környezeten kívül, itt az adja, hogy méterenként minden lépésünket jól meg kell fontolni.
E vörös színű málladékot később keményebb kőzetek fedték be, megóvva ezzel a lepusztulástól, elszállítódástól. A Bakony északi és déli oldalán (pl. Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Iharkút, Halimba, Szőc, Nyirád, Kislőd stb. ) felgyűlt lencséket a 20. A másik, nem kevésbé vadregényes Cuha-szurdok. század közepétől kezdték fejteni - a bányászat volumenét jellemzi, hogy a '80-as években Magyarország a világ 8. legnagyobb bauxitkitermelője volt. A bauxitból Ajkán (illetve Almásfüzitőn és Mosonmagyaróváron) készítették az alumíniumgyártás alapanyagát, a timföldet. Az alumíniumot előállító, hatalmas energiaigényű várpalotai (inotai) kohót a közeli szénbánya termékét égető, 1951 óta Várpalotához tartozó Inotán lévő hőerőmű látta el elektromossággal. Ötvözőfémként a trópusi kúpkarszt mélyedéseiben felhalmozódott úrkúti mangánércet használták. A termelési lánc "tetőpontján" pedig a székesfehérvári fémipar késztermékgyártása állt - az egyetlen elem, amely nem ment tönkre a 2000-es évek közepén, bár mivel a gazdaságtalan kitermelés majdnem teljesen megszűnt, a székesfehérvári kapacitásokat már külföldi nyersanyag szolgálja ki.
A túloldalon kis tisztáson pihenő áll (Pakuts-pihenő). Már a S+ jelzést tapossuk, ami a túra újabb, hangulatos, sajátos terepére kalauzol. A lomboserdőt egyszersmind fenyves váltja fel, cipőnk előtt porfelhőt ver a homok. A Fenyőfői-ősfenyves szélén cirkálunk - jelenlétét tekintve valóban ősi erdőben, hiszen a társulás a kb. 12 000 évvel ezelőtt véget ért jégkorszakot követő, a mainál jóval hűvösebb klímájú korszak maradványa. A humuszban szegény homokos talajon nem tudott teret hódítani a lomboserdő, így az erdeifenyves reliktumként mutat pillanatképet a letűnt időkről. Csapadékigényét az Atlanti-óceán felől érkező, a Bakony lejtőinek ütközve kifakadó légtömegek biztosítják. Érdekesség, hogy a korabeli források nem igazolják a társulás folytonosságát: a középkorban csaknem kipusztulhatott (valószínűleg a kitermelés hatására), és a maradvány magjaival telepíthették újra a 19. század elején, hogy megkössék a szél által gyakran felkorbácsolt homokot. Cuha-völgye – HÓD – Honismereti Túraegylet. Részben pedig Ausztriából hozattak csemetéket az újratelepítéshez (ennyiben tehát szó sincs érintetlen őserdőről, ráadásul a központi részén kívül ma is folyik az erdőgazdálkodás).
(MTI) – Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió Tanácsa ítéli oda egy évnyi időtartamra. A kezdeményezés 1983-ban Európa kulturális városa néven indult, Melina Mercouri színésznő, akkori görög kulturális miniszter javaslatára, az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben. 1999 óta a program Európa Kulturális Fővárosa (EKF) néven folytatódik. 2009-től évente két település, egy az Európai Unió régi, egy pedig új tagállamából együtt nyeri el a címet, s lehetőség van egy harmadik – unión kívüli ország – egy városának bekapcsolódására is. Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa - artportal.hu. 2010-ben Essen és Isztambul mellett Pécs nyerte el a megtisztelő címet. A Sajtóadatbank összeállítása Pécs Európa kulturális fővárosává válásának fontosabb állomásairól: 2004. október 7. – A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki az EKF cím elnyerésére, amelyre 11 város – Budapest, Pécs, Debrecen, Győr, Eger, Veszprém, Miskolc, Kaposvár, Kecskemét, Sopron és Székesfehérvár – jelentkezett. 2005. október 19. – A zsűri döntése alapján a kormány A határtalan város című pályázattal kandidáló Pécset javasolta Európa kulturális fővárosának.
A baranyai megyeszékhely nagy lehetőséget saját és Magyarország értékeinek bemutatására A kultúrát szeretné a kapcsolatteremtés eszközének használni országok és emberek között Pécs, amely Európa egyik idei kulturális fővárosaként kapott nagy lehetőséget saját és Magyarország értékeinek bemutatására. Videó: Linz átadta Pécsnek a kulturális fővárosi stafétát A baranyai megyeszékhely még 2005-ben, A határtalan város című pályázatával győzött a címre kandidáló hazai városok versenyében, s egy évvel később az Európai Unió is megerősítette, hogy 2010-ben Pécs Essennel és Isztambullal közösen lehet Európa Kulturális Fővárosa. Címek, díjak, elismerések | Városunk Pécs. A pályázatírók szerint Pécs történelmi, kulturális, művészeti és tudományos hagyományainak köszönhetően már régóta az ország egyik legizgalmasabb városa, speciális geopolitikai helyzetéből adódóan és a rendezvénysorozatnak köszönhetően pedig egy nemzetközi kulturális régió, a Déli Kulturális Övezet központja lehet. Budapest dominanciáját akarja ellensúlyozni A 157 ezer lelket számláló Pécs, mely gazdasági fejlődését a két évszázados, ám a kétezres évek elejére megszűnt mecseki bányászatnak köszönheti, immár kulturális adottságaira építve, nemzetállami határokon átívelő kapcsolatrendszerében bízva igyekszik megtalálni helyét, s a művészet közös nyelvét használva országokat és embereket szeretne közelebb hozni egymáshoz.
Elkezdődik a "Várj míg fel kel majd a nap" dal, ezalatt a színpad megtelik, Pécshez kötődő művészekkel, személyiségekkel, a színpadon maradó nemzetiségi zenészekkel. Demjén Ferenc Kandech Evelin Balikó Tamás Lang Györgyi Kováts Kolos + a Kosárlabdások
A mintegy 8000 nm-es épület felépítése a teljes Balokány városrész megújulását, Pécs történelmi belvárosának délkeleti irányú kiterjesztését, ezáltal pedig új társadalmi-gazdasági tevékenységek megjelenését eredményezi. A projekt minőségi változást eredményez a város idegenforgalmában (nemzetközi konferenciaturizmus), illetve hiánypótló jelleggel hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem kutatási- és képzési potenciáljának erősödéséhez, megteremti az egyetemre alapozott nagy nemzetközi rendezvények infrastrukturális hátterét. A központ létesítésének becsült költsége 7, 9 milliárd forint. Pécs kulturális főváros 2010 qui me suit. A zöldmezős beruházás formájában megvalósuló fejlesztés, a "Dél-Dunántúli Tudásközpont" információs központ és integrált könyvtár megépítése eredményeként felépül a Dél-Dunántúli Régió legmodernebb, integrált megyei-városi könyvtára, amely tervezett regionális funkciójánál fogva a könyvtári szolgáltatások regionális szervezésének országos mintájaként fog funkcionálni. Az oktatási–kulturális–művelődési funkciókat biztosító új intézmény a tudásalapú társadalom megteremtésének egyik legfontosabb beruházása lesz a régióban 2007-2013 között, amely felzárkóztatási-, versenyképesség növelési funkciójával túlmutat a 2010-es kulturális évad rendezvényein.
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Története Szerkesztés Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985 -ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált. 1990 -ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva. Pécs kulturális főváros 2010 tabela fipe. 1999 -ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000 -ben kivételesen kilenc fővárost választottak.