A Négy Nemes Igazság elsőszámú megcélzottja a szenvedés – erről szól, ezt boncolgatja. De mit is jelent az a szó, hogy szenvedni? Honnan származik ez az érzés? Vagy miként lehet véget vetni neki? Mindezekre megtalálod a választ Buddha tanításában. 1. Mely a buddhizmus négy nemes igazsága?. nemes igazság: "Az élet nem más, mint szenvedés. " – Az a tény, hogy élsz, szenvedéssel jár. Ez pedig nem csak abból adódik, hogy az emberi lény nem tökéletes, hanem abból is, hogy maga a világ, amelyben élünk, messze áll a tökéletességtől. Létünk során egyaránt meg kell tanulnunk elviselni a fizikai szenvedést – betegségeket, fájdalmat, sebeket, fáradtságot, öregséget és végül a halált, és a pszichikai szenvedést is – szomorúságot, félelmet, frusztrációt, csalódást, depressziót. Még akkor is, ha a szenvedések mellett az élet sok jót is tartogat számunkra – boldogságot, örömet, megkönnyebbülést, az élet csak tökéletlen marad, hiszen a dolgok, lények, melyek körülvesznek, mind múlandók. Ez pedig, hogy világunkban semmi sem halhatatlan, azt jelenti, semmi sem örök az életünkben sem, így az sem lesz velünk mindig, ami/aki boldoggá tett minket.
A dukkha-nak is sokkal tágabb jelentése van, amely a tökéletlenséggel, az állandósággal, a diszharmóniával és a lényegtelenséggel kapcsolatos elégedetlenség és csalódottság minden formáját magában foglalja. Amikor a dukkha nemes igazságáról beszélünk, ezért az emberi szenvedés minden aspektusáról beszélünk. Ez az első nemes igazság, és különösen a dukkha "szenvedés" általi fordítása elnyerte a buddhizmus hírnevét a pesszimizmus terén, miközben azt lehet mondani, hogy Buddha üzenete alapvetően optimista: gyakorlatilag azt mondja nekünk, hogy felszabadíthatjuk magunkat. ennek az elégedetlenségnek. Az optimizmus és a pesszimizmus ezen megkülönböztetésén túl a buddhizmus mindenekelőtt pragmatikus és reális: ezzel az első nemes igazsággal arra hív fel bennünket, hogy nézzük a dolgokat úgy, ahogy vannak, és ne fedjék el a szenvedést, mint a mi belső részünket feltételes lét. A második Nemes Igazság megtanítja nekünk a szenvedés eredetét, vagy inkább annak okát. Ez az ok önző kapzsiság, az a vágy vagy "szomjúság" (tanha), amelyet minden ember magában hordoz.
Ezek a szempontok: Tökéletes látomás, amely a létezés természetének végső megértése, amely Buddhának ébredéskor volt, és amelyre tapasztalataink szerint már "bepillanthatunk". A tökéletes érzelem, amely lényünk minden aspektusának, vagyis észünk és érzelmeink teljes egyesítése Tökéletes beszéd, amely az igazi, jóindulatú, hasznos és harmonikus kommunikáció ideálja Tökéletes cselekvés, amely a test, a beszéd és az elme minden cselekedetének etikája Tökéletes megélhetés, amely a megélhetésünk biztosításán keresztül képviseli szellemi jövőképünk kifejeződését A tökéletes erőfeszítés, amely a kedvezőtlen mentális állapotok megelőzése és felszámolása, valamint a kedvező mentális állapotok kialakulása és fenntartása. a tökéletes tudatosság, ami a meditáció gyakorlata egyre alaposabb Tökéletes szamádhi, vagy a legmagasabb tudatosság, amely megfelel az ébredés állapotának Buddha és a későbbi hagyomány más leírást is adott a szenvedésből való kivezetés útjáról. Említsük meg különösen a hármas utat (etika, meditáció és bölcsesség), az ébredés hét tényezőjét, a bodhiszattva tökéletességét.
A Buddha képes volt meglátni, miképpen jelentkezik a lények életében az elégedetlenség, a gyötrelmek, a fájdalmak; azaz: a szenvedés. Érzékelte a reinkarnációk szüntelen láncolatát, melyen át az öregség, betegség és halál kínjait újra és újra átélve a lények hol alacsonyabb, hol magasabb létformákba (úgynevezett "birodalmakba", azaz pl. emberi létformába, állati létformába, isteni létformába, stb. ) vándorolnak, nem tudván szabadulni átmeneti örömeik vonzerejétől, s az elmúlás okozta gyötrelmeik súlyától. 2. Második Nemes Igazság: A szenvedés oka a vágyakozás. A Buddha az elme folyamatait ismerve meglátta, hogyan működik a lényekben a tudatlanság, a megtévesztettség, amely azután vágyakozást okoz, a vágyakozás pedig - a vágy tárgyainak megszűnésével, elpusztulásával, elmúlásával - elégedetlenséget, gyötrelmeket, fájdalmakat, azaz szenvedést okoz. 3. Harmadik Nemes Igazság: Lehetséges a szabadulás a szenvedéstől. A Buddha nemcsak felismerte a szenvedést, mely az élet általános jellemzője, és nemcsak annak okára ébredt rá, hanem - a Harmadik Nemes Igazsággal - arra is felhívta a figyelmet, hogy létezik szabadulás, azaz elvágható a szüntelen reinkarnációs lánc, mely a vágyakozás következménye.
Tehát a szomjúság nem a dukkha kiváltó oka, de ez a "legkézzelfoghatóbb és azonnali ok. " A szomjúság az anyagokhoz és a benyomásokhoz ( dhamma-tanhā) való kötődésre utal, amelyek újraélesztést és újjá válást eredményezhetnek ( ponobhavikā). Buddha a következő elemzést adta Ratthapāla számára: "A világ igénytelen és mohón vágyik; a "szomjúság" ( tanhādāso) rabszolgája ". A szomjúság és a tudatlanság teremti meg a gonosz három gyökerét: kéj, gyűlölet és tévedés; minden olyan cselekmény (a beszéd, a test vagy szellem), jó vagy rossz, termel pozitív vagy negatív gyümölcsök (szanszkrit फल phala) annak szerző. A harmadik nemes igazság: Nirodha A harmadik nemes igazság a szenvedés megszüntetésére vagy "kihalására" (nirodha) vonatkozik. Ezek a szenvedések valóságosak, és soha nem szűnnek meg minket kínozni, kötelesek vagyunk elgondolkodni ezen szenvedések eredetén. Amint az eredetek megismerhetők, az okok ellen cselekszünk, hogy felszámoljuk őket, amíg el nem érjük a "végső felszabadulást" (निर्वाण nirvāṇa).
Legfeljebb öt és fél méter szárnyfesztávolsággal ezek a repülő róka "megabattok" félelmetesnek tűnhetnek - de ne aggódj, csak gyümölcsöt esznek. Flickr Az óriási aranykoronás repülő róka a bolygó legnagyobb denevere. Az embernagyságú denevérek barangolása az égen valóban lidérces. Szerencsénkre a világ legnagyobb denevere a füge és más gyümölcsök vegán étrendjénél marad fenn. Mindazonáltal az óriási aranykoronás repülő rókaméretet valóban meg kell nézni - és ezekről a megabattokról szóló vírusképek puszta hitetlenségbe sokkolták a közösségi média felhasználóit. A Fülöp-szigetek dzsungeleiben endemikus, ez a hatalmas megabattfaj a legnagyobb denevér a világon, szárnyfesztávolsága legfeljebb öt és fél méter, és telepei akár 10 000 tagot számlálhatnak. Reddit Nekünk, embereknek, szerencsére ez a hatalmas denevérfaj növényevő, és életében fügére és gyümölcsre támaszkodik. Ironikus módon ezek a denevérek meglehetősen ártalmatlanok és nem jelentenek valós veszélyt ránk - de az emberi orvvadászat és az erdőirtás közvetlenül veszélyeztetik a faj.
"Ez a valaha feljegyzett legnagyobb hullám, amelyet szemtanúk is láttak" – mondta a Live Science-nek Hermann Fritz, a Georgia Institute of Technology környezetmérnöki professzora, akinek szakterületei közé tartozik a cunamik és a hurrikánok vizsgálata. "Valószínűleg előfordultak nagyobb hullámok a Föld történetében, amire geológiai lelőhelyekből lehet következtetni" – mondta a szakember. A természeti csapás öt halálos áldozatot is követelt, ugyanakkor többen is voltak, akik csodával határos módon megúszták a találkozást a világ legnagyobb hullámával. A hatalmas erejű cunami több száz méteres magasságig tarolta le a fákat a környező hegyeken. Az elvonulása után három hétbe telt, mire a helyszínt elég biztonságosnak találták a kutatók ahhoz, hogy felmérhessék. További rekordot döntő hullámok 2020. október 29-én António Laureano portugál szörfös döntötte meg a valaha volt legmagasabb hullám rekordját, amikor meglovagolt egy 30, 9 méter magas hullámot Nazaréban, egy nyugat-portugáliai városban.
Böngészőjéből szabadon törölheti a cookie-kat, módosíthatja azok beállításait. Értem. Legné... (Nem mindegyikre a chamomilla, noha általában azt ajánlják - helytelenül) Ajánlom még ezt is: 2007. 22:26 2.