Leírás A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje, a sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. Szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették. Szerepel a romániai műemlékek jegyzékében. A Házsongárd nevet már korábban is használták a területre, eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölték így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A név első írásos említése 1373-ból maradt fenn: az Harsongardbely zeolek Myveltetesereis eo. k. legien gongiok Ne pwztullianak ely. A Házsongárd szó temetővel együtt történő említésére az első dokumentum 1834-ből kelt. A szakirodalom a nevet német eredetűnek tartja, de az nem tisztázott, hogy a Haselgarten (mogyoróskert) vagy Hasengarten (nyúlkert) erdélyi szász változatából származik. Az is felmerült, hogy az egyik nagyobb birtok gazdájáról, Hasinschart kolozsvári szász polgárról nevezték el. Házsongárdi temető (Kolozsvár), Erdély / Románia - Explore Carpathia. Herepei János szerint a név összetett szó, ami a hárs + bongárd (szász nyelven gyümölcsöskert) tagokból áll.
Illusztrátorok: Benedek István Kiadó: Apáczai Csere János Baráti Társaság Kiadás éve: 1994 Kiadás helye: Kolozsvár Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 152 + térkép Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 00cm, Magasság: 16. 50cm Kategória:
A még 1885-ben megkezdődött temetőrendezési kísérletek többnyire balul ütöttek ki, inkább a régi kövek és a hagyományos összhang pusztítását, mint a műemlékjelleg megőrzését szolgálták. 1938-ban László Dezső, Bíró Sándor és Jancsó Béla vezetésével 60 kolozsvári ifjú összeírta a sírokat, Kelemen Lajos, Benczédi Pál és Puskás Lajos segítségével megfejtette a feliratokat, és a listát közzétette az Ellenzék, Keleti Újság és a Patria hasábjain. Az új temetőben az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temető megnyitása. A 16–17. század legtipikusabb sírkőfajtája az úgynevezett ereszes kő, valamint a koporsó alakú tumba, amelyet még a 18. században is használnak. Szép latin feliratos ereszes köve maradt fenn Kovásznai Péternek (1673), II. Kolozsvár házsongárdi temető térképe országok. Rákóczi György híres udvari papjának-püspökének, aránylag ép még a tumbája a Szathmári Pap család néhány tagjának, valamint Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspöknek (1753). A reformkorral kezdődően divatba jött a temetőkultusz.
A temetőben fellelhető híres sírokról több interaktív térkép is keszült, segítve a tájékozódást. Forrás A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája: zsongárdi_temető_nevezetes_halottainak_listája Gaal György 1997 Tört kövön és porlandó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Stúdium, Kolozsvár. Herepei János 2004 Kolozsvár történeti helyrajza. Művelődés, Kolozsvár, 628–669. Kelemen Lajos 1982 Művészettörténeti tanulmányok II. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Kohn Hillel – Zsakó Gyula 1911 A kolozsvári házsongárdi temető sírkövei, 1700-ig. Kolozsvár házsongárdi temető térképe orszagokkal. Erdélyi Múzeum. (5–) Lászlóffy Aladár – Kántor László 1989 Házsongárd. Helikon, Budapest. Lászlóffy Aladár 2012 Házsongárd. Fényképezte: Kántor László. (Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. ) Balogh Edgár (főszerk. ) 1991 Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Indoklás A 430 éves Házsongárdi temető hűen tükrözi Erdély, Kolozsvár és Európa történelmét, azt a történelmet, amelynek mindannyian részesei vagyunk.
században neve összeforrt a temetővel. A temető megnyitásától fogva a városi tanács felügyelete alá tartozik, s felekezeti különbség nélkül temetik ide a halottakat. Csak a lutheránusoknak van – a főkaputól jobbra eső – külön sírkertjük, melyet 1739-ben egy katonatiszt ajándékozott az egyházközségnek. A keleti szélen a XIX. században kialakult egy izraelita temető is, ez már évtizedek óta le van zárva. A köztemető történelmi része a főutaktól elválasztott parcellákra van osztva, ezeket római számok és betűk jelölik. A Házsongárdi temető 2004-től az országos műemlék-jegyzékben is szerepel. Jelentőségét több szempont is indokolja. Még mindig található benne néhány nagyon régi sírkő. Ezeknek két típusa volt elterjedve. Kolozsvár házsongárdi temető térképe nagyban. Egyik a hasáb alakú, egyik oldalán ereszesen bemélyített fejkő, az eresz alá rendszerint mesterségjelvényt, címert, gyermek-alakokat véstek ki, majd következett a magyar, német vagy latin felirat néhány életrajzi adattal. A módosabb vagy tanult embereknek gyakran koporsó alakú fedkövet (tumbát) készítettek, ennek két menedékes oldalára került a felirat, néha az egyik oldalon a férj latin nyelvű, verses szövege, a másikon a feleség magyar nyelvű sorai.
A temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, azaz a százférfiak és a tizenkét esküdt együttes ülése, a pestisjárvány kezdetén. A Házsongárdi temető térképe - Gaal György - Régikönyvek webáruház. Erre a célra a Torda utcai kiskaputól délre eső városi dinnyeföldet jelölték ki (maihoz közeli nyelven): "Látván Istennek ostorát a halálozások naponként való gyarapodását és a temetőhelyek alkalmatlan voltát a sok benne fekvő testek miatt, mely szerint ahol sírt ásnak mindenütt eleven testre találnak együtt a felső tanáccsal elhatározták, hogy a Tordai utcai Kis ajtón kívül való földben, ahol mostan a dinnyét vetették, egy jó és tágas darab földet szakasszanak temető helynek ahová mind szegény és gazdag személyválogatás nélkül temetkezzék, mely helyet jó örökös sövénnyel befonjanak. " A járvány miatt az eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányba, a domboldalra terjeszkedett tovább. Kezdettől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett.
> Térkép > Házsongárdi temető térkép Teljes nézet Leírás "Lehet és kell is építkézni abból a szellemből, amelyet a Házsongárdi temetőben nyugvó magyarok hagytak hátra. Házsongárd tanítása nem a reménytelenséget sugározza, hanem a reményt, a hit erejét, az élet erejét. " Orbán Viktor (Elhangzott Tőkés István temetésén, 2016. január 15-én)
Ha az örökhagyó szülei már nem élnek vagy más okból nem örökölnek, akkor az örökhagyó testvérei vagy a kiesett testvér leszármazói lesznek az örökösök. Amennyiben a fent felsorolt rokonok egyike sem örököl, úgy a távolabbi leszármazók kapják meg a hagyatékot. Ha távoli rokonok sincsenek, az állam örököl. Igen jár, ezt úgy lehet kiküszöbölni, ha az általa méltónak ítélt személynek ajándékozza, családon belül adómentes is. Nem; eleteben ugy rendelkezik, oszt-szoroz, ahogy neki tetszik; eltapsolhatja az utolso pesoig; mivel nincs egyenesagi leszarmazottja, ill. tulelo hazastarsa; akar a pityipalkora is hagyhatja a vagyonat; a testver mar oldalag, nincs koteles resz! További ajánlott fórumok: Eltartási szerződés kötés esetén, van-e az egyetlen örökösnek valami joga /köteles része/ a szülők ingatlanában? Közcélú munka esetén bármilyen beosztást köteles vagyok elfogadni? Lehet gyógyszertárak közötti árkülönbség vényköteles gyógyszerek esetén? A munkáltatónak kötelessége minimálbér esetén figyelembe venni az iskolai végzettséget?
Az más kérdés, hogy ezt a halála után a családtagok megtámadhatják. Ptk. 661. §553 Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. (1959. évi IV törvény) Így a testvérnek nem jár kötelesrész. A kötelesrész a gyerekrész fele, tehát ha pl. végrendeleti öröklés van, akkor Úgy tudom most is van köteles rész, de eddig a fele volt annak amit örökölhetett volna, most viszont csak az egyharmada! Itt azt írják mivel nincs gyerek és szülő se az oldalági rokon a testvér az örökös A törvényes öröklés általános rendje: A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő arányban örököl. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből /pl. meghal/, helyette az ő gyermekei örökölnek. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, a házastársa örökli az egész hagyatékot. Ha sem leszármazója, sem házastársa nem volt az elhunytnak, akkor a szülei örökölnek.
A köteles részre jogosultságnak az a feltétele, hogy a hagyaték megnyílásakor a jogosult az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában törvényes örökös legyen. A köteles rész iránti igény a hagyaték megnyíltával keletkezik, és ezt a jogosultaknak kell a köteles rész kielégítéséért felelős személyekkel szemben érvényesíteniük. Köteles részre jogosultak Köteles rész az örökhagyó leszármazóját (gyermekét), házastársát, továbbá szülőjét illeti meg. Leszármazó alatt nemcsak a vér szerinti gyermek értendő, hanem a köteles rész vonatkozásában az örökbefogadás is rokonságot alapít. Amennyiben nincs leszármazója az örökhagyónak, a házastársat illeti meg a köteles részi igény. Túlélő házastárs köteles részre csak akkor jogosult, ha törvényes öröklésre is jogosult, ennek viszont az a feltétele, hogy a meghalt házastárssal a házassága érvényes legyen és fennálljon a halál pillanatáig. A nem létező házasság és az élettársi kapcsolat öröklési kapcsolatot, így köteles részre jogosultságot nem hoz létre.
A köteles rész fogalma sok ember számára ismerősen csenghet ugyan, azonban kevesen vannak tisztában annak fogalmával és pontosabb jogi szabályzásával. Pontosan kiknek jár? Mennyi kötelesrészt kell juttatni az adott személynek minimálisan? Tegyünk tiszta vizet a pohárba: lássuk az öröklési jog ezen területének legfontosabb tudnivalóit! Mit jelent a köteles rész? Az örökség köteles rész az örökhagyó legközelebbi rokonait és feleségét megillető minimum részesedés az örökhagyó vagyonából. A köteles részre jogosult elsősorban pénzkövetelési igénye az örökhagyó halálával keletkezik az örökösökkel, vagy végső esetben egyes megajándékozottakkal szemben. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki végrendelkezése során semmit, vagy csak jóval kevesebb részt juttat törvény szerinti örököseinek. Emellett az is lehet, hogy az örökhagyó már életében elosztotta vagyonát. Ilyen esetekben jogosultak a törvényes örökösök a hagyatékból kötelesrészre. A köteles rész alapja A köteles rész alapjába két dolog tartozik: a hagyaték tiszta értéke, illetve az örökhagyótól az élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatásakor fennállt tiszta értéke.
Amennyiben van leszármazója az örökhagyónak, a házastárs csak a hagyatéki vagyon haszonélvezetét szerezheti meg köteles rész jogcímén. A törvényes öröklés rendje szerint, ha nincs leszármazó és házastárs, az örökhagyó szülei léphetnek fel köteles részi igénnyel. Szülők alatt csakis az anyát és az apát kell érteni, nagyszülő és távolabbi felmenők köteles részt nem érvényesíthetnek. Kitagadás Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó a végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát kifejezetten megjelöli az örökhagyó. A kitagadás okait a Polgári törvénykönyv tételesen rögzíti, és csak ezek az okok azok, amelyek megakadályozzák azt, hogy valaki köteles részhez jusson. Így az örökhagyó után köteles részre nem jogosult, ha valaki érdemtelen az öröklésre, továbbá ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el. Kitagadási ok, ha az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tör, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el.
§ (5)]. A hozzájárulásról a bevallás a 18TFEJLH nyomtatványon nyújtható be az állami adó- és vámhatóság részére. AAz öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez továbbra is a közjegyző dolga. ►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék - Társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék - A magánszemély által a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék Június 15. 2097 Bevallás a bevándorlási különadóról - Bevándorlási különadó - Bevallás játékadóról - Adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolás kiadásáról - Pénzintézetek adatszolgáltatása a pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról és megszüntetéséről - PTGSZLAH adatlap a pénztárgép használatra kötelezett, bizonylat-kibocsátási kötelezettségét számlával teljesítő adózók havi adatszolgáltatásához - Felhasználói engedélyes havi adatszolgáltatása a nyilvántartás zárásról (Jöt.
31. § (4) bekezdés) és éves elszámolása (Jöt. § (5) bekezdés) Június 22. 2019. 14:10 De ha katarider az adós helyett a kezes jogutódjaként helyt áll a tartozásért, azt visszakövetelheti az adóstól, végső esetben perben. ObudaFan 2019. 12:27 2019. 11:00 Tisztelt Fórumozók! Szüleim halála után örököltem a testvéremmel egy ingatlant, az apám hagyatékánál 2012-ben nem volt tartozás, az édesanyám hagyatékánál 2014-ben volt de minimális amit elismertünk, így megörököltük ketten a teljes ingatlant. Most kaptunk leveleket hogy árverezni akarják a házat, lekértük a tullapot és most látjuk hogy 2015-ben bejegyeztek több tartozást a bejegyzésekről sem kaptunk értesítést. A tartozás mint kiderült apám kezes volt a testvérének még 1996-ban és ezt a testvér nem fizette. Kérdésem, hogy ez így tényleg az én tartozásom, nem tudtam róla, nem volt bejegyezve a tullapra a hagyatéki tárgyalásoknál, tényleg elárverezhetik a házunkat emiatt? 2019. 07:21 Értem, köszi. 24. 21:44 A házasság idejét pedig igazán nem nehéz igazolni, ahogyan egy ingatlan szerzési idejét és jogcímét.