A katalánoknak ez a nap egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. Így ott ezen a napon emlékeznek meg a "rózsákról és a könyvekről", mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta. Vegtelen szerelem 2 evad 24 resz Április 23-a.
<< Április >> H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 2022 Április 23. az év 113. ( szökőévben 114. ) napja a Gergely-naptár szerint. Április 23 A Könyv Világnapja | A Könyv És A Szerzői Jogok Világnapja – Április 23. -. Az évből még 252 nap van hátra. Névnapok: Béla + Achilles, Achillesz, Adalbert, Adalberta, Adalbertina, Ahillész, Albert, Egon, Egyed, Fortuna, Fortunáta, Gellért, Gerhárd, Györe, György, Györk, Györke, Héla, Hella, Ila, Ilka, Illa, Ilma, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Norma, Sándor Események [ szerkesztés] Politikai események [ szerkesztés] 1921 – Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz. 1922 – Oszmán Birodalom: A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja trónjától VI. Mehmed szultánt. Tudományos és gazdasági események [ szerkesztés] 1960 – Tenger alatti telefonkábelt építenek ki Lengyelország és Dánia között. [1] 1965 – Felbocsátják az első szovjet polgári célú távközlési műholdat, a Molnyija–1 -et. Kulturális események [ szerkesztés] Irodalmi, színházi és filmes események [ szerkesztés] Zenei események [ szerkesztés] Sportesemények [ szerkesztés] Forma-1 Egyéb események [ szerkesztés] Születések [ szerkesztés] 1185 – II.
Közel félmillió alkotónak a pénzét ők veszik fel, ezek a társaságok, hogy aztán az adók levonása után eljuttassák a többit annak, akit megillet. Természetes az alig leplezhető gazdagságuk. Akár a nagy bankoké. Az a rengeteg írói álom, becsvágy, lázas éjszakai munka, pénzhajsza, nyomorúság, könnyűzene-szerzők összefütyörészett slágerei és mindaz, amit nekünk Bartók neve jelent, ezeken a társaságokon keresztül váltódik át pénzre, s lesz belőle félmillió háztartásban lakbér, autó, tengerparti nyaralás és cipőtalpalás. Félmillió lázas agyvelő ezeknek a társaságoknak a csatornáin át kapja a vért a teremtő tevékenységéhez, hogy létrehozzon új gondolatokat, új formákat, népszerű melódiákat, szíveret fagyasztó drámákat a lét abszurditásáról és csak azért is hitet a jövőben… Akármiről legyen is szó, lehet-e nem erre gondolni? És mégis, ezzel a gondolattal a fejemben úgy érzem itt magam, mintha néma eretnek volnék valahol egy tridenti zsinaton. T. Április 23 a könyv világnapja 2022. a hetvenes évek elején a Szerzői Jogvédő Hivatal Igazgatója volt.
2021. július 30., 13:05 Százötvenöt éve, 1866 nyarán sorsdöntő idők jártak Európában. Ekkor zajlott le a porosz–olasz–osztrák háború. A feltörekvő és a Német Birodalom megalakításának álmát dédelgető Poroszország Ausztriát akarta kiszorítani a német területekről, míg az olaszok célja Velence megszerzése volt. E küzdelemben csillant fel annak utolsó reménye, hogy a kossuthi emigráció fegyverrel próbálja meg szülőföldjét felszabadítani. Fotó: B. Z. archívuma A poroszországi magyar légió tisztjei. Hazatérési kísérletükről 1983-ban készült film Klapka légió címmel, Hajdufy Miklós rendezésében. A poroszok nem akarták Ausztriát leradírozni s térképről, de az általuk óhajtott német egység megvalósításáért húzták elő a "magyar kártyát". Klapka György Tábornok. A magyar emigráció támogatásával ugyanis revolverezhették az osztrákokat, akik joggal tarthattak attól, hogy a hadműveletek kellős közepén az egykori '48-asok felkelést robbantanak ki a hátukban. Kossuth Lajos II. Viktor Emánuel olasz királlyal, a "komáromi oroszlán", Klapka György tábornok pedig Otto von Bismarck porosz kancellárral tárgyalt a magyar szerepvállalásról.
Kiemelt 6 kép Városháza, Klapka tér és Klapka György szobor Komárom főtere a történelmi városközpont szívében. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll. A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Az évek során sajnálatos módon a földrengés és tűzvész sem kímélte az épületet, így több alkalommal is fel kellett újítani. Komárom főtere, a mai Klapka György tér a 17. század második felében alakult ki, miután az Újvár építésével kapcsolatban lerombolták a korábbi főteret az Öregvár közelében, az ott álló városházával együtt. Melyik vár kapitánya volt Klapka György tábornok?. A mai főtér lényegében a középkori várost övező vizesárok mélyebb részén fennmaradt kis tó helyén alakult ki. A tó feltöltése után helyén piactér alakult ki. E tér északi szélénél már a 17. század végén állt egy ház, amelyet városi tanácsházának használtak.
Klapka egyre jobban szembe került Kossuthtal a magyar felkelés ügyével kapcsolatban. 1866-ban, a porosz-osztrák háború kitörése után újfent, ezúttal Sziléziában felállította a magyar légiót, és annak parancsnokaként augusztus 2-án hazai földre lépett. A nagypolitika azonban megint közbeszólt: a szlovák lakosság által közömbösen fogadott légiónak menekülésszerűen kellett távoznia, mert a harcoló felek váratlanul fegyverszünetet kötöttek. Egy éven belül aztán újra, de most már véglegesen hazatérhetett: a kiegyezés alkalmával ő is amnesztiát kapott. Itthon az illavai választókerület képviselője lett, de néhány év után visszavonult a közélettől. Az 1876-77-es orosz-török háború idején a Portát látta el haditanácsokkal. 1892. május 17-én halt meg Budapesten, temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Bár Budapesten van eltemetve, mégis komáromi földben nyugszik: sírjára ugyanis annak a városnak a földjét szórták, ahol négy véres csatát vívott. 1896-ban Komáromban szobrot állítottak tiszteletére, róla nevezték el a város múzeumát.
Klapka augusztus 3-án kitörésre szánta rá magát és szétverte az ostromgyűrűt, az osztrák haderő majdnem Bécsig futott. A jól ellátott vár a világosi fegyverletétel után még hetekig kitartott, de az ellenállást céltalannak ítélő Klapka hosszas alkudozás után belement a kapitulációba. A szeptember 27-én megkötött egyezség szabad elvonulást garantált a védőknek, Magyarország legnagyobb erőssége október 7-én került osztrák kézre. Klapka Londonba, Genovába majd Svájcba ment, majd az orosz-török háború kitörése után Konstantinápolyba utazott és felajánlotta szolgálatait a török Portának. Mivel azonban Ausztria a várakozással ellentétben nem lépett hadba az orosz oldalon, Klapka nem kapott fontos feladatot. Visszatért Genfbe, ahol immár svájci állampolgárként pénzügyekkel foglalkozott. Az osztrák-olasz háború idején, 1859-ben az ideiglenes magyar kormány feladatkörét betöltő Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja lett Kossuth ls Teleki László mellett. Klapka hozzákezdett a magyar légió szervezéséhez, de a francia-osztrák fegyverszünet miatt az alakulatot fel kellett oszlatnia.