A cégben aztán meg is történt a váltás, 2017 novemberétől Ledvényi Csaba lett az ügyvezető. Az alapítványnál azonban továbbra is fontos tisztséget tölt be Hornyák, aki a kuratórium elnöke. A szervezet utolsó elérhető beszámolója a 2017-es évről szól. Ebből kiderül, hogy az értékesítés 74 milliós nettó árbevétele mellett egyéb bevételként 4, 4 milliárd forint folyt be a szervezethez, melynek meghatározó része az Emberi Erőforrások Minisztériumától származó támogatás volt. Haász Gabriella | Balatoni Múzeum. A tárgyévi eredményük 542 ezer forint volt, de fontos figyelembe venni, hogy nem is az a célja az alapítványnak, hogy a nyereséget optimalizálja. Az alapítványi befektetett eszközök - amelyek leginkább tárgyi eszközökben állnak rendelkezésre - értéke 18, 7 milliárd forint volt két éve. Szintén kiderül a beszámolóból, hogy az összesen 9 fős kuratórium, valamint a 3 fős felügyelő bizottság juttatásaira 77, 13 millió forintot költöttek. Az alapítványi tulajdonban lévő üzemeltető cég ugyanabban az évben 2 milliárd forint árbevételt ért el, amből 671 ezer forint adózás előtti eredmény maradt.
Tovább » Balatoni Regatta 2018 2018. október 13-án rendezzük idei evezős túraversenyünket Balatonfüreden. Tovább>> Gyermektáborok 2018
A kormányhivatalok július közepéig országosan 169 gyermektáborban végeztek helyszíni ellenőrzést, mintegy harmadukban volt valamilyen aktív szórakozást biztosító élményeszköz, trambulin, ugrálóvár, vízicsúszda, kalandpálya vagy gokartpálya. A táborokban felállított 166 eszköz közel negyede, 23 százaléka nem felelt meg hiánytalanul az előírt üzemeltetési feltételeknek. A gyermektáborok mellett a kormányhivatalok munkatársai 103 aquaparkban, strandon ellenőrizték több mint 500 vízicsúszda, medencében kialakított vízi ösvény, kötélpálya, vízi ugrálóvár, vízibicikli és vízi dodzsem üzemeltetési körülményeit. A helyszíneken összesen 55 eszköz nem felelt meg teljes körűen az üzemeltetésre vonatkozó előírásoknak. A 11 százalékos kifogásolási arány nagymértékű javulást jelent a tavalyi 32 százalékhoz képest. A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálata az eszközök biztonságosságát igazoló megfelelőségi tanúsítványokra és az adattáblákon feltüntetendő jelölésekre irányul, de kiterjed az üzemeltetési napló jogszerű vezetésére és a kezelő személyzet szükséges képesítési igazolásainak meglétére is.
A Határőrség részt vesz: a) az árvíz, belvíz elleni védekezésben, technikai eszközök biztosításával és kijelölt erőivel, valamint lehetőségei függvényében a kitelepített lakosság elhelyezésében és ellátásában. b) a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményei felszámolásában, c) a veszélyeztetett határterületi lakosság kimenekítésében, kitelepítésében, d) meghatározott körzetek lezárásában, kijelölt objektumok őrzés-védelmében, e) a határmenti lakosság védelme, anyagi javainak biztonsága érdekében együttműködik a megyei és települési önkormányzati, valamint a rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtásában. A Határőrség végzi: a) a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelésének biztosítását, felvezetését, határátléptetését, b) a nemzetközi polgári védelmi, illetőleg a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgásának, illetve az egyszerűsített átléptetésének biztosítását a határátkelőhelyek körzetében, c) az államhatár veszélyeztetett szakaszainak lezárását, rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.
A helyreállítás időszakában a tűzoltóparancsnok: a) a tűzoltás és műszaki mentési alapfeladatok veszélyeztetése nélkül - eszközei és felszerelései igénybevételével - felkérésre közreműködik a helyreállításban, b) értékeli a katasztrófaelhárításban való közreműködésének tapasztalatait, ennek eredményétől függően javaslatot tesz a felkészülés és a védekezés rendjének módosítására. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer Veszélyhelyzeti Központ mozgókép...
A BM OKF a kezdetektől részt vesz a polgári felkészültséggel kapcsolatos feladatok nemzeti koordinációjában, az ezzel kapcsolatos szövetségi kérések teljesítésében. Az európai uniós tagságból eredő katasztrófavédelmi feladatok Az Európai Unió tagállamainak polgári védelmi tevékenységét összehangoló együttműködés kezdetei az 1990-es évekre nyúlnak vissza, Magyarország az uniós csatlakozással vált részévé. Az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységében Magyarország a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján vesz részt. Az uniós katasztrófavédelmi együttműködés jogalapja a Lisszaboni Szerződés 196. Katasztrófavédelem a rendészeti feladatok között a hálózat leáll. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió mozdítsa elő a szolidaritást azzal, hogy támogatja, adott esetben kiegészíti a tagállamok polgári védelem terén tett intézkedéseit, valamint elősegíti az európai szintű koordinációt annak érdekében, hogy javuljon a természeti és az ember által okozott katasztrófák megelőzési aránya, az azokra való felkészültség és reagálás. A Lisszaboni Szerződés a korábbi alacsony szintű szabályozottság helyett uniós alapjogi szintre emelte a polgári védelmet, ezzel együtt azonban a tagállamok nem adtak át hatásköröket az EU-nak, a polgári védelem továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörben van.
A NATO-tagsággal járó katasztrófavédelmi feladatok A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a legnagyobb nem katonai program az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül, amely a tevékenységek összehangolását célozza, kiterjed a tagországok mellett az együttműködő partnerországokra is. Katasztrófavédelem a rendészeti feladatok között visszaállítása mostantól általánosan. A mind állandó (Állandó Képviseletek részvételével), mind plenáris (évente kétszer a nemzeti katasztrófavédelmi vezetők részvételével) formában működő Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (CEPC) biztosítja a tervező és adminisztratív tevékenységeket, a megfelelő együttműködést a NATO katonai és civil szerveivel. A CEPC ajánlásokkal segíti a nemzeti CEP szervezeteket az e területre vonatkozó NATO-keretű feladatokat, irányokat összefoglaló CEP Miniszteri Irányelvek adaptálásában, valamint felügyeli az Észak-atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (EADRCC) tevékenységét. A NATO elvei szerint a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés nemzeti felelősség, amelynek szerepe, hogy segítse a nemzeteket a tervezésben, a felkészülésben és elősegítse a hatékony nemzetközi reagálást, amennyiben az adott nemzet nem képes megbirkózni az adott katasztrófával, válsághelyzettel, illetve annak következményeivel.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatai a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladataia belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatainak elvei, általános jellemzése A Rendőrség katasztrófavédelmi feladatai feladatai A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15. Katasztrófavédelem a rendészeti feladatok között ugrálnak az ébren. ) BM rendelet határozza meg a Rendőrség katasztrófavédelmi feladatait.