A Noli me tangere a zenetörténetben egy 19. századi francia zeneszerzőnél, Jules Émile Frédéric Massenet -nál is megjelenik. A művész 1873-ban írta meg drámai oratóriumát, a Marie-Magdeleine-t, amelynek fontos mozzanata, hogy Jézus megszólítja Mária Magdolnát, az asszony pedig ennek hatására ismeri fel, hogy nem a kertészt látja, hanem a Megváltót. A francia filozófus tágan értelmezi a Noli me tangere-t. Egyfelől: "Ne illess engem, mert nem mentem fel az én Atyámhoz, hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a Ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. " (Jn 20:17) Vagyis Mária Magdolna azért nem érinthette meg a feltámadt Üdvözítőt, mert ő már nem ennek a világnak az anyagából volt. Csak hittel volt látható, Nancy szavaival "[a] hit úgy tud látni és hallani, hogy nem érint. Ne érints engem internet. " Másfelől a "Ne érints meg" arra utal, hogy a feltámadás mindenkinek szól, nem az egyedi kapcsolatnak, amit egy érintés, kézfogás hordoz. Az örömhírt vinni kell, minél előbb.
VISSZHANG - LXIV. évfolyam, 32. szám, 2020. augusztus 7. Köszönöm Szilasi Györgynek, hogy felkarolta Noli me tangere című írásom ( ÉS, 2020/29., júl. 17. ) néhány gondolatát, amire az alábbiakban röviden reflektálok. A hozzászólást megelőzően nem gondoltam ugyan át a "ne érints! " és a "ne tartóztass! " kifejezések közötti különbséget, most azonban már megtehetem. Ennek eredményeként továbbra is inkább az előbbi, mint az utóbbi változatot részesítem előnyben, mert jobban megfelel írásom mondandójának. A Vulgatá ban szereplő "tangere" ige jelentése: érint, megkarcol, illet valakit. A "koiné" evangéliumban szereplő imperatív ige – "μή μoυ ἅπτου! " (mé mou haptou! Noli me tangere - könyvbemutató május 18-án - MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. ) – magyarul így hangzik: "ne érints engem, engedj! ", "ne tarts fel! ", "ne tarts vissza! ". A "ἅπτομαι"(haptomai) ige alapjelentése: érint, csüng rajta, de azt is jelenti, hogy hatást gyakorol a másikra, változást idéz a másikban elő. A magyar bibliafordításokban egyaránt előfordul a "ne érints engem! " és "ne tartóztass! " változat, fordítástól függően.
A húsvét tehát átlépés a történelemből az üdvtörténetbe. A végesből és a korlátoltból átlépünk a végtelenbe, az örökkévalóságba, merthogy a feltámadás ténye által megváltozik a teljes viszonyrendszer. Még ha azt az emberi szem nem is lehengerlő módon látja, a létezésnek minden porcikája átalakul, átrendeződik. Madagaszkár 2 teljes mese magyarul Érinthetetlen? 2. Ne érints engem online. – TeológiaBlog Minden ne Az ereklye olyan tárgy, amely jelzi a lényeget, és Jézus pontosan ezért nem érinthető! Ő nem utal az Istenre, hanem ő maga a lényeg! Ha Jézus nem támad fel a halálból, akkor talán mint mártírhalált halt prófétának, neki is emlékművet állítanak. Ha Jézus egy nagy történelmi, szellemi ereklyévé változik, akkor nincs húsvét, akkor nem ér semmit a reménységünk, nem ér semmit a hitünk. Ám felszólító mondatával Jézus pontosan arra figyelmeztet, hogy ő nem mint történelmi személy támadt föl, hanem benne Isten megdicsőült valósága mutatkozik meg. Jézus nem eszköz, amely utal Istenre, hanem maga az Isten. Többé nincs semmilyen korlát, amely elválasztana engem Istentől.
Élesen állt ezzel szemben a szociáldemokraták véleménye. Mezőfi Vilmos, a párt országgyűlési képviselője: A nő nemcsak nő, hanem ember is. S az, hogy nő, kizárólag a magánügye. A választójogot a férfiakkal azonos feltételek mellett kell megadni. Nem aktuális… Aztán a háború alatt Vázsonyi Vilmos választójogi – tárca nélküli – miniszter törvénytervezete készült áttörni a falat. Ebben megadta volna a választójogot minden olyan nőnek, aki betöltötte 24. életévét, tudott írni és olvasni, és legalább négy elemi osztályt végzett, vagy gyermekes hadiözvegy volt, vagy legalább két éve működő működő tudományos, művészeti egyesületnek tagja. A tervezet vizsgálatára különbizottságot hoztak létre, amely 1918-ben a "női választójog ez idő szerinti kikapcsolása mellett foglalt állást". A képviselőházi vitában Vázsonyi 13 beszédet mondott a nők választógáért, eredménytelenül. A világ első női nagykövete | Hungary First. Az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormánytól minden írni olvasni tudó, 24. életévét betöltött, legalább hat éve magyar állampolgárságot bíró nő szavazati jogot kapott volna.
A svájci születésű, New Yorkban és Berlinben dolgozó forgatókönyvíró-rendező Die Göttliche Ordnung (Isteni rend) című alkotásában egy Nora nevű nőről mesél, aki feleség és anya, akivel férje abbahagyatja a részmunkaidős munkát, ezután a nő falujában harcol a női választójogért, melyet csak 1971-ben vezettek be Svájcban. Petra Volpe rendezőnek a női választójog bevezetéséről szóló filmjét nevezi Svájc a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjra – közölte a kiválasztást végző Svájci Filmügynökség. A film az egyik legsikeresebb svájci produkciónak számít, 300 ezren látták az országban. Elnyerte a svájci filmdíjat és a New York-i Tribeca filmfesztivál három elismerését is. Dán forgalmazója eddig 15 országba adta el, az amerikai mozik előreláthatóan október végétől játsszák. A 90. Oscar díjátadó gálát 2018. Telex: Tehenek az istállóban, nők a konyhában. március 4-én tartják Los Angelesben. A jelöltek listáját január 23-án hozzák nyilvánosságra. MTI/FüHü
A nők részvétele a politikában veszélyezteti a női szolidaritást, a gyermeknevelést, a házimunkát; veszélyes a demokráciára, mert a nők baloldaliak, és hatalomra juttatják a szovjetbérenc kommunistákat; veszélyes, mert majd a pap mondja meg nekik vasárnap az istentiszteleten, hogy kire szavazzanak; agyonnyomja a nők feleségként és anyaként betöltött szerepét; vitát szül az esetleg más politikai véleményen lévő férjjel. A fenti érvekhez hasonló színvonalú volt a választás plakátanyaga is. Egy poroló nagy, piros NEIN felirattal még ebben a mezőnyben is kirívó, de volt itt cumira szálló légy, szemmel láthatóan idegbeteg, férfias külsejű és öltözködésű nő, anyukáját visszaváró lepusztult, orrát túró kislány. Az igen mellett egy öltönyös, az arcára nemrég rúzsos csókot kapó plakátférfi kampányolt vagy egy csokor virág, amit az igennel szavazó férfiak nyújtanak át képletesen Svájc nőtársadalmának. Otto Baumberger plakátjai (1920. Basel; 1946. Zürich) – Forrás: Zürcher Hochschule der Künste / Museum für Gestaltung Zürich / Plakatsammlung Appenzell Innerrhoden 1991-ig ellenállt A népszavazáson végül 58 százalékos részvétel mellett a férfi választópolgárok 66 százaléka döntött úgy, hogy bevonja a nőket is a hatalomgyakorlásba.