• Milyen útvonalon juthatok el leggyorsabban Sopronból Pécsre? • Honnan vezessék az ivóvizet a kiskunsági tanyámra? • Mely szavazókörzetekben érte el az MDF 2002-es választásokon az 5%-os küszöböt? Olyan adatnyilvántartásra van szükség, ahol a tárolt objektumoknak a földrajzi pozícióját is tároljuk. A helyhez kötött információk gyűjtésére, feldolgozására és közlésére alkalmas információs rendszereket térinformációs vagy geoinformációs rendszereknek nevezzük. Az információk elemzésében fontos szerepet játszik a térbeliség, a megjelenítésben pedig a képi jelleg, melynek hagyományos tárolási és megjelenítési módja a térkép. Válasz A GIS legfontosabb felhasználói • Társadalomtudományok (pl. régészet) • Természettudományok (pl. Tantárgyi adatlap Download PDF I. Subject Specification 1. Basic Data 1. Detrekői Ákos; Szabó György: Térinformatika | könyv | bookline. 1 Title Monitoring és térinformatika 1. 2 Code BMEEOFTAKM1 1. 3 Type Module with associated contact hours 1. 4 Contact hours Type Hours/week (days) Lecture 1 Seminar 1. 5 Evaluation Midterm grade 1.
Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VII. = Theory meets practice in GIS, Debreceni Egyetemi Kiadó (2016) pp. A valós világ jellemzése 45 3. Az elméleti (valós világ) modellek 47 3. Az entitás fogalma és jellemzői 47 3. Az osztályba sorolás 48 3. Az entitások tulajdonságai 48 3. Az entitások kapcsolatai 49 3. A logikai modellek (adatmodellek) 50 3. Az objektumok fogalma és jellemzői 50 3. Az objektumok osztályai 51 3. Az objektumok geometriája 52 3. Az objektumok attribútumai, 58 3. 5. AZ OBJEKTUMOK KAPCSOLATAI 60 3. 6. Az objektumok minősége 60 3. 7. Az idő szerepe 61 3. 8. A metaadatok 62 3. A fizikai modellek (adatbázisok) 62 3. Az adatnyerés folyamata 62 3. Detrekői Ákos - Szabó György: Térinformatika - Békés, Békés. A vektor alapú, a raszter alapú és a hibrid rendszerek 64 3. Manuális és számítógépes nyilvántartások 65 3. Digitális magassági modellek 66 4. A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI 68 4. A helymeghatározás elve 68 4. A Föld elméleti alakjai, az elméleti alak és a térinformációs rendszer területi kiterjedésének kapcsolata 69 4.
(1) A három labor gyakorlat nem pótolható. (2) Az összegző tanulmány teljesítményértékelése első alkalommal a pótlási időszakban díjmentesen pótolható, javítható. Javítás esetén az új eredmény a régit minden esetben felülírja. (3) A zárthelyi dolgozat a szorgalmi időszakban egyszer díjmentesen pótolható. (4) Amennyiben az (2) és (3) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy – szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett – második alkalommal ismételten kísérletet tehet az eredményes teljesítésre. 3. Térinformatika (könyv) - Detrekői Ákos - Szabó György | Rukkola.hu. 7 Estimated workload Tevékenység óra/félév részvétel a kontakt tanórákon 14×2=28 projekt házifeladat 44 ZH felkészülés 18 Összesen 90 3. 8 Effective date This Subject Datasheet is valid for: Gergő-golfpályák • A feltételeknek megfelelő earth képet küldje el nekem email-ben! Mi a közös az alábbi kérdésekben? • Terheli-e jelzálog az általam megvásárolni kívánt ingatlant? • Hol célszerű a sörgyárnak lerakatot (raktárt) létesíteni? • Hol található Magyarországon ősgyep?
Térinformatika Elmélet és alkalmazások A térinformatika vagy más néven geoinformatika környezetünk térbeli jelenségeinek leírását, modellezését szolgáló tudományágak, a geodézia, a kartográfia, a geográfia ismereteire támaszkodva a múlt század második felében jött létre a technológia, elsősorban az információtechnológia fejlődésének eredményeként. Az internet kialakulása, a műholdas helymeghatározás (GPS), a távérzékelés és a különböző mobil informatikai és hírközlési eszközök (GSM, WIFI, RFID) térhódítása fokozatosan bővítették az alkalmazási területét és felhasználóinak körét, s mára mindennapi életünk részévé vált. A könyv bemutatja a szakterület elméleti hátterét és legfontosabb alkalmazási területeit, azaz a kormányzati rendszereket és a közszolgáltatást, az üzleti életet, a közlekedést és logisztikát, a környezetvédelmet. Foglalkozik a térinformatikai rendszerek és szolgáltatások modellezésével, valamint a helymeghatározáshoz szükséges vonatkozási rendszerekkel. A térinformatikában központi szerepet játszanak az adatok, a lehetséges adat források, az adatminőség, következésképp az adatok áttekintése, értékelése, megjelenítése.
Geoinformáció – Wikipédia BME VIK - Térinformációs rendszerek és alkalmazásaik intelligens környezetekben). A térinformatika alkalmazásaihoz szükséges helymeghatározás műszaki, technológiai vonatkozásai a tárgyban csak áttekintő, rendszerező, értékelő jelleggel szerepelnek. A tárgy a feladatok modellezésére, a modellnek megfelelő paraméter jellemzők meghatározására, az adatgyűjtő technológiák kiválasztására, az adatrendszerek kialakítására, az adatok feldolgozására és végül közérthető vizuális megjelenítésére fókuszál. A félév során legalább egy gyakorlati alkalmazás helyszíni bemutatására is sor kerül (pl. MVM OVIT, FÖMI - Földmérési és Távérzékelési Intézet, OMSZ - Országos Meteorológiai Szolgálat, stb. ). 8. A tantárgy részletes tematikája A tárgy keretében először áttekintjük az alapfogalmakat: Információs társadalom – intelligens rendszerek, térinformatika tudomány és térinformációs rendszerek; majd a térinformációs rendszerek legismertebb alkalmazásait. Ezt követően a térinformációs rendszerek definícióját, tervezését és létrehozását vizsgáljuk: Térinformációs rendszerek létrehozása.
A térinformatika vagy más néven geoinformatika környezetünk térbeli jelenségeinek leírását, modellezését szolgáló tudományágak, a geodézia, a kartográfia, a geográfia ismereteire támaszkodva a múlt század második felében jött létre a technológia, elsősorban az információtechnológia fejlődésének eredményeként. Az internet kialakulása, a műholdas helymeghatározás (GPS), a távérzékelés és a különböző mobil informatikai és hírközlési eszközök (GSM, WIFI, RFID) térhódítása fokozatosan bővítették az alkalmazási területét és felhasználóinak körét, s mára mindennapi életünk részévé vált. A könyv bemutatja a szakterület elméleti hátterét és legfontosabb alkalmazási területeit, azaz a kormányzati rendszereket és a közszolgáltatást, az üzleti életet, a közlekedést és logisztikát, a környezetvédelmet. Foglalkozik a térinformatikai rendszerek és szolgáltatások modellezésével, valamint a helymeghatározáshoz szükséges vonatkozási rendszerekkel. A térinformatikában központi szerepet játszanak az adatok, a lehetséges adat források, az adatminőség, következésképp az adatok áttekintése, értékelése, megjelenítése.
A valós világ jellemzése 45 3. Az elméleti (valós világ) modellek 47 3. Az entitás fogalma és jellemzői 47 3. Az osztályba sorolás 48 3. Az entitások tulajdonságai 48 3. Az entitások kapcsolatai 49 3. A logikai modellek (adatmodellek) 50 3. Az objektumok fogalma és jellemzői 50 3. Az objektumok osztályai 51 3. Az objektumok geometriája 52 3. Az objektumok attribútumai 3, 3. 5. AZ OBJEKTUMOK KAPCSOLATAI 3. 6. Az objektumok minősége 3. 7. Az idő szerepe 3. 8. A metaadatok 3. A fizikai modellek (adatbázisok) 3. Az adatnyerés folyamata 3. A vektor alapú, a raszter alapú és a hibrid rendszerek 3. Manuális és számítógépes nyilvántartások 3. Digitális magassági modellek 4. A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI -RENDSZEREI 4. A helymeghatározás elve 4. A Föld elméleti alakjai, az elméleti alak és a térinformációs rendszer területi kiterjedésének kapcsolata 4. A vonatkozási és koordináta-rendszerek fajtái 4. Vetítések, vetületi rendszerek 4. A gyakorlatban alkalmazott vonatkozási és vetületi rendszerek 4.