század elejének csillogó, nagyvilági stílusába. "Nagyon tetszett az is, hogy a lakásban van egy körbejárható lichthof. Úgy gondoltam, ezt kreatívan lehet majd használni a belsőépítészeti átalakítás során" – mondja Ákos.
Mindezt kiegészíti természetesen a kreációk színes prezentálása, különleges poharakban és látványos dekorációval" – mondta a Buddha-Bar menedzsere.
Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy adott ingatlannak vagy ingatlan résznek több tulajdonosa van és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. Az osztatlan közös tulajdon így azt jelenti, hogy több tulajdonos osztozik egy adott tulajdonon (pl. Föld közös tulajdon megosztása. egy társasház kertjén, vagy a ház földszintjén lévő üzlethelyiség). A tulajdonosok mindegyike jogosult az osztatlan közös tulajdon használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Amennyiben a tulajdoni hányadok nem határozhatóak meg egyértelműen, úgy azokon egyenlően osztoznak a tulajdonosok. Ha a tulajdon hasznot termel (például a szóban forgó üzlethelyiséget bérbe adják), akkor a tulajdonostársakat az a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Ugyanilyen arányban terhelik őket a fenntartásával kapcsolatos költségek (a példánál maradva: a közös költségből gondozzák a kertet, kertészt fogadnak fel, öntözik a gyepet stb.
Éppen ezért értékesítéskor egyrészt a tulajdonos kötelessége a vevő tudomására hozni a használati megállapodást, másrészt a vevő részéről elvárható, hogy előzetesen tudakozódjon arról, hogy van-e írásbeli vagy szóbeli használati megállapodás, ahogyan azt korábbi írásomban részletesen kifejtettem annak számbavételekor, hogy mire érdemes odafigyelni osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan vásárlásakor. Erről bővebben itt olvashat. A megállapodásban foglaltak ugyanis kötelezőek az új tulajdonosra, aki, ha azokat nem tartja be, szerződésszegést követ el, vele szemben a tulajdonostársak akár peres eljárást is indíthatnak. Ahogyan az jelen írásból is látszik, nagyon fontos szerepe van egy jól megírt, írásban rögzített használati megállapodásnak abban, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársak békében éljenek, anélkül hogy közöttük akár kimondott, akár kimondatlan feszültség generálódna. Ezt sajnos nem helyettesítheti a tulajdonostársak közötti jó, akár baráti, vagy rokoni viszony, hiszen egyrészt ezek a viszonyok is változhatnak idővel, másrészt ha valamelyik tulajdonostárs értékesíti a tulajdoni hányadát egy idegen számára, úgy írásos használati megállapodás híján semmi garancia nincsen arra, hogy a viszony az új "szomszéddal" (jogilag: tulajdonostárssal) is felhőtlen lesz.
Válaszát előre is köszönöm! Üdv. Jani Kedves Jani! A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott állásfoglalás alapján a családi ház tetőtér beépítése, illetve emeletráépítése – amennyiben külön külső bejáratot hoznak is létre, teljes külön lakóegységként társasházzá alakítva is, mindenféle kapcsolat nélküliség ellenére, mivel ott nem jön létre két új lakás, csak egy! – nem minősül új lakás építésének, csak legfeljebb a meglévő lakás bővítésének. Ebből következően erre a célra a 10 milliós CSOK nem vehető igénybe. Erről bővebben IDE kattintva olvashat. Megoldás esetleg az lehet, ha a közvetlenül a meglévő ház mellé (közös fallal) építenek egy új házat, amit aztán társasházzá alakítanak, vagy az adott telken egy különálló házat építenek, úgynevezett épület kiemeléssel. Erről bővebben ITT tájékozódhat. A 10 éves időszakra vonatkozó bentlakási kötelezettséget az új lakóingatlanban kell teljesíteni. Az új ház építésére vonatkozó további CSOK feltételeket IDE kattintva ismerheti meg. Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd A C&I Hitelnet független hitelközvetítőként valamennyi hazai pénzintézet kiemelt stratégia partnere.