Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. I. Ulászló "Lengyelül: Władysław III Warneńczyk[1] - (Krakkó, 1424. október 31. Várna, 1444. november 10. ) Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. Apja II. Ulászló lengyel király, a Jagelló-ház első jelentős uralkodója, anyja II. Ulászló negyedik felesége, Holszański Zsófia királyné volt. Az első Jagelló a magyar trónon. A várnai csatában veszítette életét, mindössze 20 évesen. " II. Ulászló "Ragadványnevén Dobzse László, lengyelül: Władysław II Jagiellończyk, csehül: Vladislav II Jagellonský- (Krakkó, 1456. március 1. – Buda, 1516. Lengyel magyar barátság eredete. március 13. ) cseh király 1471-től, magyar király 1490-től haláláig. A Jagelló-házi lengyel király, IV. Kázmér és felesége, Habsburg Erzsébet királyné, magyar királyi hercegnő elsőszülött fia. Báthory István "Erdélyi fejedelem, 1576-tól Lengyelország királya.
Ha két nép attól lenne barát, mert a rövid távú érdekeik sokszor összeértek, akkor most a híres angol-portugál barátságról is beszélhetnénk. Valójában a hasonló történelmi élmények tesznek baráttá, nem a politikai szövetségek. Lengyel - Magyar Barátság. A Lengyel Királyság éppúgy a Német-római Birodalom árnyékában született, mint Szent István állama, 1241-ben pár nappal a magyarországi muhi csata előtt a mongol hadak egy másik fele verte el a lengyel seregeket Legnicánál. Az 1831-es lengyel felkelést ugyanúgy az orosz hadak verték le, mint a mi 1848-49-es szabadságharcunkat (Ivan Fjodorovics Paszkevics orosz tábornagy által személyi átfedés is van a két esemény között). A németek Lengyelországot 1939-ben, minket 1944-ben szálltak meg. Ezek alapján úgy néz ki, a rövid távú külpolitikai érdekeken túl azért is kell figyelnünk Lengyelországra, mert ami ma Varsó problémája, holnap Budapesté lesz. Hegyi Gyula szerint már a Habsburg Birodalom sorsát illetően is mást akart a két nép, és mindkét világháborúban ellentétes oldalon harcoltunk.
1573-ban a varsói királyválasztó gyűlésen négy jelölt is követeli a lengyel trónt. Ezek közül Báthory István a legesélytelenebb, a francia párt győz, Valois Henriket választották meg, aki azonban megszökött, miután megtudta, hogy fivére meghalt. Az újabb királyválasztó gyűlésen Báthory csak egy szavazatot (! ) kapott, de aztán hosszas tárgyalások után, miután megígérte, hogy feleségül veszi Jagelló Annát, 1576-ban királlyá koronázták. Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként rendkívül finom diplomáciai érzékkel békítette össze az egymással torzsalkodó lengyel nemesi csoportokat. Lengyel-magyar barátság napja. Érvei közé tartozott a három részre szakadt Magyarország tragikus példájának említése. Megszilárdította a nemesi köztársaság belső egyensúlyát, és sikeres erőfeszítéseket tett a királyi hatalom megerősítésére. Ez tette lehetővé eredményes hadjáratainak sorát, és az ország gazdasági jólétének kibontakoztatását. Felismerte azt is, hogy a közép-európai népek az egymással folytatott meddő harcokban egymás erejét forgácsolják szét, s tervei között szerepelt – a török elleni felszabadító hadjárat végett – egy széles alapokon nyugvó, kelet-európai szövetség megteremtése.