1991. február 27-én idősebb George Bush bejelentette, hogy másnap hajnali négy órától tűzszünet lép életbe a koalíciós erők és az iraki csapatok között. Ezzel gyakorlatilag véget ért az öböl-háború, melynek utolsó szakaszát inkább az iraki erők kárára folytatott agyaggalamb-lövészetnek lehet tekinteni. Iraki részről több tízezer katona és polgári személy vesztette életét a harcokban, míg a szövetségesek kevesebb, mint 300 katonát vesztettek. Az öböl-háború kirobbanása egy sokkal régebbi fegyveres konfliktusra vezethető vissza. 1979 elején iszlamista fordulat következett be Iránban. Egy síita jogtudós és vallási elöljáró, Ruhollah Khomeini ajatollah ragadta magához a haltamat. Kuvait lerohanása – az Öböl-háború előzménye. A szunnita többségű, Szaddam Huszein által vezetett Irakot aggodalommal töltötte el a fordulat. Joggal tartott attól, hogy Irán szeretné az egész Arab-Öböl térségét befolyása alá vonni. Szaúd-Arábia támogatását élvezve végül 1980 őszén megtámadta Iránt, ezzel pedig egy rendkívüli véráldozatokkal és hatalmas költségekkel járó közel nyolc évig tartó háborús konfliktusba bonyolódott bele.
Következésképpen, nekünk továbbra is éberen kell figyelnünk e térség katonai helyzetét. Megváltozott persze a politikai légkör is, méghozzá alaposan. Elsősorban úgy, hogy egy totalitárius rendszer – Szaddam Husszein rendszere – vereséget szenvedett és bebizonyosodott, hogy ez a nagy hangú, bizonyos szempontból blöffölő, a nyugati világ megosztottságára építő erőszakos vezetés, szakadékba taszítva országát, kudarcot vallott. Ebből, reméljük, mások is levonják a szükséges konzekvenciát. Perzsa-Öböl háború / történelem | Marjolein. A józanabbaknak fel kell ismerniük, hogy katonai erővel manapság nem lehet az Öböl-térség egyetlen hatalmává válni vagy megsemmisíteni egy kis országot, népet. Ha ez a felismerés általánossá válik, megkezdődhet a politikai rendezés. Ez a remény nem csupán Izraelben, de az USÁ-ban és a világ más országaiban is él. De hangsúlyozni szeretném, hogy a nehézségek, amelyek eddig meggátolták az Izrael és a körülöttünk lévő arab államok, továbbá a velünk együtt élő palesztinok között a politikai rendezést, a háború eredményeképpen sem tűntek el.
Ezt tapasztalhattuk, tapasztalhatjuk közvetlen szomszédságunkban, de földgolyónk más tájain is. Ez keserves, nehezen emészthető tanulság valamennyiünk számára. Másrészt: a volt Jugoszlávia felbomlása következtében vagy a ruandai népirtás idején kialakult helyzetet a nemzetközi közösség képtelen volt megfelelő módon, hatékonyan és idejében kezelni. Az Öböl-háború | Tények Könyve | Kézikönyvtár. És mielőtt még az olvasó egyenlőségi jelet tenne a nemzetközi közösség tagjai és az ENSZ felelőssége között, hadd húzzam alá, hogy a világszervezet csak azt teheti, amit az azt alkotó tagállamok politikai hajlandósága lehető tesz. És természetesen itt nem helyezném azonos szintre, mondjuk, a Maldives-szigetek és Franciaország szerepét. Nos, így meneteltünk be a múlt század utolsó évtizedében, s – ahogy a Tanú című nagyszerű filmben is elhangzik – azóta, az új évezred kezdetén, "a nemzetközi helyzet egyre fokozódik", azaz kiszámíthatatlan világ felé haladunk. S az általunk tárgyalt iraki–iráni térség is kivételes módon járult hozzá e kiszámíthatatlanság és annak következményei folytatódásához, ahogy azt a többi között, a 2003-i második Öböl-háború, a 2013-i iráni nukleáris megállapodás utóélete, a minapi bagdadi drón-támadás és az azzal összefüggő, még kulturális örökségi színhelyeket is fenyegető nyilatkozatháború szemlélteti.
Írta: Szimcha Zeév - 1991-05-01 Rovat: Archívum, Interjú, Izrael Beszélgetés Izrael budapesti nagykövetével Négy héttel vagyunk a háború befejezése után, néhány nappal Pészach előtt. Amikor a beszélgetés az olvasó elé kerül "hála" a nyomdai átfutási időnek, S'vuotot ünneplünk. Slomo Maromnak Izrael magyarországi nagykövetének, mint ismeretes, nincs szüksége tolmácsra: húsz éves korában 1949-ben Budapestről alijázott. Amióta elhallgattak a fegyverek, nem telt el annyi idő, ami a "történelmi távlathoz" szükséges. Mégis arra kérem, vázolja, mit jelent ez az új helyzet Izrael életében? A nem lebecsülendő változás mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy egy hatalmas, velünk szemben álló és rendkívül veszélyes katonai erő, amely nyíltan hangoztatta Izrael legyőzésének, sőt megsemmisítésének szükségességét, jelenleg összehasonlíthatatlanul kisebb veszélyt jelent. Ismétlem: a veszély kisebb, ami azt jelenti, hogy teljesen nem szűnt meg, mert Irak bizonyos számú rakétát továbbra is birtokol, és azt sem tudjuk egyelőre, mi lesz a még meglévő nehéz fegyverek sorsa.
Bush felajánlja a jan. 9-i genfi találkozót Baker és Aziz között. Az elnök azonban jelzi, hogy csakis az ultimátum továbbításáról lehet szó, s így Washington háborogva fogadja, hogy az iraki külügyminiszter át sem veszi Bush levelét. Végül a kongresszus mindkét háza megadja a háborús felhatalmazást az ahhoz ragaszkodó elnöknek. Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár még utoljára megpróbálja a lehetetlent, ám Szaddám nem enged, s lejár a jan. 15-i határidő. Bush ad még némi haladékot (állítólag Gorbacsov kérésére), ám 19 órával később kitör a "Sivatagi vihar", ahogyan a Pentagon elnevezi a támadó hadműveletet.
Adar 14-én, azaz Purim ünnepén befejeződőtt a háború, mely az Egyesült Államok és szövetségesei elsöprő győzelmével ért véget. Bush elnök fegyverszünetet hirdetett. Utólag számtalan támadás érte elhamarkodottnak tekintett határozata miatt, mivel ez lehetővé tette a bagdadi diktátor számára, hogy megőrizze katonai erejének jelentős részét és hatalmon maradhasson! A kibucot nem érte váratlanul az iraki scudok támadása. A kibucban ismét elkészítették az iroda mellett levő helyiségben a "készültségi szobát". Itt 24 órás megfigyelő szolgálat működött, valamint rádió- és telefon összeköttetés volt a katonai parancsnoksággal. Riadó esetén szirénákat kellett megszólaltatni, a lakosság tudta a feladatát. Smulik a parancsnoki szobában volt, ahol az utasításokat kapta. Innen jelzett vissza a katonaságnak, hogy minden a parancs szerint történik. A riadók lefúvása után beírta jelentéseit a naplóba, majd ismét a szolgálatosok vették át az ügyeletet. Ez addig ment, amíg az iraki háború véget nem ért.
Szavai szerint a családtámogatások terén is jobban áll az ország, hiszen újra három évig tart a gyes, és bevezették a családi adórendszert, de még vannak feladatok, ezért az év második felében akciótervet hirdetnek a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében. Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a kormány jobban teljesít a nyugdíjak védelmében is, mint a legtöbb európai ország, hiszen megőrizte, sőt növelte is a nyugdíjak értékét. "Magyarország jobban teljesít a munka megbecsülésében, mint 2010 előtt" – folytatta, azzal példázva, hogy emelkedik az átlag- és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak átlagkeresete is. Orbán évértékelő 2013 official iso. Jelezte ugyanakkor, hogy még számos feladat van hátra, ezért az év közepén bővíteni fogják a januárban elindított munkahelyvédelmi akciótervet. A rendőrség erősítését is a sikerterületek között említette a kormányfő, amit azzal magyarázott, hogy a kormányváltás óta 3500-zal több a rendőr, és "megtisztították" az állományt azoktól, "akik korábban a bűnözők oldalára álltak vagy sodródtak".
Miután azonban Magyarországon a helyzet nem annyira rózsás, mint mondjuk, más országokban, ezért az évértékelő szlogenje arra utalhat, hogy az eredmények nem akkorák amekkorát a kormány vagy az emberek szerettek volna, de az előző ciklusok nyolc évéhez képest nagyok – mondta Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a gyulai frakcióülésről kiszivárgott mondat is erre utal, mely szerint nem jól mennek a dolgok, tehát nem jó és szép a Fidesz, hanem jobb és szebb, mint az elmúlt nyolc év volt – mondta Kiszelly Zoltán. BOON - Ma tartja évértékelő beszédét Orbán Viktor. Kontrasztot lát az elemző a beszéd és fontos adatok között Magyar Kornélia szerint ugyanakkor kontraszt van a gazdaság fundamentumait jellemző friss adatok, előrejelzések – így a recesszióra és a reálbér csökkenésére vonatkozó számok – valamint az évértékelő beszéd között. Hozzátette: emellett 2006 óta a kormányok folyamatosan megszorítanak, a mostani is, csak nem annak hívja, hanem kiigazításnak vagy egyensúlyjavító intézkedésnek. Az ellenzéki évek után a Fidesz elfelejtette, mennyire fontos a gazdasági növekedés – tette hozzá az elemző.
Ezt az "elvegyülni" jelleget követte 2013-ban is, így ezeket a fentebb vázolt módszer szerint nem lehet vizsgálni. 2014-ben viszont Gyurcsány Ferenc visszatért a formalitásokhoz: ugyan még mindig szállodai környezetben, de immáron pulpitus mögé állt, viszont érdekes, hogy pártja egyetlen üzeneteként csak saját létezését tudta felvázolni egy internetes címmel. Orbán Viktor évértékelője 2013 (összefoglaló) – Budaörsi Infó. 2015-ben ugyanezt láthatjuk, a ál tovább nem jutottak a kreatív szakemberek (már ha voltak egyáltalán ilyenek). 2016-ban végre valódi üzenet került a politikus elé, ami kis túlzással akár hasonlíthat is a Jobbik-féle néppárti jelleghez: "Sokak Magyarországa" - szerepel a DK-programjavaslatának neve a képeken, amivel arra akarnak rámutatni, hogy ma az országban nem az boldogul aki megérdemli, hanem aki elintézi azt magának. Idén Gyurcsány Ferenc szintén e felirat mögött beszélt, de az kérdéses, hogy jövőre a választások előtt maradnak-e a közhelyeknél, vagy valamivel megpróbálják majd elhatárolni magukat a szocialistáktól.