Rólunk A minőségi kávé serkentő, a gondtalan kávéfogyasztás nyugtató hatású. Már a múltban is a kényeztetés, a luxus egyik szimbóluma volt. A tradicionális kávéházi hangulat az irodalom, a zene, a különböző művészeti ágak mozgatórugója. Az Anna Presszó 1954 óta ismert, híres emberek találkozóhelye, bekapcsolódva a város szívébe… Tovább… Váci utca Pest városának északra vezető útját a Váci kapu őrizte. Innen indult a Vác felé vezető út, ezért kapta a Váci utca nevet. Budapest fővám ter.com. A Váci utca ma Budapest egyik legfontosabb turisztikai központja, a város közepén, közel az öreg Duna partjához. A nyüzsgő utca közepén találhatjuk a város egyik legismertebb kávézóját, az Anna Cafét… Nézzen be hozzánk! Fővám tér A Fővám tér Budapest egyik legforgalmasabb része. Mátyás király idejében itt feküdt a Belgrádi kapu. A több száz éves épületek gyűrűje csodálatos panorámával párosul. Az óriási teraszon üldögélve nézhetjük a Gellért-hegy mögött eltűnő napot, figyelhetjük a kofák és vásárlók sürgölődést a Vásárcsarnok körül, vagy láthatjuk a Szabadság-hidat is… Nézzen be hozzánk!
És akkor még ott vannak a téren álló épületek, első helyen a főváros egyik legszebbjével, a leginkább turistacsalogató Központi Vásárcsarnokkal. Röviden: a Fővám téren valahogy minden ideális. A Fővám tér a nevek szempontjából nézve kicsit Ságvári Endré-s terület, merthogy sok neve volt az idők során – bár nem volt 32, mint a kommunista ellenállónak, aki ráadásul álneveket használt – a Fővám térnek mindig hivatalos neve volt. Az 1800-as évek elején kapta az első nevét, ami még német eredetű volt, mint annyi minden másnak is a neve akkoriban Budán és Pesten: úgy hívták, Salzplatz. Anna Café - Kávézó a város szívében. Ekkor, illetve később is, például amikor 1850-ben megkapta a tér a Sóház nevet, vagy amikor 1866-ban átnevezték Só térré, még nem úgy festett, mint most. Jóval kisebb volt, nem is volt igazán térszerű, és a mostani területének középső részét még kisebb utcák és építmények, például egy nagyobb dohányraktár meg a sótisztek lakásai foglalták el. De kanyarodjunk csak vissza a nevekhez! 1870 előtt a mai Corvinus Egyetem helyén kisebb épületek, raktárak álltak, és utcák keresztezték egymást.
Menü Kezdőlap Turistautak listája Turistautak térképen Turistautak OSM Turista útvonaltervező Kerékpárutak listája Kerékpárutak térképen Vasútvonalak listája Vasútvonalak térképen Utcanevek Utcanév hibakereső Utcanév lista Közigazgatási határok Közigazgatási határok térképen POI szerkesztő Útvonaltervező Utcakereső Utcakereső 2 Irányítószám kereső Házszámok Házszámok 2 Házszámok 3 Geokódoló Hely jelölése Utcanév statisztika Statisztika Elveszett sínek Mecseki források jegyzéke Kapcsolat Keresés (településnév utcanév)
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest A Fővám tér a IX. kerület ikonikus tere. Ha a legszebbet keresnénk, de nemcsak a kerületben, hanem egész Budapesten, akkor a Fővám tér lenne az egyik biztos befutó: ugyanis minden adottsága megvan hozzá. Jó helyen fekszik: a belvárosban vagy legalábbis a közelében, ráadásul a Duna partján, budai és pesti irányba is első osztályú közlekedéssel. Méret tekintetében se nem nagy, se nem kicsi, és bármelyik pontján áll is az ember, belátja az egészet, és ezt a tulajdonságát a négyszög forma is támogatja. Aztán, mint említettük is, a Fővám tér a Duna partján fekszik, ami már önmagában is pluszpontot jelent, de még a szemközti oldal is páratlan panorámát mutat: a Gellért Szállót, a Műegyetem robusztus épületét meg a Gellért-hegyet. Budapest fővám tér térkép. A térnél egy híd is áll, a Szabadság híd, ami többek szerint Budapest legszebb hídja, de még ha vitatkoznánk is ezzel a véleménnyel, sajátos zöld színe akkor is kiemeli a többi közül.
A környéket azonban alaposan átrendezték. Megszüntettek utcákat, lebontottak házakat, helyet csináltak. Így alakult ki a ma ismert tér, mellette pedig felépült a tér egyik jelképes, egyébként neoreneszánsz épülete és egyben névadója is, a Fővámpalota. A vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti és a bányatermék-igazgatóság számára épült fel 1870–1874 között Ybl Miklós tervei alapján. 1874. május 1-jén adták át az épületet, a végleges formát és méretet kapott régi-új teret pedig Fővám térnek keresztelték el. A Fővámpalota később Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem lett, majd pedig a Corvinus Egyetem központi épülete. A só, a vám és a legnagyobb bolgár kommunista emlékezete – A Fővám tér története. Fővám tér, a Fővámpalota (Ybl Miklós, 1874) Duna felőli homlokzata (ma Corvinus Egyetem). A felvétel 1890 körül készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei A Fővámpalota felépítése egy addig lassan csordogáló folyamatot erősített fel: a kiskereskedelem fejlődését. A téren ugyanis régóta piac működöt t, ráadásul egyre népszerűbb és terebélyesebb, és ez újabb lépéseket tett szükségszerűvé.
Szepen meg lett csinalva a metro belso tere 3-4 kozott mozsar utca eleg jo
Kívántam nyílt szívvel s ártatlanságom egész érzetében menteni magamat a vádak ellen, de a vádló nem volt seholt, a vádat senki nem közölte velem... Végre a zsarnok palotájába idéztettem, titkos parancs által, titkos ajtón vezettetve bé. Egy fekete könyvre hivatkoztak ellenem, de a vádat senki fel nem olvasta, s vádló senki nem volt. Oltalmazásnak nem adatott hely; a büntetés kimondatott... Szirmok virágok koszorúk (1985). " Lugossy László egy család sorsában tanulmányozza e láthatatlan hatalom működését. Öten vannak. Heinrich bácsi, két unokaöccse: Tar-nóczy Kornél és Miklós, ezek sógora és sógornője: Majláth Ferenc és felesége. Döntéseiket már a tulajdonképpeni történet kezdete előtt meghozták, berendezkedtek a túlélésre. A nagybácsi magasrangú belügyminisztériumi tisztviselő volt és maradt; nincs mit megbánnia és mentegetnie; a forradalom nem ingatta meg birodalmi elkötelezettségét, s érintetlen tekintélye birtokában feljogosítva érzi magát, hogy vastag reformbeadványokat tukmáljon legfőbb uraira, egy hazaáruló Széchenyi szerepében.
Kornél kisstílű köpönyegforgató, a Bach-korszak tipikus Bach-fiókája: strébersége szolgálatot vállalt a forradalomban, most pedig a hatalmat szolgálja, mint cenzor. Miklós még félig gyermek; helyette a nagybácsi dönt: a birodalmi székvárosba szánja, német főiskolára. Majláth Ferenc, a nyalka huszártiszt, majd besorozott közlegény, elfogadta a nagybácsi protekcióját, kibújt az osztrák hadsereg egyenruhájából, és bár elveit nem adja fel, felesége rábeszélésére apránként visszatelepszik a családi asztalhoz, hazaáruló rokonai mellé. Itt tartunk, a történelem nagy kilengései után látszólag új nyugalmi helyzetben, amikor váratlanul betoppan az emigrációból Majláth honvéd-bajtársa, az Ezredes. Szirmok virágok koszorúk teljes film. A "szirmok, virágok, csokrok, koszorúk" hierarchikus titkos szervezetének, a láthatatlan hadseregnek küldöttje. Csatlakozásra bírja Majláthot, fölesketi a fiatalkorú Miklóst, majd eltűnik. Ettől kezdve a történet valamennyi szereplője kényszerpályán mozog, sorsukat a láthatatlan hatalom és a láthatatlan hadsereg küzdelme határozza meg.
A családi összeomlásból – a különféle túlélési taktikák közös romhalmaza alól – csak a fiatalabb Tarnóczy menekül meg. A film utolsó jelenetében tengeri hajó viszi távoli szabad cél felé. A fedélzeten egy férfialakban fölesketőjét, az Ezredest véli felismerni. De téved. A láthatatlan hadsereg képviselője nem kerül többé szemünk elé. Mint ahogy láthatatlan volt a filmben, elejétől végéig, a másik erőnek, az arcnélküli hatalomnak mozgatója: Bach belügyminiszter. Lugossy László izgalmas, időnként torokszorítóan feszült filmet hozott létre. Filmtörténeti pillanatok – Lugossy László: Szirmok, virágok, koszorúk. Anélkül, hogy különleges hatáskeltő módokat vett volna igénybe; anélkül, hogy különösen gyors tempót diktált volna. Nincs kaland, tolakodó meglepetés, idősíkváltás, egzaltált mozgás. A rendező bízott a hagyományos eszközökben. Látleletet készít egy családról, anatómiai leckét tart a hatalomról: gondosan előkészít csipeszt, érszorítót és fogót, aztán színészeinek kezébe adja őket. Remekül kiválasztott színészek kezébe, akik szakszerű munkát végeznek. Boguslaw Linda (Andrzej Wajda Danton-filmjének – mint mondják kitűnő – Saint-Justje) Tarnóczy Kornél szerepében a legszélesebb skálán is – a róka-arccal fölényeskedő ravaszságtól a nyálas és vinnyogó rettegésig – tökéletesen játszik.