Rovatai a következők voltak: a "Tanulmányok" alatt két-három magvas írást közöltek, utána néhány lapot a szépirodalomnak szenteltek. A folyóirat legjellegzetesebb írásait a "Pajzs és kard" c. rovatban közölték: ebben a katolikus világnézet elleni támadásokra válaszoltak, cáfolták az ellentétes nézeteket. E harcos, polémikus rovat irányítója, legfőbb mestere maga Bangha volt. Ezután következett a "Szemlék" rovata (színházi, művészeti és irodalmi beszámolók). Utolsó rovata volt a "Napló", amely időszerű világeseményeket örökített meg. A folyóirat igazi jelentősége abban áll, hogy nem csupán egy hitéleti, "jámborsági" lap volt, hanem elsősorban a korszak társadalmi és tudományos kérdéseit kívánta szakszerűen, de katolikus szempontból megvitatni. A Magyar Kultúra így nem csak egyháztörténeti szempontból fontos kordokumentum, hanem a 20. század első felének egész szellemi tárlata tanulmányozható benne.
A főszerepekben Száraz Dénest és Zsigmond Emőkét láthatjuk. Régi klasszikus filmekkel, sőt egy igazi kultúrtörténeti mérföldkővel is várja megújulásával egy időben a magyar kultúra napján nézőit a Duna. Január 22-én 14:45-től a világhírű Korda Sándor Magyarországon gyártott filmjét láthatják. Az Aranyember című Jókai regényből készült 1918-as némafilmet zenei kísérettel sugározza a csatorna. A Makay Margit, R. Lenkeffy Ica és Beregi Oszkár főszereplésével készült alkotást a Duna World is műsorára tűzi 01:25-től. A Duna új saját gyártású sorozata is e napon indul, az Álmok álmodói híres magyarokat mutat be, úgy ahogy még nem láthattuk őket. A magyar kultúra napjához kötődően az első részben Kölcsey Ferenc szerepel. Ezt január 22-én 19:40-től, a sorozat folytatását minden hétköznap 18:45-től láthatják a Dunán. A klasszikus magyar filmalkotások a Duna World kultúra napi műsoraiban is megtalálhatók. A korábban említett Jókai-adaptáció mellett Mikszáth Kálmán nagy sikerű Különös házasság című művének filmváltozatával is várja a nézőket a csatorna.
Minden eszközzel ez ellen dolgozunk. – Ez a gondolat fölveti a sokszor emlegetett kultúrharc témakörét. Valóban van kultúrharc Magyarországon? Mit tud a kulturális kormányzat ezzel kezdeni? – A népi-urbánus vita generációkon keresztül zajlott, Németh Lászlóék, Illyésék megvívták a maguk ütközeteit, és még Csoóri Sándor idején is folytatódott, de ez a korszak vele talán le is zárult. 2022 Magyarországán a fő kérdés nem az országon belüli, hanem a nemzetközi, a világban dúló kultúrharc. A "cancel culture" és a "woke" rémisztő tendenciáira gondoljunk, amit normaként fogad el az angolszász világ, a nyugat-európai országok nagy része. Ebben nekünk stabil, szuverén, konzervatív álláspontunk van: nem akarjuk, hogy ránk is kiterjesszék. – Találunk-e ehhez nemzetközi szövetségeseket? – A nemzetközi politikában visszatérő jelenség, hogy amikor a magyar külügyminiszter vagy a miniszterelnök megfogalmazza a magyar álláspontot, akkor a tárgyalóasztalnál sokan nem mernek reagálni, de amikor jön a kávészünet, odamennek a magyar kormány képviselőihez, és megerősítik őket abban, hogy egyetértenek, habár nem merik nyilvánosan felvállalni mindezt.
A normalitás a felszín alatt még nem szűnt meg társadalmi szervező erőnek lenni Európában. – Négy év múlva, ennek a ciklusnak a végén milyen eredményekkel lenne elégedett? – Például azzal, ha a magyarság megbecsültsége a nemzetközi színtéren jelentősen javulna. Nyolcévi államigazgatási széttagoltság után visszakerültek a kulturális tárcához a külföldi Liszt-intézetek. Huszonnégy országban összesen huszonhat intézettel vagyunk jelen, és a feladatunk az, hogy mi mutassuk be az ottani népeknek, mi a magyar. Ebben kézzelfogható eredményre számítok. A magyar kulturális világnemzet, és csak rajtunk múlik, hogy kulturális kiválóságunkat megmutassuk. A másik a belföldi megerősödés. Az elmúlt években a millennium óta nem látott kulturális intézményfejlesztés ment végbe nemcsak Budapesten, hanem szerte az országban, egészen a kis falvakig. Kulturális közösségi terek jöttek létre, könyvtárak, múzeumok és levéltárak létesültek és újultak meg. A következő négy évben az a cél, hogy a társadalom ezeket birtokba is vegye.
A kiadók szerint a könyvkultúra brutális rombolása a kata-törvény A könyvkiadásban dolgozók jelentős része szellemi szabadfoglalkozású katás vállalkozó. Eddig ismeretlen Tandori-versciklus került elő A 2019-ben elhunyt költő, író, műfordító hagyatékában lappangott a hat versből álló ciklus. A Jelenkor folyóiratban publikálták. Az írók is tiltakoznak a katatörvény ellen Mint sok más, a művészeti szektorban dolgozó vállalkozót, őket is hátrányosan érinti a módosítás. Csak Tom Cruise-on múlik, folytatódik-e a Top Gun A Roostert alakító Miles Teller már el is csevegett vele a harmadik epizódról. "Valójában hobbit vagyok" Az Ásatás mostani részében megmutatjuk, hogy miről írtunk, amikor Frodó volt a címlapunkon! Irány 2004! A Top Gun-koppintás, ami valójában a Tom Cruise-zal ismertté vált filmtől is hamarabb érkezett Egyesek szerint a Vasmadarak a legrosszabb dolog, ami Vietnám óta az amerikai légierővel történt. Kelemen Barnabás hegedűművész, a Fesztivál Akadémia alapítója: "Maga az esemény is meglepetés" Molnár Piroska, Bezerédi Zoltán és ifj.
Ezekből válogattunk. "Meg fogjuk hirdetni az Átrium tizedik évadát" Eddig több mint 40 millió forintot adományoztak a nézők, és ebben még nincs benne az Egy kávé az Átriumért akcióból származó pénz. Hamarosan lehet majd jegyet venni az őszi előadásokra. 12 millió forintot ad az Átriumnak a II. kerület A fővárosi és a kerületi támogatás mellett gyűlnek a magánadományok is.