A 30-as évek második felétől tapasztalható, hogy Németh László közéleti tevékenysége megtorpan. Az 1937-ben alakult Márciusi Fronttól és a Nemzeti Parasztpárttól is távol tartotta magát, a napi politika nem érdekelte. Ahogy az őt személyesen is jól ismerő Borbándi Gyula megjegyzi: "A politikai helyzetek megítélésében és a közgondolkodás alakításának képességében talán csak Bibó István mérhető össze vele. Németh lászló iron man. " A háború idején a népi írók mozgalma eléggé megoszlott. Korábban sem beszélhettünk szigorú egységről: szervezetileg igen lazán működött, autonóm egyéniségek szabad társaságaként létezett, a híveket és tagokat egyaránt olykor igen éles ellentétek választották el egymástól. Mindeközben természetesen egyetértettek a magyar nemzet sorsát illető legfőbb kérdésekben. Németh László sajátos pozícióval bírt köztük: az őt övező széleskörű tisztelet mellett bírálták is egyesek, még a hasonlóan gondolkodók közül is. A mélyben és a felszínen egyaránt megjelenő ellentéteket jól illusztrálja, hogy az 1943-as szárszói konferencián csupán annyi ideig tartózkodott, amíg saját előadását megtartotta.
Hosszan írta őket, mivel életkörülményei nem adtak mindig lehetőséget, hogy csupán az írással foglalkozzon. Az első két regény keletkezése a mezőföldi Szilasbalháshoz (ma Mezőszilas) kötődik: kislányuk halála után, 1930 tavaszán egy temetőlátogatás alkalmával találkozott az író Kurátor Zsófi Gyász- beli modelljével, egy unokanővérével, akiben Élektra paraszti alakmását látta. A gőgös és hideg asszony sovány, szikár alakja és az, hogy még mindig szép, megfogta az őt. Németh László. A regénybeli fiatalasszony a gyászt életformaként viseli, miután huszonkét évesen megözvegyül. A falusi szokásokkal szembemegy, amikor nem akar új férjet, sem visszaköltözni az apai házba. " Büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá ˮ– fogalmaz a regény előszavában a szerző. Németh László klasszikafilológiát hallgat ekkor a bölcsészkaron, és ahogy írja " Élektra szerettette meg velem tulajdon hősnőmet. " 1942-ben Móricz Zsigmond felkérésére kezdi írni az Iszony t, ami csak 1947-re készül el. A mű magyar, később nemzetközi sikere ellenére ezt vallja regényéről később az író: " Csak én nem tudtam … igazán megszeretni.
Új művei a szívben hordott "jó ügy" – a közösség javáért égő nemes szándék – és a társadalom együttműködésének szükségét fejezik ki. Nagybányán született 1901. április 18-án. Apja, Németh József gyermek-és ifjúkorának rajongásig szeretelt eszményképe, nagy műveltségű földrajz és történelem tanár volt, kiváló nevelő, a megtestesült "pedagógiai türelem", aki nemcsak szakját művelte, de más tárgyakban is járatos volt. Hosszabb időket töltött apja családjánál, a szilasbalhási parasztportán. Gazdag parasztdinasztia élt a falu közepén uralkodó tágas portán, mely valaha a múlt században nemesi birtok volt. A Szilason vakációzó diák látta virágzani a nagy családot és látta szétporladását, elmúlását is. Németh László (1901 - 1975) | olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója. Szilason életre szóló leckét kapott, amelyet regények, drámák alakjai és színterei meg is őriztek. "Ennek a szép, arányos családnak az én eszmélkedő korom épp annyit köszönhet, mint nagyapám változatos telkének első gyermekségem… Minden embernek van egy házi antropológiája (vagy ha úgy tetszik, szociológiája) s ehhez elsősorban családja tagjait használja példatárul… Szerencsének tartom, hogy én erre ilyen szép lombos családot kaptam" – írja Magam helyett című önéletrajzában.
író, fordító, szerző Meghalt: 1975. március 3. (Magyarország, Budapest) 1995 1989 Égető Eszter 7. 3 író (magyar tévéfilmsorozat, 70 perc, 1989) 1986 Villámfénynél 8. 7 (magyar tévéjáték, 107 perc, 1986) 1985 II. József (magyar tévéjáték, 1985) 1978 Bodnárné 9. 4 (magyar tévéfilm, 112 perc, 1978) A két Bolyai 10 (magyar tévéjáték, 93 perc, 1978) 1977 Galilei 9. 3 (magyar tévéjáték, 118 perc, 1977) 1976 VI. Henrik 6. 0 fordító (magyar színházi felvétel, 143 perc, 1976) 1974 Szörnyeteg 9. 1 (magyar tévéfilm, 121 perc, 1974) 1973 Irgalom (magyar tévéfilmsorozat, 1973) 1972 Gyász (magyar tévéfilm, 69 perc, 1972) 1965 Iszony 9. 2 (magyar filmdráma, 102 perc, 1965) 1963 Házimozi 9. 0 szereplő (magyar dokumentumfilm, 51 perc) 2022 2021 2013 2011 Nóra fordító Bemutató 2011. május 5. Yerma fordító Bemutató 2011. április 21. fordító Bemutató 2011. április 14. 2010 2009 2008 fordító Bemutató 2008. Németh lászló iroise. június 22. 2007 2005 2004 író Bemutató 2004. március 5. 2003 2001 2000 2000
Valaki jár a fák hegyén – Kaláka együttes Hajh, Élet, hajh… – A Kaláka együttes Ady-estje Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter és Radványi Balázs […] Igéimet forgassátok! dalok Jézus tanítási szerint (Tíz példázat) Előadják: Gryllus Dániel, Smidéliusz Gábor, Becze Gábor, Huszák Zsolt, Apáti Ádám, Pintér Zsolt […] Vannak vidékek – Bogdán Zsolt és Kaláka együttes Kányádi estje Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Bogdán Zsolt […] Budapesti tücsökmuzsika Előadja: Gryllus Dániel […] A teljesség felé Az előadást szólóban (Gryllus Dániel) kamarakoncert változatban (4 fő) és nagyzenekari változatban (20 fő) is játsszuk. […] Feldaraboljuk a végtelent Előadás családoknak, kisiskolásoknak, középiskolásoknak, felnőtteknek. Előadják: Gryllus Dániel és Lackfi János […] Pál apostol – Dalok Pál levelei szerint Előaják: Gryllus Dániel, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Szirtes Edina Mókus […] Hegyi beszéd Koncert felnőtteknek.
Herr József fotográfus kiállítása- ELMARAD! Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Nonprofit Kft. számára a látogatói, a vendégei, a fellépői és a munkatársai védelme kiemelten fontos, ezért a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs ajánlásának megfelelően a nagycenki Széchenyi-kastélyba március 12-ére meghirdetett közösségi programjait – a múzeumpedagógiai foglalkozást és Herr József Valaki jár a fák hegyén… fotókiállításának megnyitóját – elhalasztja. A kiállításmegnyitót egy későbbi időpontban tartjuk meg. Kérjük szíves megértésüket.
A Kaláka együttestől kaptuk ezt a gyönyörű fotót, amelyen Kányádi Sándor költővel láthatjuk őket. "A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, "szív-némaságra" született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti "eredeti dallamot". Valaki jár a fák hegyén Dél keresztje alatt Kuplé a vörös villamosról Vannak vidékek Fakatona Az elveszett követ...... és sok más dal.
Megtalálni az északi irányt, bárhol és bármikor, átvészelni egy éjszakát az erdőben, megcsodálni egy napfelkeltét az utolsó éjjeli őrségváltás után, megtalálni, miből rakhatsz tüzet leggyorsabban, és melyik gyógynövényből érdemes teát főzni. Aki cserkész, az valami egészen sokrétű kapcsolatra tesz szert a természettel: egyszerre csodálja, ismeri, tiszteli, szereti, él benne és belőle, használja és védi. Erre tanítja megannyi játékos cserkészmódszer, portya, próba, a nyári tíznapos tábor és megannyi más cserkészkaland. De mégis miben áll a cserkészet titka-varázsa? Ezekben, a közel egy évszázada csiszolódó és hagyományozott "cserkészmódszerben"? Igen, de mind e mögött még valamiben: egy mélyen biblikus, hitbeli hozzáállásban, hogy az Ember a teremtésben egyszerre Isten elkényeztetett gyermeke és felelős képviselője is. Ahogy a felnövekvő kamasz gyerek a cserkészet révén egyszerre lehet az erdőben felszabadult, játékoskedvű gyerek, megannyi felfedezésre váró csoda részese, és kupálódó felnőtt, aki megtanulja kiismerni, használni, de szeretni és felelősen gondozni is a rá bízott Kertet!