Webáruház készítés - A Hely Webáruház© 2012 Minden jog fenntartva.
Főoldal Termékek SZÉPIRODALOM - 38 ALMENÜVEL Regény, novella, elbeszélés E-É Sorozatcím: A magyar irodalom remekei - XIX.
század Cikkszám: 030107 Kiadás éve: 2006 Méret: 140*205 mm, 623 oldal Állapot: keménytáblás, jó Áraink az ÁFÁ-t tartalmazzák.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 12 1 4 2 8 3 6 7 Ingyenes házhozszállítás Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A falu jegyzője - entikvarium.unas.hu. A Vaterán 11 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 4. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Keresés a leírásban is Főoldal: Csokonai Vitéz Mihály (188 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1. oldal / 4 összesen 1 2 3 4 12 Az eladó telefonon hívható Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Főoldal: Csokonai Vitéz Mihály (188 db)
- antik -T27n 690 Ft 1 640 - 2022-07-29 18:34:38 Csokonai Vitéz Mihály összes művei (*81) 1 500 Ft 2 700 - 2022-07-29 04:51:03 Csokonai Vitéz Mihály minden munkája műfordítások 476 Ft 1 275 - 2022-07-29 03:35:00 Csokonai Vitéz Mihály minden munkája versek 556 Ft 1 355 - 2022-07-29 03:36:01 Csokonai Vitéz Mihály minden munkája prózai műve 476 Ft 1 275 - 2022-07-29 03:35:12 Csokonai Vitéz Mihály minden munkája I-II. 1 800 Ft 2 590 - Készlet erejéig Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez 600 Ft 1 390 - Készlet erejéig Csokonai Vitéz Mihály összes versei I. 1 200 Ft 1 990 - Készlet erejéig Vitéz Mihály ébresztése (Csokonai brevárium) 800 Ft 1 590 - Készlet erejéig
Minden versszak utolsó sora újra ismétli. Az ekhós szöveg megerősíti a költő gondolatmenetét, szerepe, hogy egyetértsen a költővel, együtt érezzen vele. Az 5. versszakban ezt emeli ki ellentéttel: a vaskeblű (durva, zord) sziklában van együttérzés, de az embereknek nincs szívük (emberi kitaszító világ és együttérző természeti világ). Sajátos költői magatartásforma figyelhető meg: a költő visszavonul a természetbe, a magányba. Megjelenik a műben a kollégiumi kicsapatása (4. versszak), és az is amikor Lilla elhagyja (6. versszak). Panaszkodik, a társadalmat okolja, megtisztul a társadalom szennyétől, megnemesedik, értékessé válik. Ebben a műben jelenik meg elsőként a gondolat, hogy a költészet örökértékű (de ezt csak az utókor fogja elismerni). Ez az eszme már a romantika felé mutat. Műfaját tekintve ez a mű elégia: azaz visszatekint saját életére, bemutatja a jelen helyzetet és panaszkodik. Ez a műfaj jellemző a szentimentalizmusra. A mű befejező gondolata a biztos hit, miszerint az utókor, a távoli jövő felismeri benne előfutárát.
Kijelöli költészetének új irányát, melynek hátterében metafizikai megalapozottságú életprogram és szemléletmód áll. A vers szimmetrikus, mind formailag, mind tartalmilag. Az első négy versszak a szomorúság világáról, a második négy versszak pedig a vidám költő világáról szól. Az előbbi világot temetők és sírhalmok alkotják. Itt éjszaka van, és sötétség uralja a földet.,, Sírhalmok! Gyász temető kertek Melyek örökös setétség S szívet borzasztó csendesség Mostoha keblében hevertek…" A halál világában csendesség honol, majd a csendet irtóztató ének, siralmas nóta, keserves versek törik meg, melankólia, gyász uralja a tájat. A szomorúság völgyében él Hervey, Young, Shakespeare és Racine – csupa férfi, akik Csokonai korában már halottak. A költő vidám világa,, andalgó vidék", ahol viola, hiacint és nektárt lehellő rózsa terem. A vidámság világa hűvös esthajnalban jelenik meg (,, estvéli szellő''), és lelkesítő ének, mennyei harmónia, szép dal, új dalok zengenek. Vidám lények, Múzsák, Gráciák, Ámorok jelennek meg.
De nem talált állást, reményt, biztos megélhetést költőként (első költőnk, aki költészetéből próbált élni). Ráadásul meghiúsult házassági terve is az 1797-ben megismert komáromi lánnyal, Vajda Juliannával, akit apja férjhez adott egy kereskedőhöz. 100% Ez a verse pályájának utolsó szakaszába tartozik, amikor szembesül halálos betegségével. Bár hosszan, részletesen leírja - egyfajta lírai realizmussal - betegségének tüneteit ("Asznak tüdőhólyagjaim", "Borsódznak minden tagjaim"), a mű igazi esztétikumát a kétségbeesés és a remény közötti ingadozás, vergődés adja. Éppen ezt a változékonyságot képviseli a hold, amelyet a vers legelején megszólít: "Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? ". Egyetlen metaforát hoz létre, és ez a költői kép vonul végig a műben: a csónak-metafora, amely a halálba hanyatlás útját jelképezi, ahogy lebeg a vízen. A láz miatt úgy érzi, mintha csónakban "lengene", tehát amiben hánykolódik az a csónak, koporsójának a szimbóluma, ahogyan lebeg a csónak, úgy szenved a gyógyulással és a halállal kapcsolatos kétségeitől, és ez a két fogalom is szimbólumként jelenik meg: az egyik parton "réműlet űl s jéghallgatás" (a halál víziója), a másik parton a barátság szózatai, az életkedv (gyógyulás, remény víziója), majd egyszercsak szertefoszlanak a látomások, és visszatér a rideg valóságba, orvosához, Sándorffyra, eközben is a költészetére gondolva: "A hálá engem dalra ránt".
Síromba csak te fogsz alá követni, A nemtudás kietlenén vezetni: Te lészel, ah! a sírhalom Vőlgyén is őrzőangyalom. Áldott Magánosság! öledbe ejtem Ottan utólsó könnyemet, Végetlen álmaidba elfelejtem Világi szenvedésemet. Áldott Magánosság! te légy barátom, Mikor csak a sír lesz örök sajátom. De ez napom mikor jön el? 100% Ez a verse pályájának utolsó szakaszába tartozik, amikor szembesül halálos betegségével. Bár hosszan, részletesen leírja - egyfajta lírai realizmussal - betegségének tüneteit ("Asznak tüdőhólyagjaim", "Borsódznak minden tagjaim"), a mű igazi esztétikumát a kétségbeesés és a remény közötti ingadozás, vergődés adja. Éppen ezt a változékonyságot képviseli a hold, amelyet a vers legelején megszólít: "Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? ". Egyetlen metaforát hoz létre, és ez a költői kép vonul végig a műben: a csónak-metafora, amely a halálba hanyatlás útját jelképezi, ahogy lebeg a vízen. A láz miatt úgy érzi, mintha csónakban "lengene", tehát amiben hánykolódik az a csónak, koporsójának a szimbóluma, ahogyan lebeg a csónak, úgy szenved a gyógyulással és a halállal kapcsolatos kétségeitől, és ez a két fogalom is szimbólumként jelenik meg: az egyik parton "réműlet űl s jéghallgatás" (a halál víziója), a másik parton a barátság szózatai, az életkedv (gyógyulás, remény víziója), majd egyszercsak szertefoszlanak a látomások, és visszatér a rideg valóságba, orvosához, Sándorffyra, eközben is a költészetére gondolva: "A hálá engem dalra ránt".