Ingatlan eladás esetén az eladó által fizetendő személyi jövedelemadó (SZJA) Amennyiben az eladó csak és kizárólag személyi jövedelemadó szerint adózik, akkor az alábbi pontokat kell megvizsgálnia: az ingatlant az eladó a vásárlást követően 5 vagy 15 éven belül értékesítette és az ingatlan értékesítése magasabb áron történt, mint amilyen összegért korábban az megvásárlásra került Ebben az esetben SZJA fizetési kötelezettség merülhet fel. A fent említett két időkorlát közül az 5 éves határidő családiház, illetve lakás esetében érvényes, míg minden más típusú ingatlannál a 15 éves időkorlát a használatos. Lenti példánkon a lakás céljára szolgáló ingatlannal kapcsolatos, jelenleg hatályos Szja törvényi előírásokat emeltük ki, és mutatjuk be. Az SZJA mértéke az adó alapjának 16%-a. (2015-ben) – A mostani ingatlan eladás és ugyanezen ingatlan korábbi vásárlása között eltelt évek száma – Az eladási és a vételi árkülönbözet adóalapba beszámítandó része (%) 0. év (2015) 100 1. év (2014) 100 2. év (2013) 90 3. év (2012) 60 4. év (2011) 30 5. év (2010) 0 Fontos!
Az SZJA törvényi szabályai évről évre változhatnak, ezért azt javasoljuk, hogy az SZJA-val kapcsolatos hatályos információkkal, előírásokkal kapcsolatban érdeklődjön kollégáinknál, hiszen irodánk lakáshitel közvetítés melletti másik fő tevékenysége a könyvelés és adótanácsadás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról is tudna informálódni, de miért töltené értékes idejét keresgéléssel, ha minket is kérdezhet. Az ingatlan eladással kapcsolatos kötelezettségek a 9. számú információs füzetből ismerhetők meg, mely a NAV honlapjáról is letölthető.
Édesanyámtól, testvéremmel örököltünk 2020-ban 50%-50% arányban ingatlant. Az ingatlan eladása 2021-ben történt. A kérdésem, az öröklési értéket meghaladó eladási ár után számított 15% adót fele-fele arányban kell a NAV felé fizetni, és mikor? Ingatlan eladásából származó jövedelem utáni adót a ingatlan eladását követő év május 20 napjáig kell bevallani és megfizetni. 2 Eladó esetén ez a szabály külön-külön mindegyik eladóra vonatkozik.
A növekvő világpiaci energiaárak miatt a jövőben egyre fontosabb szempontja lehet a vevőknek a kiszemelt lakás korszerűsége és energiahatékonysága, ami felértékelheti ezeket az ingatlanokat a következő időszakban – derül ki az legfrissebb elemzéséből. 7 órája | Szerző: D. Z. Augusztustól az átlagfogyasztás felett piaci árat kell majd fizetni az áramért és gázért. Bár az új szabály a háztartások 75 százalékát nem érinti, várhatóan még keresettebbek lesznek az alacsony rezsiköltségű lakóingatlanok. A nagyobb alapterületű lakások közül azoknál eshet vissza leginkább a kereslet, amelyek nem energiahatékonyak – mondta Balogh László, az vezető gazdasági szakértője. Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet Idén éves szinten 4 százalékkal több 150 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakást és házat hirdettek meg eladásra, miközben az összes hirdetésfeladás 5 százalékkal csökkent a lakóingatlanoknál ugyanebben az időszakban. Látszik tehát, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanok esetében már most is nagyobb az eladási kedv.
Abban az esetben, ha erre az előző táblázatban foglalt számlázási határidő után kerül sor, akkor a számlát legkésőbb az általános - előző táblázatban jelzett – határidő utolsó napján ki kell állítani a számlát. Ha a vevő ugyan készpénzzel, és/vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fizet, de nem a teljes ellenértéket rendezi pénzügyileg az általános számlázási határidő letelte előtt, akkor az általános számlázási határidő irányadó. Alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy ezt a szabály hogyan kell alkalmazni. Tényállás sorszáma Azonnali számlázás kötelezettség Általános számlázási határidő 1. Készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való fizetés megvalósul az elszámolási időszak utolsó napja előtt. Hogyan állapítsd meg a számlázási határidőt folyamatos teljesítésű ügyleteknél? - Billingo online számlázó - elektronikus számlázás egyszerűen. Ha az azonnali számlázási kötelezettséget eredményező tényállás nem következik be az elszámolási időszak utolsó napja előtt és az ügylet teljesítője saját döntése alapján nem számláz az elszámolási időszak utolsó napja előtt, akkor a 2. tényállás irányadó. Készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való fizetés megvalósul az elszámolási időszak utolsó napján, vagy legkésőbb az elszámolási időszak utolsó napjától számított 8 napos időszakon belül.
Ekkor, jóllehet a fuvar három önálló részre osztható, a felek nem három ügyletről fognak utólag összevontan elszámolni, hiszen a megrendelő csak egyetlen fuvart rendelt meg. Részteljesítés Nem sorolható az Áfa tv. §-a alá az ún. részteljesítés esete sem. Az Áfa tv. 57. § -a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Az Áfa-tv. 58.§.-ának 2015. július 1-től életbelépő változása | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Ha például egy adóalany 1500 kg liszt leszállításáról állapodik meg a vevőjével, de ezt a mennyiséget nem egyben, hanem három egyenlő részletben szállítja le, akkor mindegyik kiszállítás részteljesítésnek minősül, amiről részszámlát kell kibocsátani. Ekkor a felek már előre tudják, hogy milyen értékben fog köztük értékesítés megvalósulni, csak éppen a szállításra nem egyszerre kerül sor, nem arról van tehát szó, hogy az időszak végén utólag számolnak el az előre nem ismert mennyiségben értékesített termékekről. Gyűjtőszámla Habár mindkét megoldás alkalmazható akkor, ha az egyazon időszakon belül teljesített értékesítésekről nem akarunk külön-külön számlát kibocsátani, nem szabad összetéveszteni az időszaki elszámolás esetkörét a gyűjtőszámla alkalmazásával sem.
Ebben foglaltak szerint, ha ekkor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek, akkor a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügylet teljesítője számára az esedékesség időpontja a számlázáskor nem ismert, de ennek ellenére az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontot tekint teljesítési időpontnak, akkor kockázatot vállal fel. Ugyanis, ha az ellenőrzés betű szerint ragaszkodik a tájékoztatásban foglaltakhoz, akkor a fizetendő adót az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló adóbevallási időszakban írja elő. Ebből a terhére adókülönbözet keletkezhet, amely adóbírság alapját képezi, ha adóhiánynak, vagy jogosulatlan visszaigénylésnek minősül. Az említett kockázat elkerülhető, ha a felek az esedékesség időpontját egyértelműen rögzítik. Például abban állapodnak meg, hogy az esedékesség a tárgyhónapot követő hónap 15. napja. A gazdasági életben elterjedt gyakorlat, hogy a felek az esedékesség időpontjának számítását valamely esemény bekövetkeztétől számítják.
Tegyük fel, hogy a német ügyvédi iroda a 2019. október hónapra vonatkozó díjazásról 2019. november 10-én kiállított számlában a teljesítés időpontját 2019. október 31. napjában jelölte meg. § (1) bekezdése szerint belföld, akkor az Áfa tv. 60. §-a nem alkalmazható, így az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik) érvényes árfolyamot kell-e alkalmazni. Az adóhatóság álláspontja szerint az adófizetésre kötelezett belföldi adóalany igénybevevő választása szerint alkalmazhatja az Áfa tv. §-a alapján megállapított teljesítési időpontban, vagy a számlán feltüntetett teljesítési időpontban, illetve a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot. Adóeljárás, Szja, Tao, Áfa, Tbj., Sztv. Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint, ezért a közterheket is forintban kell megfizetni. Ennek megfelelően a külföldi pénznemben bonyolított és áfaköteles ügyleteknél az általános forgalmi adó alapját át kell számítani forintra. A forintra átszámított adóalap után a vonatkozó adómértékkel kell a fizetendő adót meghatározni.