Ezzel kapcsolatban nem más, mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, Dávid Ferenc mondott érdekeseket nemrég. Dávid konkrétan azt mondta, a túlóratörvényt szerinte azokon a 4-5 ezres településeken fogják végrehajtani, ahol 300-400 főt alkalmazó cégek a város egyetlen munkáltatói, és ilyen helyeken a munkavállaló nem fog tudni ellenállni, mert nem tud hova menni. Konkrétan egy Békés megyei multit is megemlített, ahol már jelenleg is vannak 68 órás hetek a három hónapos munkaidőkereten belül. Ráadásul sok esetben arra sincs szükség, hogy ténylegesen rossz legyen a túlóráztatni kívánt munkavállalók tárgyalási pozíciója, a munkaadó szempontjából már az is elég, ha a munkavállaló nincs tisztában a megváltozott tárgyalási pozíciójával, és a munkahelyének elvesztésére vonatkozó félelemből így is aláírja a papírt. Tehát az, hogy mennyire is lesz valóban önkéntes a 400 óra túlóra, munkavállalónként is eltérő lehet. arról azonban nem lehet semmi konkrétumot mondani, hogy hány munkavállaló védett a munkaerőhiány miatt, és hányan vannak kiszolgáltatva a munkaadójuknak.
Erről írják a szakszervezetek jogosan, hogy ez a kollektív szerződéses lefedettség növelése és a kollektív alku szerepe ellen hat. És az vajon igaz-e, hogy a Fidesz bevezette a hatnapos munkahetet? Ha úgy számolunk, hogy az évi maximum 400 órát az év 52 hetére leosztva nagyjából heti 8 órát kapunk, akkor lehet azt mondani, hogy szinte minden héten el lehet rendelni egy hatodik napot túlóra formájában. Csakhogy ahogy azt már előbb tisztáztuk, a 250 (kollektív szerződés esetén 300) túlórán felül 100 vagy 150 csak a munkavállaló belegyezésével működhet. A szakszervezetek azt is mondják, hogy a törvény uniós jogot sért. Az uniós irányelv szerint az átlagos munkaidő a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 48 órát hetente. Ez a 48 órás szabály pedig a túlóratörvénybe is bekerült. Sőt, 52 héttel számolva a nálunk bevezetett évi 400 óra még egy nagyon kicsit kevesebb is, mint az EU által megengedett 416 órás maximum. Fodor T. Gábor munkajogász a elmondta, a módosító oly módon írja elő a szabályokat, hogy a Magyarországon meghatározott teljes heti munkaidő-mértéknek, vagyis a 40 órás "normál" munkaidőnek kell három év átlagában kijönnie, amivel gyakorlatilag egy kettős elszámolást vezet be.
Ugyanakkor viszonylag szűk körben van konkrét törvényi tiltás a sztrájkoló dolgozók helyettesítésére. Ezt a Munka Törvénykönyve csak a munkaerő kölcsönzés esetén tiltja egyértelműen, amikor kimondja, hogy sztrájkban résztvevő munkavállaló helyettesítésére nem lehet munkaerőt kölcsönözni. 2008. december 10-én a légi utasszállítást érintő átfogó sztrájk alkalmával a biztonsági ellenőrök közül senki nem vette fel a munkát. Így a munkáltató a sztrájk idejére toborzott új munkaerőt a biztonsági ellenőri feladatok ellátására. Az ügy végül a legfőbb bírói fórum elé került. A végső döntés kimondta, hogy mivel az utasbiztonság biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősíthető, a kizárólag ilyenként minősülő tevékenység végzésére új munkavállalók felvétele nem eredményezte a sztrájkjog csorbítását, nem minősült a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszköznek, és nem valósított meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Túlórázással a túlóra törvény ellen sztrájkolókkal szemben? Felmerül a kérdés, hogy a sztrájkban részt nem vevő dolgozóknak előírhatják-e, hogy akár túlórában lássák el azokat a feladatokat, melyeket sztrájkoló munkatársaik nem végeznek el.
chevron_right Túlóra: mi a maximum és mivel kompenzálják? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2009. 05. 14., 10:02 Frissítve: 2009. 14., 10:03 A túlóra szabályozása nemcsak, hogy országonként eltérő, de a nemzetközi egyezmények és a szakszervezeti nyomás hatására minden tagállamban igen gyorsan változik. Összefoglaltuk a leglényegesebb különbségeket és hasonlóságokat, már ami az előírt kötelező munkaidőt és a maximum ledolgozható órák számát jelenti. A túlóra olyan munkaóra, amely egy előre meghatározott küszöbérték felett van, és ezért magasabb kompenzáció jár érte, mintakár valamilyen formájú plusz juttatás, akár szabadidő formájában. A küszöbérték definiálása, vagyis előírt kötelező munkaidő, maximum ledolgozható órák száma országonként változhat. A 93/104/EK Európai Uniós irányelv szabályozza a túlóra kérdéskörét. Ez alapján a heti átlagos munkaidő – a túlórát is beleértve – nem haladhatja meg a 48 órát, a munkavállalót 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álló minimális napi pihenőidő, valamint hétnaponként legkevesebb 24 óra egybefüggő pihenőidő illet meg.
Újabb kérdés fogalmazódott meg bennem, konkrétan az, hogy milyen egyéb jogvesztéssel (pl. jubíleumi jutalom kérdése) jár, ha a munkavállaló mond fel? 2012. 20:54 Ha te mondasz fel, nincs felmentési idő, de ezt kbs is leírta, a felmondási időt le kell dolgozni. A felmentési idő a felmondási időnek az a része, amely alatt a munkavégzés alól mentesül a dolgozó. Közalkalmazott felmentése "nők 40 éves öregségi. Csak munkáltatói felmondás esetén jár felmentési idő. A közalkalmazottaknál a munkáltató felmenti a közalkalmazottat a szolgálat alól, a felmentési időnek a felére mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól. Ha a közalkalmazott lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, akkor nem jár felmentési idő, de a lemondási időt le kell dolgoznia. Ezektől el is lehet térni, de akkor az már közös megegyezés, ha mindét fél elfogadja. A felmentést a munkáltatónak meg kell indokolnia. A dolgozó kérésére csak a 40 éves munkaviszonyt elért nyugdíjba menő közalkalmazott nőt lehet felmenteni a jelenlegi tv-ek szerint. Ha az arra jogosult nyugdíjba szeretne menni neki kell felmondania, a munkáltatónak nem áll érdekében, hogy felmentse.
30. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltatója köteles a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetni. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt […]