Öt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. A házastársi közös vagyon megszűnése, megosztása A házastársi közös vagyon megosztására nem csak a házasság felbontásakor kerülhet sor, hanem a házasság alatt is. Házastársi vagyonközösség megszűnése és megosztása a házasság fennállása alatt A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság indokolt okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. Házastársi közös vagyon öröklés. A vagyonközösség a bíróságnak a vagyonközösség megszűnését kimondó határozata jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg. A vagyonközösség megszűnését követően továbbra is közösen viselik a közös háztartás költségeit. A közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat. Házastársi vagyonközösség megszűnése és megosztása a házassági életközösség megszűnése esetén A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér.
Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. A házastársi közös vagyon két módon szüntethető meg. Vagyonmegosztási szerződéssel, vagy ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor Vagyonjogi perben, a bíróság által. Amennyiben a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Házastársi közös vagyon megszűntetése szerződés. Ezért a házastársak között írt vagyonmegosztási szerződés érvénytelen lesz. Nem érvénytelen az a szerződés azonban, amelyben a házastársak kizárólag ingóságokat osztanak meg, ha a megosztást már végre is hajtották. A vagyonmegosztás során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. Válóperes Családjogi szakjogász ügyvédként elsődlegesen arra törekszem, hogy a felek elsősorban szerződéssel osszák meg a közös vagyonukat.
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Házastársi közös vagyon | Dr. Szász ügyvédi iroda. Igaz ez, a bármelyik házas fél által kötött jogügylettel vagy egyéb jogi ténnyel szerzett pénzre is, kivéve ha az a házastárs külön vagyonához tartozik. A törvény házastársak esetén vélelmezi a közös szerzést – a különvagyon kivételével -, amennyiben ebben vita van, a dolog különvagyoni mivoltát annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj is.
Kulcsszavak: öröklési jog, végrendelet, hagyaték, házastárs, közös vagyon, külön vagyon, házasság Házastársak öröklése Öröklési jogunk egyik legvitatottabb területe a túlélő házastárs öröklése. A köztudatban a régi és az új Ptk. szabályai egyaránt jelen vannak, előfordul, hogy összemosódnak, és zavarokat okoznak. Házastársi közös vagyon. Jelen írásom az alapvető kérdésekben való eligazodást hivatott szolgálni. Az örökhagyó (esetünkben a házastárs) a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel (végrendelettel, öröklési szerződéssel vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel) szabadon rendelkezhet. A szabad rendelkezés korlátja a törvény által a túlélő házastárs számára biztosított kötelesrész, mint a hagyatékból való minimum-részesedés intézménye. Ha a házastárs végintézkedést nem tesz, vagy tesz ugyan, de azzal a teljes hagyatékot nem meríti ki, akkor a hagyaték egészére vagy végintézkedéssel nem érintett részére vonatkozóan a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása során első lépésként az elhunyt házastárs különvagyonának és a házastársak közös szerzeményi vagyonának megállapítása vár ránk.
Mint látható, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga immáron nem az egész hagyatékra, hanem csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési és felszerelési tárgyaira terjed ki. A lakás fogalmát itt kiterjesztően kell értenünk, hiszen a kérdéses ingatlan által ténylegesen betöltött funkció, és nem az ingatlan-nyilvántartási elnevezés számít [1]. E tekintetben tehát – ha lakhatás céljára szolgál -, lakásnak minősülhet egy üzlethelyiség vagy egy zártkert ugyanúgy, mint egy családi ház vagy egy társasházi lakás. Az új szabályanyag alkalmas a régi Ptk. szabályainál említett méltánytalanságok egy részének kiküszöbölésére, hiszen: – egyrészt az örökösök (igaz egy gyermekrésszel csökkentett mértékben) tehermentesen jutnak hozzá az örökségük azon részéhez, amely a közösen lakott lakás és annak berendezési-felszerelési tárgyain kívül esik; – másrészt az özvegy egyszerre válik állagörökössé, és tartja fenn megszokott életkörülményeit, lakókörnyezetét. Húzzuk alá, hogy immáron nem szerepel a törvényben az "özvegyi jog" kifejezés, hiszen a haszonélvezeti jogot az új házasságkötés sem szünteti meg.