A jelenetből világos, hogy a származás, akár a majdani termelési filmekben, determinálja a szereplők hovatartozását, ugyanakkor Matyi figurája árnyaltabb rajzolatú a szimplán sematikus hősöknél. Noha – mint amazokat –, végig célra tartva, egyetlen nagyszabású feladat megoldásának vágya hajtja, Soós Imre megformálásában több lélektani regiszteren is megszólaló hús-vér alakká válik. Nem így az antagonisták, akik már kevésbé karakterisztikusak, inkább karikaturisztikusak, ekképpen lényegesen közelebb állnak a sematikus filmek hőseihez. Fazekas Mihály Matyié mellett a negatív figurák, különösen Döbrögi jellemének kidolgozására is gondot fordított, a filmbe azonban kevés szüremlett be a szerzői intenciókból, sőt a történet aktualizálásának szándéka épp a módosabb gazdákat, a kulákokat kipécéző ábrázolásban érhető tetten leginkább. Ludas matyi szerzője 3. Ezeket a figurákat tehát béklyóba verik az ideológiai kötelmek, a vizualitás frontján azonban a film messze van a sematizmustól. Az alkotók innovatívan alkalmazzák a filmnyelvet, a kamerát nem cövekelik le, hanem rendre dinamizálják a látványt, továbbá leleményes, változatos montázsszekvenciákkal élnek.
Fazekas barátságot ápolt a debreceni irodalmi körrel, különösen Csokonai Vitéz Mihállyal, akinek 1805-ös halála után maga is egyre kevesebbet foglalkozott a költészettel. 1806-tól közéleti szerepet is vállalt, előbb a kollégium gazdasági vezetője, majd a város főpénztárnoka volt, és hadi tapasztalatait latba vetve a "polgárkatonaság" nevű rendfenntartó alakulatot is megszervezte, amelynek ő volt a kapitánya. 1806 egyik nevezetes esete volt Kazinczy Ferenccel folytatott irodalmi vitája, az úgynevezett Árkádia-per, amelyben a Kazinczy által gőgösnek bélyegzett debreceni irodalmi hagyományt védte. A törökök ellen vívott ütközetben vesztette el egyik ujját a Ludas Matyi szerzője » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1819-től szerkesztette és írta az irodalmi és ismeretterjesztő alkotásokat közlő Debreceni Kalendáriumot, amelybe verseket, prózafordításokat és tudománynépszerűsítő cikkeket is írt. Utolsó éveiben a katonaélet nehézségei következtében sokat betegeskedett, az ízületi csúzos bántalmakhoz idővel gyomorgondok is társultak. Végül 1828. február 23-án tüdőbajban hunyt el. Műveit kortársai – a Lúdas Matyi kivételével – viszonylag kevesen ismerték, összegyűjtött alkotásai 1836-ban jelentek csak meg.
Bár Fazekas Mihály a művet a középkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletet humorral fűszerezve. Borbély Szilárd azonban írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy "sem a Lúdas Matyi szövege, sem a történet nem hordoz magában könnyed, felszabadult nevetésre, felhőtlen nyelvi humorra okot adó mozzanatokat. " Sokkal inkább keserű gúny, erős szarkazmus, éles irónia jellemzi a művet. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes - Ludas Matyi. Borbély Szilárd Fazekas Mihály művének egy másik olvasatát tárja elénk. Véleménye szerint Matyi lázadása az apa nélkül felnőtt kamasz lázadásaként is olvasható, a fiú neveletlensége és árvasága miatt kérdőjelezi meg a patriarchális világ rendjét. Matyi azonban Döbrögi megbüntetésével nem forgatja fel és nem is akar változtatni az urak és parasztok világán. Ráadásul a mű végén maga Döbrögi is mintegy fiává fogadja a népét, vagyis megerősíti a néppel kötött patriarchális szerződést azzal, hogy követi a törvényeket, és többé nem bánik igazságtalanul a parasztokkal. Hogyan értelmezzük mi a Lúdas Matyi t? Olvassuk újra a történetet, és merengjünk el igazságán!
1804-ben aztán megházasodott, de hamarosan özvegyen maradt, visszavonultságát baráti köre - Csokonai Vitéz Mihály, Földi János orvos, nyelvtudós - enyhítette. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai 1805-ben bekövetkezett halála közti időszakban született. Ezekben az években írta meg első fogalmazásban népmesei ihletésű művét, a nemesi pöffeszkedést kifigurázó Lúdas Matyi t. A kézirat gyorsan terjedt, és szerzőjének tudta nélkül, névtelenül 1815-ben ki is adták Bécsben, ami felháborította. Némi átdolgozás után, 1817-ben saját neve alatt jelentette meg a végső változatot Bécsben, a könyvet Magyarországon 1831-ben adták ki először. A tömör, időmértékes verselésű elbeszélő költemény (kiseposz) társadalomkritikája alighanem a legmerészebb a korban: Lúdas Matyi az első paraszt, aki fölényben van a nemesúrral, Döbrögivel szemben. Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője 250 éve született | Magyar Idők. Nem is maradt visszhang nélkül, a nemesség nagy része "merényletet" látott benne. Műve - jóllehet vándormotívumot dolgozott fel - rendkívül népszerű lett, a "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza" szállóigévé vált, és számos feldolgozása született: az 1950-ben bemutatott Lúdas Matyi volt az első színes magyar játékfilm, 1977-ben Dargay Attila rendezett a műből egész estés rajzfilmet.