A középiskolás irodalomórákon, a költők, írók személyében idolokat állítanak a fiatalok elé. Szerelmi költészetet tanítanak annak tükrében, ki volt éppen a partnere a szerzőnek a vers születésekor. Jó esetben bemagoljuk az évszámokat, a száraz tényeket, de nem vesszük észre, miről is szólnak azok a bizonyos versek. Nem tudunk különbséget tenni Szabó Lőrinc és Reményik Sándor költészete, és ami a legfontosabb: személyisége között. Abban sem vagyok biztos, hogy utóbbi művészről tanultunk a gimnáziumban. Aztán felnövünk, és jó esetben találkozunk egy cikkel, amelyből rádöbbenünk, hogy az tankönyvi alakok létező férfiak voltak, művészetük által pedig megismerhetjük azt is, hogyan viszonyultak a szerelmeikhez, a nőkhöz, mi volt a véleményük a tökéletes szerelemről. Kiskamaszként ismertem meg Szabó Lőrinc Semmiért egészen című versét, és hittem, hogy ez maga az őrült szerelem, az Ady Endrétől is ismert Héjanász az avaron. A szükségszerű önfeladás, a szenvedés és a szenvedély határán történő örök egyensúlyozás.
). A költő szeretni is csak a maga törvényei szerint tudott. Tízévi házasság és közel tizenöt év szerelmi tapasztalat váltotta ki belőle a Semmiért Egészen című költeményt, melyet feleségére, Mikes Klárára, és szeretőjére, Korzáti Erzsébetre is lehet vonatkoztatni. Eredetileg a feleség volt a címzett, de Szabó Lőrinc később úgy ítélte meg, hogy elvárásai valamennyire a szeretőjéhez is szóltak. A vers persze túlmutat a címzett személyén, csupán egy férfi beszél benne egy nőhöz. Egy hűtlen férfi követel feltétlen hűséget és teljes odaadást a párjától. Olyasmit, amit ő maga nem tud és nem is akar megadni a nőnek. Tisztában van vele, hogy maximálisan önző harcot vív és hogy zsarnoki követelése rettenetes, de gyanakvását, féltékenységét csak úgy tudja elcsitítani, ha a nő teljesen az uralma alá kerül és az ő világán belül marad, ahol a szerelem " teljes alázat és áldozat ", de nem oda-vissza, hanem csak a nő részéről. Ha a partner szemszögéből nézzük, akkor a férfiönzés, a sovinizmus jelenik meg a versben, hiszen a lírai én nyíltan vállalja önzését.
Csak így maradhatunk függetlenek! abó László – Európai napkelet Illusztráció: Rippl-Rónai József – Szabó Lőrinc
Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd. A Semmiért Egészen műfaja óda. Hangneme nyers, de következetesen érvelő, így végső soron meggyőző. A hang az élőbeszéd közvetlenségével szólal meg és nemcsak magyarázó jellegű, hanem felvállaltan zsarnoki is, ebből származik a beszéd intenzitása. A Semmiért Egészen témája a lírai én szerelmének mibenléte. A teljes önfeladás követelése jelenik meg: azt követeli a partnertől, hogy csak neki és érte éljen. A szerelem önző voltát mutatja be egy végsőkig kiélezett, paradox kapcsolaton keresztül.
Mert míg kell csak egy árva perc, külön, neked, míg magadra gondolni mersz, míg sajnálod az életed, míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan halott és akarattalan: addig nem vagy a többieknél se jobb, se több, addig idegen is lehetnél, addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak még jó lehet; törvényen kívűl, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd. Reményik Sándor: Nem urad és királyod Nem urad és királyod Kicsi leány, hidd el nekem: Nincs olyan férfi, Aki egy lány tökéletes erelmi szent-áldozását megéri. S ha volna is: hogy követelheti, Hogy megtagadd magad? Te Lélek vagy: kiolthatatlan Fény, Megsemmisíthetetlen külön-lény, Isten-gondolta külön-gondolat. S kötötten is szabad. Szabad. "Semmiért Egészen"?? Istenkísértő őrült akarat Képzelhet csak el így, rabnőjeképpen. S hiába úgyis: Nem lehet egészen. Megíratott, hogy: "Az egyén szabad Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le: szeretet. "
Kívülről nézve, objektíven lehetetlen eldönteni, hogy egy kapcsolatban milyen mértékű legyen a megadás. Ez függ a kapcsolattól és a benne résztvevő személyektől: függ attól, hogy melyik mennyire erős egyéniség és hogy melyik mit vár el a másiktól. Többnyire a gyengébb személyiség ad fel többet magából (függetlenül attól, hogy férfi vagy nő az illető). Kiegyenlített erőviszonyok esetén pedig akár folyamatos harc is lehet a kapcsolat és a kompromisszumok nagyon kemények és keservesen kiküzdöttek lehetnek. Pontosan ezt a fajta "alkut" akarja elkerülni a vers beszélője: ő nem akar harcolni, hanem azt várja, hogy a partnere harc nélkül adja meg magát. A lírai én úgy érzi, kint a világban túl sok a kötöttség, a világ "börtön", ezért a magánéletében teljes szabadságot akar élvezni, és a világban nem lelt harmóniát a szerelemben akarja megtalálni. Azt akarja, hogy a szerelem mintegy "megváltsa" őt, aki hitehagyott, fáradt és beteg ember, aki belefáradt a külvilággal vívott harcokba. Ezért elvárja a szeretett nőtől a teljes alkalmazkodást, és hogy a korlátozó világ ellentéte legyen: ő ne korlátozza, ellenkezőleg, viselkedjen úgy, mint egy élettelen tárgy (legyen kéznél, amikor szükség van rá, egyébként pedig ne zavarja őt).
Hová lesznek az olyan értékek mint a krisztusi alázat szeretteink iránt, vagy az önzetlen önfeláldozás másokért? Az ember genetikailag önző lény. A közösségben társas lényt színlel, mert ez az élet parancsa. Ha ezt jól játssza, szeretik. A költemény arra adna választ, hogy egy olyan világban, amelyikben időtlenül is, semmit nem adnak ingyen, ő miért azt értékeli, aki egészen önmagát adja társának, bár tudja, hogy a Semmiért teszi ezt. Az alábbiakban a költemény egyik lehetséges értelmezését kíséreljük meg. Mint már jeleztük, a vers 1931-ben készült. Amikor is Spengler, Ortega y Gasset vagy a mi Hamvas Bélánk és sokan mások az európai civilizáció válságáról meditálnak. Annak dacára, hogy idegfeszítő és gondolkodtató kérdéseket boncolgat, meglepően fegyelmezetten alkotja strófáit, tökéletesen egyformára. (rím, ritmus, szótagszám)A verssorok tördelése és szerkezete kulcs a lehetséges titkok megfejtéséhez. A strófákba illesztett csonka verssorok: "de így igaz. ", "volt odakint", "még nem szeretsz.