Kézikönyvtár Magyar néprajz VII. NÉPSZOKÁS • NÉPHIT • NÉPI VALLÁSOSSÁG SZOKÁSOK JELES NAPOK – ÜNNEPI SZOKÁSOK MÁRCIUS MÁRCIUS 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA Teljes szövegű keresés A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: "Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője".
E könyörgés annak a liturgikus elvnek a remek példája, hogy mivel Krisztus életének egyetlen mozzanata sem érthető önmagában, ezért az Egyház egyiket sem pusztán önmagában, összefüggéséből kiszakítva ünnepli. Csigi Péter Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A korábbi századok kódexeiben, kalendáriumaiban az ünnep különböző elnevezéseivel találkozunk: Testfogadó Boldogasszony; Asszonyunk, Szűz Máriának szeplételen foganatja; Boldogasszony fogadása. Legrégibb liturgikus emlékeink is számontartják az ünnepet – az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: "Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen.
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással. A madarak érkezése azt is jelezte, hogy eljött a tavaszi munkák ideje. Azt tartották, hogy a derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol. "A föld és a menny a Te »igen«-edre vár, ó legtisztább Szűz. Szent Bernát szavai ezek, híres, szép szavak. Várják "igen"-edet, Mária. Várják "igen"-edet. Egy édesanya, akinek szülnie kell. Egy férfi, akinek személyes, családi, társadalmi felelősséget kell vállalnia, várja igenlésedet. S itt következik Mária válasza, itt a válasz, melyet egy édesanya ad, íme egy fiatal asszony válasza: egy igen, mely egész életre szól. " Szent II. János Pál pápa Istenünk, te azt akartad, hogy örök Igéd a Szent Szűz méhében emberi testet öltsön. Add, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat valóságos Istennek és valóságos embernek valljuk, isteni természetének is részesei lehessünk.
Három állat levágása a vasárnapi szertartások végére maradt. A mészáros a vallomásában azzal védekezett, hogy a húsfelügyelő korábban arról tájékoztatta, hogy a birkavágás mise után és előtt is megengedett. Végül Veisz József elismerte bűnösséget, a közigazgatási főbíró pedig 6 pengő forint megfizetésére kötelezte, amelynek teljesítésére 3 napot kapott. A húsárus összeget teljes mértékben a megadott határidőn belül kiegyenlítette. Az előbb felsorolt példákon keresztül is látható, hogy a vasárnapi munka tilalmának betartása nagyrészt a zsidó népességre korlátozódott, amely nem csoda, hiszen az izraelita lakosságnak a pihenőnapja a szombat volt. Már a középkorban is több esetben megnehezítették a zsidók vasárnapi munkavégzését, pedig a vasárnap szavunk a vásár kifejezésből ered, ugyanis az ünnepi szentmisére összegyűlt embertömegnek, gyakran csak ekkor volt lehetősége termékeik eladására. A ázadban az izraelita lakosság tevékenyen részt vett az ország kereskedelmében, kiváltképp az agrárkereskedelem terén ért el sikereket.
Jézus fogantatásának napját március 25-re datáljuk. Ez dátum úgy alakult ki, hogy amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra. Az egyház 624 óta ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Az ünnephez fűződő hiedelmek is ezt tükrözik. Például Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. A pásztorok ehhez a naphoz kötik a tavasz kezdetének azt a pillanatát, amikortól a fű sarjadni kezd. Úgy mondják: "Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt növekedésre". Gyümölcsoltó hozza vissza a télen más vidékre költözött énekesmadarakat. Számtalan ilyen hagyomány van, amelyek mind a tavaszra, az élet megindulására utalnak. Máig élő hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezerszer elimádkozza az "Üdvöz légy Mária, malaszttal teljes…" kezdetű imádságot, annak teljesül jó célért esdő kívánsága.
A beadványukban több észrevételt is tettek, példának okáért szerintük Magyarországon több városban is nyitva lehetnek szentmise után az üzletek.