A magyar Nobel-díjasok származáselemzése. Tudósok, gének, tanulságok. Czeizel endre nobel díjasok magyar. A magyar természettudós géniuszok családfaelemzése. A családfa-elemzés, a gyermek- és fiatalkor bemutatása, személyiségük, testi és lelki egészségük jellemzése után, kitér betegségeikre és haláluk okára. Czeizel Endre azt is vizsgálja, hogy a jövő nagy természettudósai képesek lesznek-e szülőhazájukban valóra váltani különleges adottságaikat, vagy esetükben is érvényesül majd a "magyar titok", nevezetesen, hogy időben kell lelépni.
A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható. >! Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. Czeizel endre nobel díjasok en. Fotó: Mohai Balázs/MTI A szerkesztőség, reflexió kérésével küldte meg nekem Halász László tanulmányát, amit érdekes és hasznos, gondolkodásra serkentő írásnak tartok. A génjelek között a Duffy-vércsoport FYO génje lényegében a feketék 100%-ában megvan, ezzel szemben a fehér és sárga emberekben hiányzik. A Diegó vércsoport DiO génje viszont nagyon gyakori a sárga emberekben és az amerikai indiánokban, de nem fordul elő a fehérekben és feketékben. Az, hogy az egyetemisták a zsidókat éles eszűnek, kalmárszelleműnek, szorgalmasnak, kapzsinak és intelligensnek mondják, Halász László sztereotípiaként értékeli.
ANTIK-VARIA / Dedikált könyv kategória termékei tartalom: Az emberi tehetség a legfontosabb természeti kincsünk, a kivételes talentumok, a géniuszok pedig a legértékesebb társadalmi tünemények. Különböző tehetség-talentum típusok ismertek. Dr. Czeizel Endre korábban a magyar költögéniuszokat értékelte családfájuk alapján. Most a kiemelkedő tudósi talentum természeti és társadalmi gyökereinek elemzésére vállalkozik a magyar származású Nobel-díjasok családfáinak ismeretében. Jelenleg a Nobel-díj tekinthető a tudósok legnagyobb tekintélyű nemzetközi elismerésének. A tudósok társadalmi értékelésekor számos dilemmával szembesülünk, például azzal, hogy ki tekinthető közülük magyarnak. Eddig 12 magyar származású Nobel-díjast tartottak számon, amit Czeizel dr. vitat. A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Czeizel Endre Nobel Díjasok – Czeizel Endre Hírek - Hírstart. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható. leírás: Czeizel Endre dedikációjával. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához a 90-es évek végén segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Vizsgálataiért 1896-ban a bécsi egyetem Baumgarten-díjjal jutalmazta, s elnyerte a Royal Society Rumford-díját. Az a magától értetődő gőg, ahogyan valaki, mint Gerő, a fentieknek megfelelően beszél "a zsidókról", egyszerűen nem vesz tudomást a történelem szelleméről. Dr. Czeizel Endre: Tudósok - Gének - Dilemmák (Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft., 2002) - antikvarium.hu. "Nem Isten halt meg, a létfeltételek változtak. " (Kertész Imre: Gályanapló) Az állandó kiválóság gőgje szorosabban függ össze az otrombasággal, mint a valósággal. 3000 év távlatából-magasából megmondani, hogy milyenek a zsidók, még akkor is elég nagy szamárság, ha maga Gerő – művelt emberként – óvakodik attól, hogy a zsidó tehetség származás általi örökölhetőségét evidenciának tekintse. Amit ír, abból mindössze a szellem szabadságának szomorúsága és az elmúlás bizonyossága hiányzik. Azt hiszem, hogy a zsidóságról mint egységes fogalomról egyetlen dolog miatt kell beszélnünk. Azért, amiért és amiként kiirtották őket.
Az eltűnt hiány nyomában, javasoltam címnek, Prousttól nem függetlenül, ami elég pontosan írta le a helyzetet. Ha a holokausztban elpusztítottak nem hiányoznak a mai magyaroknak, azon mit sem segít a kérkedés és az igyekezet, hogy "mások" is belássák, micsoda kiválóságokat öltek is meg. Nem ismerek ennél megalázóbb tévedést, amelyet Szép Ernő, Heltai Jenő, Kertész Imre egyként elkerültek. Meglehet, tévedek. Czeizel endre nobel díjasok az. De mindazoknak, akik – mint Gerő vagy jómagam – a zsidó vallási közösségek bármelyikén kívül élünk, a holokausztban elpusztítottak, sorstalanná tett, halálukban végzetesen magukra hagyott hatmillió emberrel történtek figyelembevétele nélkül nincs mit megbeszélnünk. E felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusával és felfedezéseivel - amelyek Straub F. Brúnó, egyik vezető munkatársa utólagos értékelése szerint nagyobb eredményt jelentenek, mint amiért a Nobel-díjat kapta - megalapozta a modern izombiológiát.
Szerintem itt a tények a fontosak. Hiszen a katolikus vallás megbélyegezte az uzsorát és a keresztények lenézték a kerekedőket, ezért e foglalkozások, majd modern változataik, mint a bankrendszer, a zsidóság kezébe kerültek. Hiszen 1910-ben a magyar állampolgárok 18, 2 milliós számán belül a zsidóság aránya 910 ezer, kereken tehát 5% volt, ezzel szemben a bankárok 80%-a közülük került ki és a kereskedők között is többszörös volt részesedésük népességbeli arányuknál. A pénzvilágban és a kereskedelemben pedig a személyes rátermettség és üzleti ügyesség nehezen különíthető el kalmárszellemtől és kapzsiságtól. Érdekesebb ennél a zsidóság értelmiségiek közötti részesedése, mert ez már összefügghet éles eszükkel/intelligenciájukkal. 1910-ben Magyarországon az ügyvédek 50%-a és az orvosok 60%-a volt zsidó származású. Még érdekesebb ennél az éles eszűek csúcs kasztjának számító Nobel-díjasok közötti részesedésük. Dr. Czeizel Endre | tehetseg.hu. Halász László említi, hogy ez 1901-1962 között 16% volt. 2001-ben értékelték a Nobel díj első 100 évét és a 719 díjazott között 18%-nak találták a zsidók részesedését.